Általános nyelvészet
Ugyanazt a nyelvi közlést több szinten elemezzük, hogy külön lássuk a hangok, szóelemek, mondatok és jelentések szabályait.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (10) →
Alapfogalmak, példákkal
Nyelvi jel
A nyelvi jel hangalakhoz kapcsol jelentést. Használatát a nyelv közösségi szabályai és a konkrét helyzet együtt alakítják.
A „ház” hangalak épületet nevezhet meg; a tárgy és a róla használt szó nem ugyanaz.
Nyelvi szintek
A hangtan a hangrendszert, az alaktan a szóelemeket, a mondattan a szerkezetet, a jelentéstan a jelentést vizsgálja. A szintek összekapcsolódnak.
A „házban” alaktani bontása ház + -ban; a mondatban helyhatározói szerepe is lehet.
Nyelvi norma és változat
A norma egy közösségben elfogadott nyelvhasználati minta. A nyelvváltozatok a beszélők, helyzetek és régiók szerint különbözhetnek.
Egy baráti beszélgetés és hivatalos kérelem eltérő megfogalmazást kívánhat, azonos közlési cél mellett is.
A lecke végére: A nyelvi jelenséget a megfelelő nyelvi szinten és rendszerben elemzed.
Értsd meg az összefüggést!
A nyelv egymásra épülő egységeket használ: hangokból szóelemek és szavak, szavakból szerkezetek és mondatok, mondatokból szövegek épülnek. Az egységek kapcsolata szabályozott, de a tényleges jelentéshez a beszédhelyzet is hozzájárul.
A hang és a betű külön fogalom: előbbi a beszéd, utóbbi az írás egysége. A szófaj a szó jelentéséhez és nyelvtani viselkedéséhez, a mondatrész a konkrét mondatbeli szerepéhez kapcsolódik.
Ha ezeket keverjük, az elemzés akkor is hibás lehet, ha a címkék ismerősek.
A nyelvi leírás megmutatja a használat rendszerét; a norma egy adott közösség vagy helyzet elvárt használatát is kijelöli. A nyelvváltozatok különbsége nem azonos a beszélők értékének különbségével.
Elemzéskor konkrét jelenséget és következetesen használt fogalmat adj meg.
Nézzük meg egy példán!
Jelrendszer és nyelvhasználat
| Nézőpont | Vizsgálati példa |
|---|---|
| Hangtan | Mely hangkülönbség változtatja meg a szó jelentését? |
| Alaktan | Hogyan kapcsolódnak a toldalékok a szótőhöz? |
| Mondattan | Hogyan épülnek fel a mondatok? |
| Jelentéstan | Milyen jelentést hordoz a kifejezés? |
| Pragmatika | Mit tesz a beszélő a közléssel az adott helyzetben? |
A legfontosabb szabályok
- Egy jelenséget mindig a megfelelő nyelvi szinten elemezz.
- Különítsd el a nyelvet mint rendszert és a beszédet mint egyéni megvalósulást.
- A szinkrón vizsgálat egy állapotot, a diakrón változást elemez.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Feladat: milyen szinteken elemezhető a „házban” szó?
1. Hangtanilag megvizsgálhatók hangjai.
2. Alaktanilag ház + -ban; szófajilag ragos főnév.
3. A „Házban lakik” mondatban helyhatározói szerepű; ezt csak a mondatban tudjuk megállapítani.
Részletes magyarázatok és példák
01A nyelv mint jelrendszer+
A jelölő az érzékelhető forma, a jelölt a hozzá kapcsolt fogalom. A „fa” hangsor és a fa fogalma közötti kapcsolat közösségi megállapodáson alapul.
A hangutánzó szavak részben motiváltak lehetnek, ezért az önkényesség nem teljes kivételnélküliség.
02Hangtan, alaktan és szótan+
A hangtan beszédhangokat vizsgál; a fonéma jelentésmegkülönböztető hangegység. Az alaktan szóelemeket és szóalakokat, a szótan a szavakat vizsgálja.
A „házban” -ban eleme morféma; a betű a hang írott jele, nem maga a hang.
03Szófajok és mondatbeli viselkedésük+
A szófaj jelentési, alaktani és mondattani tulajdonságok együttese. Az „olvasó” az olvasó gyerekben igenév, a könyvtár olvasója szerkezetben főnév.
