Mondatrészek
Az állítmányból kiindulva keressük meg, kihez és mihez kapcsolódnak a mondat további részei.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →
Alapfogalmak, példákkal
Állítmány és alany
Az állítmány azt fejezi ki, mit állítunk az alanyról. Az alany megnevezi azt, akiről vagy amiről az állítás szól.
„Bori olvas”: olvas az állítmány, Bori az alany.
Tárgy és határozó
A tárgy a cselekvés irányát vagy eredményét jelölheti. A határozó a cselekvés, történés vagy más tulajdonság körülményét fejti ki.
„Bori könyvet olvas a kertben”: könyvet a tárgy, a kertben helyhatározó.
Jelző
A jelző rendszerint főnévi alaptag tulajdonságát, mennyiségét vagy birtokosát pontosítja. Mindig keresd meg, melyik szóhoz tartozik.
„Bori érdekes könyvet olvas”: az érdekes a könyvet minőségjelzője.
A lecke végére: A mondatrészeket az állítmánytól kiinduló kérdésekkel és kapcsolatokkal azonosítod.
Értsd meg az összefüggést!
A mondat elemzését az állítmánnyal célszerű kezdeni: mit állítunk valakiről vagy valamiről? Ez lehet cselekvés vagy névszói közlés is.
Ezután azt keressük, kiről, miről szól az állítás: ez az alany.
A tárgy a cselekvés irányultságát, a határozó például helyét, idejét vagy módját mutatja; a jelző főnévi tagot pontosít. A kérdés segít, de csak a megfelelő alaptaghoz feltéve.
A „milyen?” nem ugyanarra vezet, ha más szót vizsgálsz.
A szófaj és a mondatrész külön réteg: ugyanaz a főnév lehet alany vagy tárgy más mondatban. Az elemzés végén olvasd vissza, melyik rész mihez kapcsolódik.
Nem minden szó alkot önálló mondatrészt; a névelő például a főnévi csoport része.
Nézzük meg egy példán!
Anna tegnap könyvet olvasott.
| Mondatrész | Szó | Segítő kérdés |
|---|---|---|
| Állítmány | olvasott | Mit állítunk? |
| Alany | Anna | Ki olvasott? |
| Tárgy | könyvet | Mit olvasott? |
| Időhatározó | tegnap | Mikor olvasott? |
A legfontosabb szabályok
- Először keresd meg az állítmányt.
- Az állítmánytól kérdezz az alanyra és a bővítményekre.
- Ágrajznál minden mondatrészt a saját alaptagjához kapcsolj.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Mondat: „Anna reggel könyvet olvas.”
1. Mit állítunk?
Olvas: állítmány. Ki olvas?
Anna: alany.
2. Mit olvas?
Könyvet: tárgy.
3. Mikor olvas?
Reggel: időhatározó.
Részletes magyarázatok és példák
01Állítmány és alany+
Állítmány: amit az alanyról állítunk; lehet igei vagy névszói jellegű. „Anna fut”: fut az állítmány, Anna az alany.
„Anna vidám”: vidám az állítmány. A jelen idejű, harmadik személyű névszói állítmányban nem feltétlenül jelenik meg a van.
02Tárgy+
A tárgy a cselekvés érintettjét vagy eredményét jelölheti; kérdése kit?, mit? „Anna könyvet olvas”: a könyvet tárgy.
A -t rag gyakori jel, de ne kizárólag a végződés alapján dönts: az „öt” szó t-je nem tárgyrag.
03Határozók fő típusai+
A határozó körülményt fejez ki: hol, mikor, hogyan, mivel, miért, milyen célból? „Reggel a kertben ásóval dolgozott”: idő-, hely- és eszközhatározó.
A kérdést a megfelelő alaptagból tedd fel.
04Jelzők fő típusai+
A jelző főnévi alaptagot pontosít. Minőségjelző: piros alma; mennyiségjelző: három alma; birtokos jelző: Anna almája.
Az értelmező utólag azonosít vagy pontosít: „Anna, a szomszédunk, megérkezett.”
05Mondatrész, szófaj és szószerkezet elkülönítése+
A „könyvet” szófaja főnév, felépítése szótő és tárgyrag, mondatrészi szerepe tárgy. Ez három eltérő elemzési szint.
A „könyv érdekes” mondatban ugyanennek a főnévnek az alanyesetű alakja alany.
Lépésről lépésre, részletesen
Mondatfajták és mondatvégi írásjelek+
- Szabályt és szövegbeli bizonyítékot összekapcsolni.
- Saját választ pontosan megfogalmazni.
A közlés célja szerint kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatot különítünk el. A szándékot a teljes mondatból és helyzetből értelmezzük; egy kérdés udvarias kérésként is működhet.
Alak és írásjel
Kijelentés végén rendszerint pont, kérdésnél kérdőjel, felkiáltásnál, felszólításnál és óhajnál felkiáltójel áll. A „Bárcsak kisütne a nap!” kívánságot, a „Nyisd ki!” felszólítást közöl.
Az idézett és összetett közlés írásjele külön szerkezeti figyelmet kíván felsőbb évfolyamon.
Átalakítás
Azonos tárgyról több célú mondat alkotható: „Esik az eső.”, „Esik az eső?”, „Bárcsak elállna az eső!” Az átalakítás nem csupán a végjel cseréje, az igealak és szóhasználat is változhat.
Kidolgozott példa
Alkoss felszólító és óhajtó mondatot a „csend” témájából!
Felszólító: „Maradjatok csendben!”
Óhajtó: „Bárcsak csend lenne!”
Mindkettő végén felkiáltójel, de egyik cselekvést kér, másik kívánságot fogalmaz meg.
- Az utasítás pontosan megmondja, mit és hány elemet kell megadnod.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Elemezd: „A szorgalmas diák tegnap levelet írt.”
Állítmány: írt. Ki írt?
A diák: alany.
Mit írt? Levelet: tárgy.
Mikor írt? Tegnap: időhatározó.
Milyen diák? Szorgalmas: minőségjelző.
A kérdéseket a kapcsolódó taghoz tettük fel.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
A „tegnap” szó ige, mert az íráshoz kapcsolódik?
Megoldás és magyarázat
Nem. Szófajként határozószó, ebben a mondatban mondatrészként időhatározó.
2. kérdés
Az „Este Bori a kertben olvas” mondatban milyen határozó az „este” és az „a kertben”?
Megoldás és magyarázat
Az este időhatározó, az a kertben helyhatározó. Kérdések: mikor olvas, illetve hol olvas?