Összetett mondattan
Az összetett mondatban előbb a tagmondatokat különítjük el, majd nyelvtani szerepükből és jelentésükből állapítjuk meg a kapcsolatot.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (2) →
Alapfogalmak, példákkal
Tagmondat
A tagmondat az összetett mondat egy állítmány köré szerveződő szerkezeti egysége. A vessző segíthet, de önmagában nem mindig tagmondathatár.
„Anna olvas, Bori rajzol”: két tagmondat és két állítmány.
Alárendelés
Alárendelésnél a mellékmondat a főmondat valamely mondatrészét fejti ki. A főmondat felől feltett kérdés segít.
„Tudom, hogy eljön.” Mit tudok?
Hogy eljön: tárgyi mellékmondat.
Mellérendelés
Mellérendelésnél a tagmondatok egyenrangúak. Lehet köztük kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető vagy magyarázó viszony.
„Esik, ezért bent maradunk”: következtető mellérendelés.
A lecke végére: Az összetett mondatban a tagmondatok funkcióját és kapcsolatát együtt vizsgálod.
Értsd meg az összefüggést!
Először tagold a mondatot állítmányok és kötőelemek alapján. Alárendelésnél az egyik tagmondat a másik valamely mondatrészi szerepét vagy hozzá kapcsolódó tartalmat fejti ki.
Mellérendelésnél a tagmondatok egyenrangú kapcsolatban állnak.
Az utalószó és a kötőszó segít, de egyetlen szó nem mindig elég a besoroláshoz. Az „hogy” többféle alárendelésben megjelenhet.
A főmondathoz feltett megfelelő kérdés és az utalószó szerepe pontosítja a viszonyt.
Többszörösen összetett mondatnál ne minden tagmondatot az elsőhöz kapcsolj. Készíts kapcsolati vázlatot: melyik melyiktől függ?
A tagmondatok sorrendje eltérhet a függési sorrendtől, ezért a közelség önmagában nem bizonyít kapcsolatot.
Nézzük meg egy példán!
A tagmondatok viszonyának feltárása
- Mondat
Azt remélem, hogy sikerül a vizsga.
- Főmondat
Azt remélem.
- Kérdés
Mit remélek?
- Mellékmondat
Hogy sikerül a vizsga → tárgyi alárendelés.
A legfontosabb szabályok
- Karikázd be az állítmányokat és húzd meg a tagmondathatárokat.
- Alárendelésnél tegyél fel mondatrészi kérdést a főmondatból.
- Mellérendelésnél a kötőszó és a logikai viszony együtt dönt.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Mondat: „Azt kérdezte, hogy mikor indulunk.”
1. A főmondat: azt kérdezte.
A mellékmondat: hogy mikor indulunk.
2. Mit kérdezett?
A mellékmondat adja a tárgy tartalmát.
3. Tárgyi alárendelés; az egész közlés kijelentő, ezért a végén pont áll.
Részletes magyarázatok és példák
01Tagmondatok és állítmányok+
Előbb keresd az állítmányokat és a hozzájuk tartozó közlésegységeket. A „Péter olvas, Anna rajzol” két tagmondat.
Az „Anna ügyes és kitartó” azonos alanyhoz kapcsolt névszói elemei önmagukban nem indokolnak automatikus tagmondatbontást.
02Alárendelő összetett mondatok+
Alárendelésnél a főmondatból kérdezünk a mellékmondatra. „Tudom, hogy megérkezett”: mit tudok?
Tárgyi. „Oda megyek, ahol várnak”: hová megyek?
Helyhatározói. A kötőszó önmagában nem adja meg a típust.
03Mellérendelő összetett mondatok+
Mellérendelő viszony lehet kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető vagy magyarázó. „Esik, ezért maradunk” következtető; „Maradunk, ugyanis esik” magyarázó.
A tagmondatok sorrendje a kapcsolat irányát is megmutatja.
04Többszörösen összetett mondatok+
Többszörösen összetett mondatban legalább három tagmondat kapcsolódik. „Tudom, hogy eljön, de nem tudom, mikor”: a főmondatok mellérendeltek, és mindkettőhöz alárendelt rész tartozik.
Számozd a tagmondatokat, majd páronként keresd a kapcsolatot.
05Szerkezeti ábra, központozás és jelentéskülönbség+
A szerkezeti ábrán a mellérendeltek azonos, az alárendeltek eltérő szinten vannak. A vesszők tagmondathatárokat jeleznek, de közbevetést és felsorolást is jelölhetnek.
A kötőszó megváltoztatása jelentést módosít: az és nem állít ugyanazt az oksági kapcsolatot, mint az ezért.
Lépésről lépésre, részletesen
Szintagmák, mondatrészek, vonzat és összetett mondat+
- Mondatot állítmányból kiindulva elemezni.
- Alárendelést és mellérendelést szerkezettel indokolni.
A szintagma mondatbeli nyelvtani kapcsolat: alárendelésben alaptag és bővítmény, mellérendelésben egyenrangú tagok kapcsolódnak. Az állítmányhoz keresünk alanyt, tárgyat és határozókat; a névszói szerkezetekhez jelzőket.
A vonzat az alaptag által megkívánt vagy meghatározott bővítmény, például bízik valakiben.
Egyszerű mondat
A mondatrészt az alaptaggal való kapcsolat és jelentés alapján jelöljük. „Péter tegnap gyorsan elolvasta az új könyvet”: elolvasta állítmány, Péter alany, könyvet tárgy, tegnap idő-, gyorsan módhatározó, új minőségjelző.
A névszói-igei állítmány jelen idő harmadik személyben lehet névszói: „Péter diák.”