Egyetlen végződés vagy kérdőszó nem helyettesíti a mondatkörnyezeti elemzést.
04A névmások rendszere és szövegbeli utalásaik+
A névmás megnevezés helyett rámutat vagy utal. Személyes: ő; birtokos: enyém; visszaható: magam; kölcsönös: egymás; mutató: ez; kérdő: ki; vonatkozó: aki; határozatlan: valaki; általános: mindenki.
A névmási utalás pontos célját mindig azonosítsd.
05Nyelv, beszéd, norma és nyelvváltozatok+
A nyelvváltozatok területi, társadalmi vagy helyzetbeli eltéréseket mutatnak. A köznyelvi norma adott helyzetekben elvárt használat, nem minden más változat értéktelenségének bizonyítéka.
A szinkrón elemzés egy állapotot, a diakrón a változást vizsgálja.
A névmás helye a nyelvi rendszerben
A névmás alapszófaj. Helyettesíthet főnevet, melléknevet, számnevet vagy határozószót, és fontos szerepe van a szövegkohézióban.
Fajtái: személyes, birtokos, visszaható, kölcsönös, mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan és általános névmás.
Lépésről lépésre, részletesen
Nyelv és gondolkodás, jelek, nyelvtípusok és jelnyelvek+
- Jeltípust és nyelvi szintet példán azonosítani.
- Tipológiát és nyelvrokonságot megkülönböztetni.
A nyelv megismerést és közösségi tudásátadást tesz lehetővé; kategóriái irányíthatják a figyelmet, de nem zárják börtönbe a gondolkodást. A nyelvi jel hangalakot vagy más kifejezési formát kapcsol jelentéshez, általában közösségi megállapodás alapján.
Ikon, index, szimbólum
Ikon hasonlósággal jelöl (térképes rajz), index tényleges kapcsolattal (füst a tűzre utal), szimbólum konvencióval (közlekedési tábla, szó). Egy jel több elven is működhet.
Hang→morféma→szó→szószerkezet→mondat→szöveg egymásra épülő szintek, eltérő funkciókkal.
Tipológia és információ
Agglutináló nyelvben a toldalékok többnyire elkülöníthető funkciókat hordoznak, izolálóban a különálló szavak és szórend, flektálóban összeolvadt alaki változások jellemzők. Ezek típusok, nem tiszta dobozok és nem rokonsági csoportok.
A természetes jelnyelvek teljes nyelvek saját nyelvtannal; nem egyszerű pantomimek vagy korlátozott szókincsű pótlékok. Írás, könyvnyomtatás, elektronikus és digitális média más-más tudástárolási és terjesztési lehetőséget nyitott.
Kidolgozott példa
Sorold be a „házakban” alak szóelemeit, és magyarázd tipológiai jelentőségét!
ház a szótő; -ak a többes szám jele; -ban a helyviszonyt jelölő rag.
A jel és rag egymás után kapcsolódik a tőhöz; a többesjel alakját az illeszkedés és tőkapcsolat befolyásolja.
A több egymás után kapcsolódó toldalék a magyar agglutináló jellegét szemlélteti.
- A nyelvi típust ne azonosítsd a kulturális fejlettséggel.
Próbáld ki önállóan!
Nyelvváltozatok, norma, kétnyelvűség és nyelvpolitika+
- Nyelvváltozatokat helyzetben értékelni.
- Nyelvi identitás és társadalmi megítélés különbségét felismerni.
A köznyelv széles körben használt változat, a sztenderd a formális közlés hagyományosan kodifikált mintája. A nyelvjárások területileg, a csoport- és rétegnyelvek társadalmilag különülnek el.
A szaknyelv pontosságot, a szleng közösségi összetartozást is szolgálhat.
Norma és szótár
A norma helyzethez kötött elvárás, és idővel változik. A tájnyelvi hangalak nem önmagában hibás, de egy hivatalos iratban más változat lehet célszerű.
Értelmező szótár jelentést, szinonimaszótár közeli jelentésű szavakat, helyesírási szótár írásmódot mutat; a szinonimák stílusértéke nem mindig azonos.
Társadalmi helyzet
Kétnyelvűség két nyelv használata, kettősnyelvűség ugyanazon nyelv két változatának rendszeres használata. Kódváltás a helyzethez igazodó váltás; kevert nyelvű megnyilatkozás több rendszer elemeit kombinálja.
