Ugrás a tartalomra
Ugrás a tartalomra
Matematika · 6 évfolyamos gimnáziumi felvételi

Mértékegységek

Ugyanazt a mennyiséget többféle egységgel írhatjuk le. Az átváltást a mérés jelentéséből vezetjük le.

Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →

Alapfogalmak, példákkal

Mérőszám és mértékegység

A mértékegység a választott egységet, a mérőszám az egységek mennyiségét adja meg. Átváltáskor a mért mennyiség változatlan marad.

Példa:

A 2 m és a 200 cm ugyanaz a hossz; a centiméter százszor kisebb egység.

Hosszúság, terület és térfogat

Hosszúságnál egy, területnél két, térfogatnál három irányban számolunk. Ezért egy hosszúsági váltószámot területnél négyzetre, térfogatnál köbre emelünk.

Példa:

1 m = 100 cm; 1 m² = 10 000 cm²; 1 m³ = 1 000 000 cm³.

Időmérés

Az idő egységei között nem minden váltás tízes. Az óra és perc, valamint a perc és másodperc között 60 a váltószám.

Példa:

1 óra 20 perc = 60 + 20 = 80 perc.

A lecke végére: Megkülönbözteted a hosszúság, terület és térfogat átváltását.

Értsd meg az összefüggést!

Az átváltási arány a mennyiség típusától függ. Egy méterben száz centiméter van.

Egy négyzetméter viszont olyan négyzet területe, amelynek mindkét oldala száz centiméter; összesen 100 · 100 = 10 000 kis négyzet fér bele. Nem elég tehát a hosszúsági váltószámot egyszer használni.

Térfogatnál három irányban számolunk: egy köbméter 100 · 100 · 100 köbcentiméter. Az alaprajz, az egységnégyzet és az egységkocka segít megérteni a különbséget.

A liter térfogatot mér: 1 liter = 1 dm³.

A számolás előtt nevezd meg, mit mérsz, és milyen egységben kérik a választ. Az átváltás sorrendjét is megválaszthatod: többnyire egyszerűbb az adatokat előbb közös egységre hozni, és csak utána behelyettesíteni a képletbe.

Nézzük meg egy példán!

Hossz, terület, térfogat

MennyiségÁtváltásVáltószám
Hossz1 m = 100 cm100
Terület1 m² = 10 000 cm²100²
Térfogat1 m³ = 1 000 000 cm³100³
Az átváltásnál előbb döntsd el, hosszúságról, területről vagy térfogatról van-e szó.

A legfontosabb szabályok

  • Írd az adat mellé a mértékegységet már a számolás elején.
  • Kisebb egységre váltáskor a szám általában nő, nagyobbra váltáskor csökken.
  • Időnél ne tízes váltással számolj: 1 óra = 60 perc, 1 perc = 60 másodperc.

Mintapélda és megoldás lépésről lépésre

Feladat: 1 m 35 cm + 80 cm.

1. Azonos egységre váltunk: 1 m 35 cm = 135 cm.

2. Összeadunk: 135 + 80 = 215 cm.

3. Visszaváltunk: 215 cm = 2 m 15 cm.

Tipikus hiba: A terület átváltási aránya négyzetes: 1 m² nem 100 cm², hanem 10 000 cm².

Részletes magyarázatok és példák

01Hosszúság-, tömeg- és űrmértékek

Hosszúságot például méterben, tömeget kilogrammban, űrtartalmat literben mérünk. Alapkapcsolatok: 1 m = 100 cm, 1 kg = 1000 g, 1 l = 10 dl = 1000 ml.

Ha 2,5 kg-ot grammra váltasz, 2,5 · 1000 = 2500 g lesz.

02Idő mértékegységei és a 60-as váltás

Az idő nem mindenhol tízesével vált: 1 óra = 60 perc, 1 perc = 60 másodperc. A 2 óra 15 perc = 2 · 60 + 15 = 135 perc.

Az 1,5 óra 90 perc, nem 1 óra 5 perc.