Összetett mondat és szinteződés
Alárendelésben a mellékmondat a főmondat valamely mondatrészét fejti ki: „Azt kérem, hogy várj.” Mellérendelésben kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető vagy magyarázó viszony lehet.
A kötőszó önmagában nem biztos besorolás. Többszörösen összetett mondatban jelöld a tagmondatokat és kapcsolataikat, majd a tömböket.
Rendszermondatot elvont szerkezetként, szövegmondatot kontextusban értelmezünk. Topik az ismert kiindulópont, fókusz a kiemelt új azonosítás; a szórend jelentésváltozást eredményez.
Kidolgozott példa
Elemezd: „Azt olvastam, hogy holnap esni fog.”
Két tagmondat: „Azt olvastam” és „hogy holnap esni fog”.
Az azt utalószó a főmondat tárgya; a mellékmondat azt fejti ki, mit olvastam.
Tárgyi alárendelés. A második tagmondatban fog esni az állítmány, holnap időhatározó.
- A -ban/-ben ragból önmagában nem dönthető el a határozó jelentésfajtája.
Próbáld ki önállóan!
Szintagma, vonzat, egyszerű és összetett mondat+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
Mondatrészt a mondatban betöltött viszonyból állapítunk meg. Az állítmány köré szerveződő alany, tárgy és határozók lehetnek az ige által megkövetelt vonzatok vagy szabadabb bővítmények.
A szintagma egymással nyelvtani viszonyban álló két alapszófajú elem kapcsolata.
Egyszerű mondat teljes elemzése
„A szorgalmas diák tegnap könyvet adott a barátjának.” Állítmány adott; alany diák, minőségjelzője szorgalmas; tárgy könyvet; időhatározó tegnap; részeshatározó barátjának, birtokos személyjellel.
Az ad ige ki ad, mit ad, kinek ad vonzatkerete megkülönbözteti az utóbbi két bővítményt a szabadabb időhatározótól. Az alárendelő szintagmában alaptag és bővítmény van: szorgalmas diák, könyvet adott.
Mellérendelőben egyenrangú elemek: diák és tanár. A névelő és főnév kapcsolata az alapszófaji szintagma fogalmával nem azonos.
Igei állítmány: olvas; névszói-igei: ügyes volt; a jelen idejű harmadik személyben az igei rész hiányozhat: „Péter ügyes.”
Összetett mondat és szöveghelyzet
Alárendeléskor az egyik tagmondat a másik hiányzó mondatrészét fejti ki: „Azt olvasom, amit ajánlottál.” Főmondat állítmánya olvasom, utalószava azt tárgy; a mellékmondat ezt fejti ki, tárgyi alárendelés.
Mellérendelés kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető vagy magyarázó viszonyt alkot: „Esik, ezért bent maradunk.” Többszörös összetételnél tagmondatonként kell állítmányt, utalószót és kapcsolatot keresni.
Szinteződés a fő- és mellékmondat függési szintjeinek rendszere; tömbösödés nagyobb, szorosabban összetartozó egységek kapcsolata. Rendszermondat a nyelvtani szerkezet mintája; szövegmondat konkrét közlésként előzményekhez és helyzethez kapcsolódik.
Az „Igen” teljes helyzeti válasz lehet, jóllehet önmagában nem mutat teljes alany–állítmány szerkezetet.
Kidolgozott példa
Elemezd: „Tudom, hogy eljössz, de nem tudom, mikor indulsz.”!
Négy tagmondat: 1 Tudom; 2 hogy eljössz; 3 de nem tudom; 4 mikor indulsz.
A 2 az 1 tárgyi mellékmondata, a 4 a 3 tárgyi tartalmát fejti ki; a két főmondat ellentétes mellérendelésben áll.
Az 1–2 és 3–4 függési egység két tömböt ad. A mikor kérdő időjelentése nem teszi automatikusan időhatározóivá a mellékmondatot: azt vizsgáljuk, a főmondat mely helyét fejti ki.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Elemezd: „Azt remélem, hogy eljön, de tudom, hogy sok a dolga.”
Négy tagmondat: azt remélem; hogy eljön; de tudom; hogy sok a dolga.
Az eljön a remélem tárgyi tartalmát, a sok a dolga a tudom tárgyi tartalmát fejti ki.
A két főmondat között a de ellentétes mellérendelő kapcsolatot jelöl. A két alárendelt tagmondat a saját főmondatához kapcsolódik.
Emelt szinten menj tovább!
Többszörösen összetett mondatban a lineáris sorrend helyett függési kapcsolatot keress. Egy mellékmondat főmondatként is működhet a hozzá kapcsolt újabb tagmondathoz képest.
Az utalószó és kötőszó mellett a mondatrészi funkciót kérdezéssel indokold. A kötőszó elhagyása nem feltétlenül változtatja meg a szerkezeti kapcsolatot.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
A hogy kötőszó alapján biztosan alanyi az alárendelés?
Megoldás és magyarázat
Nem. A főmondatban betöltött szerep és a feltett kérdés dönt; a példában tárgyi alárendelések szerepelnek.
2. kérdés
Miért nem elég a „hogy” kötőszó alapján megnevezni a mellékmondat típusát?
Megoldás és magyarázat
A hogy többféle alárendelésben állhat. A főmondathoz fűződő mondatrészi szerepet kell kérdezéssel és az utalószóval együtt vizsgálni.
3. kérdés
Mutasd meg a függést: „Azt mondta, hogy tudja, mikor indul a vonat.”
Megoldás és magyarázat
Három tagmondat van. A hogy tudja a mondta tárgyi mellékmondata.
A mikor indul a vonat a tudja tárgyi tartalmát fejti ki; nem közvetlenül az első tagmondathoz kapcsoljuk. A második tagmondat egyszerre mellékmondat és a harmadik főmondata.