A Kárpát-medencei magyar közösségek és a hazai nemzetiségek nyelvi helyzetét oktatás, intézményhasználat és társadalmi presztízs alakítja. Nyelvtervezés a nyelv státuszát, alakját vagy elsajátítását célzó döntés; nyelvművelés a tudatos, érthető nyelvhasználatot segítheti.
Kidolgozott példa
Egy diák otthon nyelvjárásban beszél, szóbeli vizsgán köznyelvet használ. Mit szemléltet ez?
Ugyanazon nyelv két változatát használja a helyzet szerint.
Ez kettősnyelvűségként írható le, nem szükségképpen két külön nyelv tudása.
A váltás alkalmazkodás a közlési helyzethez, az otthoni változatot nem teszi értéktelenné.
- A nyelvjárást ne minősítsd alacsonyabb rendű nyelvnek.
Próbáld ki önállóan!
Hangrendszer, hangtörvények és helyesírás+
- Hangot és betűt elkülöníteni.
- Hangkapcsolódást és írásmódot együtt vizsgálni.
A beszédhang hallható képzési egység, a betű írásjel. A magánhangzókat nyelvállás, ajakműködés, időtartam és hangrend szerint csoportosítjuk; a mássalhangzókat képzéshely, képzésmód, zöngésség és hosszúság szerint.
A magyarban a hosszúság jelentést is megkülönböztet: kor–kór.
Hangkapcsolódások
Hangrendben mély, magas vagy vegyes magánhangzós szót különítünk el; illeszkedésben a toldalék igazodik, kivételekkel és semleges hangokkal. Zöngésségi részleges hasonulásnál például a népdal p-je b-ként hangozhat.
Teljes hasonulás írásban jelölt: kézzel; jelöletlen: anyja kiejtése. Összeolvadásban új hangminőség keletkezik, rövidülésben hosszú mássalhangzó röviddé válik más mássalhangzó mellett, kiesésben egy hang elmarad a kiejtésből.
Írás és változás
Kiejtés, szóelemzés, hagyomány és egyszerűsítés a helyesírás négy alapelve. A szóelemzés megőrzi az összetartozó szóelemek írását, ezért kiejtés és írás eltérhet.
Nyelvjárási hangtani különbség például a zárt ë vagy az í-zés; leírásuk nem hibajegyzék. A hangrendszer történeti változását régi alakok és rendszeres összehasonlítás tárja fel.
Kidolgozott példa
Miért írjuk a „kézzel” alakot két z-vel?
A kéz és -vel kapcsolódásakor a v a z-hez teljesen hasonul.
A teljes hasonulást az írás is jelöli: kéz+vel→kézzel.
Ez különbözik a népdal részleges, írásban nem jelölt zöngésségi hasonulásától.
- A hangváltozás nevét mindig a tényleges kiejtésből, ne csak a betűsorból döntsd el.
Próbáld ki önállóan!
Szóelemek, szófajok, szóalkotás és szófajváltás+
- Tő, képző, jel és rag szerepét elkülöníteni.
- Szófajt mondatbeli használat alapján felismerni.
A morféma a legkisebb jelentéssel vagy nyelvtani funkcióval rendelkező egység. Tőhöz képző, jel és rag kapcsolódhat; a képző új szót alkot, a jel nyelvtani tartalmat módosít, a rag mondatbeli viszonyt jelöl.
A sorrend tipikusan tő–képző–jel–rag, de a valós alakok allomorfjai és rendhagyó kapcsolatai elemzést igényelnek.
Szófaji rendszer
Alapszófajok között ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, határozószó és igenév vizsgálható. Viszonyszó például névelő, névutó, igekötő, kötőszó; mondatszó önálló közlést is alkothat.
A besorolásban jelentés, toldalékolhatóság és mondatbeli szerep együtt számít. Az igenév igei eredetet és névszói/határozói használatot kapcsol össze.
Képzés és összetétel
Szóképzés: tanul→tanuló; összetétel: könyv+tár. A többszófajúságot a használat dönti el: „vár” lehet ige vagy főnév.
„A fiatal belépett” mondatban a fiatal főnévi használatú, míg „fiatal ember” mellett melléknév. Összetett szavaknál az alárendelő és mellérendelő viszony, valamint a helyesírási szabályok együtt vizsgálandók.
Kidolgozott példa
Elemezd a „kertészeknek” alakot!
kert: szótő.