03Terület- és térfogatmértékek

A területegység négyzet, a térfogategység kocka. Mivel 1 m = 100 cm, egy négyzetméter 100 · 100 = 10 000 cm²; egy köbméter 100³ = 1 000 000 cm³.

Az 1 dm³ térfogat 1 liter űrtartalomnak felel meg.

04Pénz és hétköznapi mérések

A mért mennyiség mellett az egységet és a mérés pontosságát is figyeld. Ha három darab füzet ára darabonként 240 Ft, az összeg 720 Ft.

Ne adj össze különböző egységű hosszakat átváltás nélkül: 1 m + 25 cm = 125 cm.

05Átváltási arány és nagyságrendi ellenőrzés

Előbb írd fel, hány új egység tesz ki egy régit. Méterről centiméterre 100-zal szorzol; visszafelé 100-zal osztasz.

Ellenőrzésként a 235 cm legyen több 2 méternél, de kevesebb 3 méternél. Az egységek visszaváltása az eljárást is ellenőrzi.

Lépésről lépésre, részletesen

Mérés, mértékegység és időtartam
  • A szabályt új helyzetben alkalmazni.
  • Megoldást követhető lépésekben leírni és ellenőrizni.

A mérőszám és egység együtt ad mennyiséget. Kisebb egységből ugyanahhoz a mennyiséghez több kell.

Művelet előtt azonos egységre váltunk; az eredmény nagyságát hétköznapi becsléssel is ellenőrizzük.

Kapcsolatok

1 m=100 cm, 1 km=1000 m, 1 kg=1000 g, 1 l=10 dl. 1 óra=60 perc, 1 perc=60 másodperc. Területnél és térfogatnál nem a hossz szorzója érvényes: 1 m²=10 000 cm², 1 dm³=1000 cm³=1 liter.

Az utóbbiakat felsőbb évfolyamon külön gyakoroljuk.

Összetett mérés

2 m 35 cm=235 cm. 1 óra 45 perc=105 perc. Az időpont és időtartam különbözik: 8:50-től 10:15-ig 1 óra 25 perc telik el.

Alkalmi egységnél ugyanazt az egységet és hézagmentes lefedést használjuk.

Kidolgozott példa

Egy szalag 3 m 20 cm hosszú. Levágunk 85 cm-t.

Mennyi marad?

  1. Egységesen centiméter: 320 cm.

  2. 320−85=235 cm.

  3. Ez 2 m 35 cm; a maradék kisebb az eredetinél.

Ezekre figyelj!
  • A válaszhoz a feladatban kért mennyiség és mértékegység is tartozik.

Próbáld ki önállóan!

2 kg 300 g hány gramm?

Egy újabb kidolgozott példa

Egy 2 m hosszú és 50 cm széles téglalap területét négyzetcentiméterben kérik. Mennyi?

  1. Közös hosszegység: 2 m = 200 cm; a másik oldal 50 cm.

  2. Terület: 200 · 50 = 10 000 cm². Az egység szorzáskor négyzetes lesz.

  3. Másik ellenőrzés: 2 · 0,5 = 1 m², és 1 m² = 10 000 cm². A két út ugyanazt adja.

Ellenőrizd, hogy megértetted!

1. kérdés

Mennyi 0,3 m² négyzetcentiméterben?

Megoldás és magyarázat

0,3 · 10 000 = 3000 cm². A váltószám 10 000, mert területet váltunk.

2. kérdés

Melyik a nagyobb: 150 cm vagy 1 m 60 cm?

Megoldás és magyarázat

Az 1 m 60 cm nagyobb, mert 160 cm. A különbség 10 cm; előbb közös egységre váltottunk.

GYORS ÖSSZEFOGLALÓHosszúságnál az átváltási arányt egyszer, területnél a négyzetét, térfogatnál a köbét használjuk: 1 m = 100 cm, 1 m² = 10 000 cm², 1 m³ = 1 000 000 cm³.

Most próbáld ki te!

A gyakorlás ehhez a témához és ehhez a felkészülési szinthez kapcsolódik.

Gyakorlás: Mértékegységek