Kommunikáció
Egy közlést a résztvevők, a cél és a helyzet együttese alapján értelmezünk; ugyanaz a mondat más helyzetben mást tehet.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →
Alapfogalmak, példákkal
Feladó és címzett
A feladó létrehozza az üzenetet, a címzett értelmezi. Párbeszédben szerepük váltakozik.
Kérdéskor Bori a feladó, válaszkor a társa veszi át ezt a szerepet.
Üzenet, kód és csatorna
Az üzenet a közölt tartalom. A kód a használt jelrendszer, a csatorna a jelek közvetítésének módja.
Egy magyar nyelvű telefonbeszélgetés kódja a magyar nyelv, csatornája az eszköz közvetítette hang.
Cél és nem nyelvi jel
A közlés tájékoztathat, kérhet, érzelmet fejezhet ki. A hangsúly, arckifejezés és gesztus módosíthatja az értelmezést.
Az „Ügyes vagy!” lehet őszinte dicséret, de megfelelő hangsúllyal ironikus megjegyzés is.
A lecke végére: A közlés célját a beszédhelyzetből, a címzettből és a nyelvi jelekből értelmezed.
Értsd meg az összefüggést!
Kommunikációban valaki valakinek közöl valamit, valamilyen helyzetben és csatornán. Ugyanaz a mondat más szerepet kaphat, ha más a kapcsolat a beszélők között.
A „Nyitva van az ablak” lehet egyszerű tájékoztatás, de hideg szobában közvetett kérés is.
A közlés funkciói gyakran együtt jelennek meg. A tájékoztatás adatot ad, a felhívás hatni kíván a címzett cselekvésére, az érzelemkifejezés a beszélő állapotát mutatja.
Köszönésnél a kapcsolat megteremtése vagy fenntartása is fontos.
A nonverbális jelek, például hangsúly, tekintet és gesztus módosíthatják a jelentést. Írásban ezek egy része hiányzik, ezért a pontos szóválasztás és tagolás nagyobb szerepet kap.
Elemzésben nevezd meg, melyik konkrét jel alapján állítod a közlési célt.
Nézzük meg egy példán!
Egy üzenet útja
- Feladó
Anna ezt írja: „Holnap 4-kor találkozunk.”
- Üzenet és csatorna
Az időpontot írott üzenet közvetíti.
- Címzett és visszajelzés
Bence válasza: „Rendben, ott leszek.”
A legfontosabb szabályok
- A domináns funkciót a közlés elsődleges célja alapján döntsd el.
- Figyeld a verbális és nem verbális jeleket.
- A zaj minden olyan tényező, amely torzítja az üzenetet.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Közlés: „Kérjük, csukja be az ajtót!”
1. A címzettől cselekvést kér.
2. Elsődleges funkciója felhívó.
3. Az udvarias forma nem változtatja meg a közlés alapvető célját.
Részletes magyarázatok és példák
01Feladó, címzett, üzenet, kód és csatorna+
Feladó: aki közöl; címzett: akinek szól; üzenet: a közlés tartalma; kód: jelrendszer; csatorna: közvetítő közeg. Magyar nyelvű telefonhívásban a nyelv a kód, a hangközvetítés a csatorna.
A kettő nem azonos.
02Beszédhelyzet és kommunikációs cél+
A beszédhelyzethez tartozik a résztvevők viszonya, helye, ideje és célja. A „Késő van” lehet puszta időmegállapítás vagy távozásra utaló figyelmeztetés.
A szavak mellett azt keresd, mire kívánja a beszélő rávenni a másikat.
03Tájékoztató, felhívó, érzelemkifejező, kapcsolatfenntartó és esztétikai funkció+
Tájékoztató: „Nyolc óra van.” Felhívó: „Indulj!”
Érzelemkifejező: „De örülök!” Kapcsolatfenntartó: „Hallasz?”
Esztétikai: a megformálás hangsúlyos. A nyelvről szóló magyarázat metanyelvi funkciójú.
Egy közlésben több funkció együtt jelenhet meg.
04Verbális és nem verbális jelek+
Verbális jel a szó vagy mondat; nem verbális például a gesztus, arckifejezés és testtartás. A hangsúly is módosíthatja az értelmezést.
Ha a kimondott beleegyezéshez elutasító arckifejezés társul, a jelek viszonyát együtt értelmezd.
05Zaj, kommunikációs zavar és manipuláció+
A zaj minden olyan zavar, amely akadályozza az üzenet megértését: rossz hangkapcsolat vagy ismeretlen szakszó is lehet. A manipuláció rejtett befolyásolási célt követhet.
A félreértés javítható visszakérdezéssel: „Jól értem, hogy…?”
Lépésről lépésre, részletesen
Beszédhelyzet, közlési szándék és digitális udvariasság+
- Nyelvi jelenséget konkrét példában felismerni.
- A választ szabállyal vagy szövegbeli bizonyítékkal indokolni.
A közlésben beszélő, címzett, üzenet, kód, csatorna és helyzet kapcsolódik. A visszajelzésből derülhet ki, megértették-e.
A zaj lehet fizikai, például háttérzene, vagy értelmezési akadály, például ismeretlen szó. A címzetthez illő forma a megértést segíti.
Cél és kapcsolat
Tájékoztatás: „Ötkor kezdünk.” Felhívás: „Gyere időben!”
Érzelemkifejezés: „Nagyon örülök!” Kapcsolattartás: „Halló?”
A kód magyarázata: „A tömör rövidet jelent.” Egy mondat több célt is szolgálhat.
A „Tudnál segíteni?” nyelvtani kérdés, beszédhelyzetben udvarias kérés.
Nem nyelvi és online jelek
Tekintet, testtartás, gesztus, hangerő és szünet is közöl. Írásos üzenetben hiányzik a hangszín; emoji részben árnyal, de nem mindenki értelmezi ugyanúgy.
Iskolai levélben megszólítás, pontos kérés, azonosítható feladó és elköszönés segíti a választ. Idegen adatát vagy képernyőképét engedély nélkül továbbítani sértheti a bizalmat; vita közben a tárgyra válaszolj, ne a személyt támadd.
Kidolgozott példa
Írj rövid, udvarias üzenetet a tanárnak egy hiányzó feladatlapról!
„Kedves Tanárnő!” kijelöli a kapcsolatot.
„A keddi órán hiányoztam. Meg tudná írni, melyik feladatlapot kell pótolnom?” pontos kérés és szükséges háttér.
„Köszönöm a segítséget! Kovács Anna, 8. b” lezárás és azonosítás.
A hangnem a címzetthez igazodik.
- A szófaj, a mondatrész és a szóelem három különböző szempont.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Egy tanár így szól az osztályhoz: „Kérlek, nyissátok ki a füzetet!” Mi a meghatározó funkció?
A tanár az osztály cselekvését szeretné irányítani.
A kérlek szó udvariasságot, az igealak felszólítást jelez. A meghatározó funkció felhívó.
Az udvarias forma nem változtatja meg a fő célt: a közlés cselekvést kér.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
Az „Örülök, hogy itt vagytok” csak tájékoztatás?
Megoldás és magyarázat
Nem. A beszélő érzelmét is kifejezi, és a társas kapcsolatot erősítheti.
A helyzetből dönthető el a meghatározó funkció.
2. kérdés
Miért segít a félreértés javításában a visszakérdezés?
Megoldás és magyarázat
Visszajelzést ad arról, hogyan értettük az üzenetet, és lehetőséget teremt a feladónak a pontosításra.