-ész: képző, foglalkozásnevet alkot; -ek: többes szám jele.
-nek: rag, részes viszonyt jelölhet. A mondatbeli szerepet az egész mondatban döntjük el.
- A szófajt nem azonosítjuk kizárólag a szó kérdésével.
Próbáld ki önállóan!
Ikon, index, szimbólum és a természetes jelnyelvek+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
Jel az, ami egy értelmező számára valamire utal. Ikon hasonlóságon, index tényleges kapcsolaton vagy érintkezésen, szimbólum közösségi megállapodáson alapul.
Egy összetett jel többféle viszonyt is hordozhat. A természetes jelnyelvek önálló nyelvek, saját nyelvtannal és gazdag kifejezőképességgel.
A jelviszony konkrét elemzése
Portrén az arc hasonlósága ikonikus; füst a tűz indexe; a piros közlekedési jelzés megállást jelentő szabálya szimbolikus. A térkép alakviszonyai hasonlítanak a területhez, jelmagyarázata megállapodásos.
A szó hangalakja többnyire nem hasonlít a tárgyhoz; hangutánzó szavak részben motiváltak, de nyelvenként eltérnek. A nyelvi jel hangalak és jelentés kapcsolata; a konkrét szövegbeli jelölés a helyzetben válik referenciává.
Nyelv és gondolkodás kölcsönösen hat: a kifejezés segít rendezni a tapasztalatot, de a különböző nyelvű ember nem záródik a nyelve által teljesen meghatározott gondolkodási világba.
Nyelv, mesterséges kód és változat
A beszélt nyelv elsődlegesen hangzó, írása vizuális reprezentáció; a jelnyelv vizuális-térbeli természetes nyelv. Kézforma, mozgás, hely és nem manuális elemek nyelvi megkülönböztetést adhatnak.
A jelnyelv nem azonos a hétköznapi gesztikulálással, a betűzéssel vagy a hangzó nyelv szavainak kézzel való egymás után mutatásával. Nem egyetlen univerzális jelnyelv létezik.
A programozási nyelv, közlekedési jelrendszer és más mesterséges kód más célra, korlátozott területre alkotott rendszer. Ezeket nem szabad összemosni a természetes jelnyelvekkel.
Szinkrón vizsgálat egy adott állapot viszonyait, diakrón a változást vizsgálja.
Kidolgozott példa
Egy térképen kékre színezett folyóvonalat látsz. Mi benne ikonikus és szimbolikus?
A vonal a folyó alakját és térbeli helyzetét közelíti: ikonikus kapcsolat.
A kék szín és vonaltípus folyót jelentő értelmezése jelmagyarázathoz, megállapodáshoz kapcsolódik: szimbolikus.
Ugyanazon jelben két elv együtt működik; a „csak ikon” besorolás túl egyszerű lenne.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Nyelvjárás, szociolektus, norma és kétnyelvűség+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
A nyelvváltozat a közösség, terület, tevékenység és helyzet szerinti rendszerszerű eltérés. A köznyelv és standard fontos közös használati változat, de a nyelvjárás nem hibás nyelv.
Norma a közösségben elfogadott használati minta; helyesírási norma, grammatikai rendszer és udvariassági elv nem ugyanaz.
Területi, társadalmi és helyzeti különbség
Nyelvjárás területi, szociolektus társadalmi csoporthoz kapcsolódó változat; szaknyelv egy tevékenység pontos fogalomkészlete, szleng csoportkötődést és informális viszonyt is jelezhet. A magyar regionális eltérések hangzásban, szókincsben, nyelvtani alakokban jelentkeznek; például a zárt ë ejtése nem minden régióban azonos.
A nyelvi regisztert a helyzet, címzett és cél szerint választjuk: hivatalos levélben más megfogalmazás célravezető, mint barátok chatjében. A norma történeti változásait korabeli adatokkal vizsgáljuk.
A nyelvművelés tanácsadó gyakorlata, a leíró nyelvtudomány adatvizsgálata és a nyelvpolitikai döntés eltérő feladat.
Többnyelvű használat és tervezés
Kétnyelvűségben az ember vagy közösség két nyelvet használ, a jártasság színterenként eltérhet. Diglossziában változatok vagy nyelvek eltérő társadalmi funkciókra oszlanak.
Kódváltás egy közlésen belül másik nyelvre vagy változatra váltás; kölcsönzés tartósabban beépült elem. A Kárpát-medence magyar nyelvhasználatában helyi többségi nyelvekkel való kapcsolat is alakítja a szókincset és színtereket; ez nem teszi a beszélőt kevésbé magyarrá.
Nemzetiségi és kisebbségi közösség nyelvi helyzetét használati lehetőség, átörökítés, iskola és nyilvánosság szerint vizsgáljuk. Nyelvtervezés célozhat társadalmi státuszt, szaknyelvi kifejezések kidolgozását vagy nyelvtanulás támogatását.
A nyelvi diszkrimináció a beszéd alapján hátrányos megítélés; az elemzésben rendszerszerű változatot és feladathelyzethez való alkalmazkodást különítünk el.
Kidolgozott példa
Egy diák otthon nyelvjárásban, szóbeli vizsgán köznyelvben beszél. Hogyan értelmezed?
Két használati helyzethez választ regisztert; a nyelvjárási beszéd nem tudáshiány.
A vizsga közös érthetőségéhez és hivatalos helyzetéhez igazodó nyelvhasználat kommunikációs kompetencia.
A tartalmi tudást nem a tájszólásból következtetjük; az érthetőséget és a feladat szerinti megfogalmazást konkrétan értékeljük.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
A magyar hangok képzése és a magánhangzó-rendszer+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
A beszédhang képzését a kiáramló levegő, hangszalagok, száj- és orrüreg, nyelv és ajak alakítja. Magánhangzónál nincs olyan zár vagy szűk rés, amely meghatározó zörejt hozna létre; mássalhangzónál akadály vagy szűkület keletkezik.
Hang, betű és fonéma nem azonos fogalom.
Magánhangzók és rendszerbeli viszonyok
A szokásos iskolai készlet 14 magánhangzó: a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű. Mélyek a, á, o, ó, u, ú; magasak e, é, i, í, ö, ő, ü, ű.
A nyelv függőleges helyzete szerint alsó, középső és felső állású különbségeket, az ajak szerint kerekítést vagy rést vizsgálunk. A rövid–hosszú párok időtartama jelentést különíthet: kor–kór, tör–tőr.
Az a–á és e–é pár minősége is eltér, ezért nem csak elnyújtásról van szó. Hangrend a szó magánhangzóinak összetétele; illeszkedés a toldalék választása: házban, kertben, földön.
Vegyes hangrendű szónál a semleges magas hangok és az eredet miatt nem egyszerű a „legutolsó hang mindig dönt” szabály: papírban, de sofőrrel.
Mássalhangzók és helyesírás
Zöngés hangnál a hangszalag rezeg, zöngétlennél nem. Képzéshelyet a hangképző szervek érintkezése vagy közelítése, képzésmódot a zár, rés, zár–rés, orrüregi vagy más működés ír le.
A p és b ajakhang, zárhang, zöngétlenségben különbözik; a t és d hasonló zöngéspár. A többjegyű betű egy betű és egy hang jelölője lehet: gy, ny, sz, dzs.
A hosszúságot a többjegyű betű első jegyének kettőzésével írjuk: ny–nny, sz–ssz. A nyelvjárási vagy történeti hangrendszer eltérhet a mai standard készlettől; egy adatot a megfelelő változat szerint kell leírni.
Kidolgozott példa
Elemezd hang és betű szempontjából a „nyár” szót!
A ny két írásjegyből álló, egy mássalhangzót jelölő magyar betű.
A szó három betű és három hang: ny, á, r. Az á hosszú, mély magánhangzó.
A toldalék illeszkedésére példa nyárnak. Az írásjegyszám négy, ezt nem keverjük a betűszámmal.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Mássalhangzó-kölcsönhatások teljes példatára+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
Beszédben a szomszédos hangok képzése hat egymásra. A törvényt az eredeti alak, kiejtett eredmény és megváltozó tulajdonság alapján azonosítjuk.
A szóelemző helyesírás sokszor őrzi az alkotóelemeket, így a leírt alak nem minden változást követ.
Részleges és teljes hasonulás
Részleges hasonulásnál egy tulajdonság változik: zöngésség szerint népdal kiejtésében a p a d előtt b-szerűvé zöngésül; dobtam alakban a b a t előtt p-szerűvé zöngétlenedik. Képzéshely szerint színpadban az n a p előtt m-ként hangzik.
Teljes hasonulásnál két szomszédos hang azonossá válik: kéz+vel→kézzel, az+hoz→ahhoz írásban is jelölt; anyja kiejtésében ny+j hosszú ny-nek hangzik, az írás viszont megőrzi az elemeket. Előre- vagy hátraható irányt a változás iránya alapján nevezünk meg, nem az írásbeli sorrendből találgatunk.
Összeolvadás, rövidülés, kiesés
Összeolvadásnál két különböző hang új, harmadik hanggá egyesül: látja kiejtésében t+j hosszú ty; barátságban t+s hosszú cs. Rövidülésnél hosszú mássalhangzó másik mássalhangzó mellett rövidebben hangozhat: otthon kiejtésében a tt nem teljes hosszúságú.
Kiesésnél háromhangos torlódásban egy hang elmaradhat: mondta köznyelvi ejtésében a d gyakran nem hallatszik. A jelenség függhet beszédtempótól és regisztertől; a helyesírás nem minden gyorsbeszédi változást jelöl.
Elemzésben az összetételi vagy toldalékhatárt is vizsgáljuk; a helyesírási négy alapelv a kiejtés, szóelemzés, hagyomány és egyszerűsítés, gyakran együtt érvényesülve.
Kidolgozott példa
Hasonlítsd össze a kézzel és a látja alak mássalhangzó-változását!
Kéz+vel: a v teljesen z-vé válik; kézzel írása ezt jelöli.
Lát+ja: t és j hosszú ty-szerű hanggá olvad össze; egyik eredeti hang sem marad változatlan. Az írás a szóelemeket tartja.
Az első teljes hasonulás, a második összeolvadás. A „két hangból hosszú lesz” önmagában nem elég a besoroláshoz.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Morfémák, toldalékok, szóalkotás és szófajváltás+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
Morféma a legkisebb nyelvi egység, amely jelentést vagy nyelvtani szerepet hordoz. A tő és toldalék elemzése nem pusztán betűk levágása: a szerepet és a tőváltozatot is azonosítjuk.
A képző új szót hoz létre, a jel nyelvtani jelentést ad, a rag rendszerint mondatbeli viszonyt jelöl.
Az elemzés menete
Ház-as-ság-ok-ban: ház tő; -as és -ság képzők, -ok többesjel, -ban helyviszonyt jelölő rag. A házas és házasság új lexéma; a házasságokban ennek nyelvtani alakja.
Olvas-hat-na: olvas tő, -hat képző, -na feltételes mód jele. A kötőhangzó szerepét az adott iskolai elemzési hagyomány szerint kezeljük, nem minden magánhangzót nevezünk önálló toldaléknak.
A tő lehet egyalakú vagy többalakú: bokor–bokrot, ló–lovat; az alaktani változat nem új jelentésű szó. A tipikus tő–képző–jel–rag sorrend segít, de vannak összetettebb alakok, ezért az elemzést használati példán ellenőrizzük.
Szóalkotás és kategóriák
Szóképzés: tanul→tanuló; összetétel: könyv+tár→könyvtár. Alárendelő összetételben a tagok közt nyelvtani viszony lehet: könyvtár, napraforgó; mellérendelőben egyenrangú elemek: jön-megy, búbánat.
Ikerszó részleges hangváltoztatással: csigabiga. Mozaikszó betűszóval vagy szóösszevonással keletkezhet; rövidülés, elvonás és jelentésbővülés más eljárás.
Szófajváltáskor új kategóriabeli használat keletkezik: „A jó győz” mondatban a jó főnévi értékű. Több szófajú szó szófaját a mondat döntheti el: „A vár magas” főnév, „Péter vár” ige.
A névszói és igei jelentés között nem minden azonos hangalak esetén történeti szófajváltás az ok; szótári adat kell.
Kidolgozott példa
Elemezd a barátságokban szóalakot!
Barát a tő; -ság elvont főnévképző, barátság új szó.
-ok többes szám jele, -ban helyviszony ragja. A szóalak főnév marad.
Mondatpróba: „A barátságokban fontos a bizalom.” A -ban a mondatbeli határozói viszonyhoz kapcsolódik, a -ság nem ezt jelöli.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
A szófajok teljes rendszere mondatbeli példákkal+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
Szófajt jelentés, alakváltoztatási képesség és mondatbeli viselkedés együtt határoz meg. A mai iskolai rendszerezés alapszófajokat, viszonyszókat és mondatszókat különít el.
Ugyanaz a mondatbeli szerep több szófajú szóval is megvalósulhat.
Alapszófajok és igenevek
Ige cselekvést, történést, állapotot fejez ki, mód, idő, személy és szám szerint ragozható: futottatok. Főnév dolgok, élőlények, elvont fogalmak neve; melléknév tulajdonság, számnév mennyiség vagy sorrend, határozószó körülmény: tegnap, ott.
A névmás helyettesítő vagy rámutató jelentésű: én, ez, aki, valaki, senki, mindenki, egymás, magam. Főnévi igenév -ni: olvasni; melléknévi igenév folyamatos -ó/-ő, befejezett -t/-tt, beálló -andó/-endő: olvasó, olvasott, olvasandó; határozói igenév -va/-ve, -ván/-vén: olvasva.
Az igenév az ige vonzatait megőrizheti: „könyvet olvasó diák”. A szófaj nem mondatrész: a könyvet olvasó szerkezet a diák jelzője, de az olvasó ettől igenév marad.
Viszonyszó és mondatszó
Viszonyszó önálló mondatrészi értékkel rendszerint nem rendelkezik, más elemek kapcsolatát vagy grammatikai jelentését alakítja: névelő a, az, egy; névutó ház előtt; kötőszó és, mert, hogy; igekötő meg, el; segédige fog, volna meghatározott szerkezetekben; módosítószó és partikula például talán, csak a választott rendszerezés szerint. Mondatszó önálló megnyilatkozás lehet: jaj, szia, igen.
A „csak Péter jött” fókuszáló partikula nem ugyanúgy működik, mint egy névutó. „A könyv az asztalon van” mondatban a van igei állítmány; „Péter tanár volt” szerkezetben az összetett állítmány segédigei része.
Elemzéskor jelezni kell, melyik grammatikai felosztást használjuk, mert a határkategóriák elnevezése tankönyvenként eltérhet.
Kidolgozott példa
Állapítsd meg az „A mosolygó diák gyorsan belépett” szavainak szófaját!
A határozott névelő, mosolygó folyamatos melléknévi igenév, diák főnév.
Gyorsan melléknévből raggal képzett határozói alak; belépett igekötős, múlt idejű ige. A gyorsan mondatbeli szerepe módhatározó.
A szófaji és mondatrészi elemzést nem keverjük: mosolygó szófaja igenév, szerepe minőségjelző.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
A „gyorsan fut” kapcsolatban különítsd el a szófaji és a mondatrészi elemzést!
A gyorsan ragos melléknévi alak; a fut ige.
A mondatbeli kapcsolatban a gyorsan módhatározóként kapcsolódik a fut állítmányhoz.
A két elemzés külön kérdésre felel: milyen szóalak, illetve milyen szerepet tölt be a mondatban.
Emelt szinten menj tovább!
Azonos közlést több elméleti szempontból elemezhetsz, de a szinteket ne keverd. A fonéma jelentésmegkülönböztető szerepű hangegység, a morféma a legkisebb jelentéssel vagy nyelvtani funkcióval bíró egység.
A nyelvi jel viszonya konvencionális, és a jelrendszer elemei egymással kapcsolatban működnek. A nyelvváltozatot ne minősítsd hibásnak pusztán azért, mert eltér egy másik közösség normájától.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
A cs egy hang vagy két hang csak azért, mert két betűjegy írja le?
Megoldás és magyarázat
A magyar cs egy mássalhangzót jelölő többjegyű betű. A betűjegyek száma nem azonos a hangok számával.
2. kérdés
A „házban” szó felépítésének és mondatbeli szerepének vizsgálata ugyanahhoz a nyelvi szinthez tartozik?
Megoldás és magyarázat
Nem. A ház + -ban bontás alaktani elemzés; a mondatbeli szerep mondattani kérdés.
3. kérdés
A „házban” szó -ban eleme fonéma vagy morféma? Miért?
Megoldás és magyarázat
Morféma: nyelvtani viszonyt fejez ki, a szó egyik jelentéssel bíró eleme. Hangokból áll, de nem egyetlen fonéma.
A ház + -ban felbontás alaktani, a benne lévő hangok elemzése hangtani.