Ugrás a tartalomra
Ugrás a tartalomra
Magyar · 6 évfolyamos gimnáziumi felvételi

Költői képek

A költői eszközt megnevezzük, de azt is megmagyarázzuk, mit tesz hozzá a konkrét szöveg jelentéséhez.

Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →

Alapfogalmak, példákkal

Hasonlat

A hasonlat két dolgot hasonlóság alapján vet össze, rendszerint ezt jelző szóval.

Példa:

Saját példa: „A felhő olyan, mint egy puha párna.” A mint kifejezetten jelzi az összehasonlítást.

Metafora és megszemélyesítés

A metafora hasonlóság alapján azonosít dolgokat. Megszemélyesítésnél nem emberi dolog emberi cselekvést vagy tulajdonságot kap.

Példa:

Saját példák: „A felhő puha párna” metafora; „A szél kopog az ablakon” megszemélyesítés.

Alakzat és hatás

Az ismétlés, ellentét vagy fokozás a szöveg elrendezésével hat. Ugyanaz az eszköz eltérő szövegben eltérő jelentést szolgálhat.

Példa:

A „Vártam, vártam, vártam” ismétlése a hosszan tartó várakozást nyomatékosíthatja.

A lecke végére: A költői eszközt konkrét szövegjelből felismered, és a hatását megmagyarázod.

Értsd meg az összefüggést!

A költői kép nem csak dísz: másként láttat egy dolgot. Hasonlatnál két dolgot valamilyen közös tulajdonság alapján kapcsolunk össze, gyakran a „mint” szóval.

Metaforánál azonosítás történik; megszemélyesítésnél nem emberi dolog kap emberi cselekvést vagy tulajdonságot.

A megnevezés után keresd meg, mi a kép alapja. Ha a szél „suttog”, a halk hang és az emberi beszéd kapcsolódik össze.

A hatásról ezért konkrétan írj: csendes, bizalmas vagy titokzatos hangulatot teremthet a szöveg szerint.

Ugyanaz a kifejezés több eszközt is használhat, és a képek szerepe a teljes szövegből derül ki. Ne kész címkéket erőltess rá: az ismétlés, ellentét, fokozás és rím is a jelentés kialakításában vesz részt.

Az elemzésben a bizonyító szavakat idézd, majd magyarázd meg.

Nézzük meg egy példán!

Háromféle képalkotás

Saját példaEszközMiért?
Gyors, mint a szél.HasonlatKét dolgot hasonlít össze.
A város hangyaboly.MetaforaA nyüzsgő várost hangyabolyként azonosítja.
Suttog a szél.MegszemélyesítésEmberi cselekvést rendel a szélhez.
A felismerés után nevezd meg a kép hatását is: például mozgást, hangulatot vagy nyüzsgést érzékeltet.

A legfontosabb szabályok

  • Ne csak nevezd meg az eszközt, idézd a bizonyító szövegrészt.
  • Írd le röviden, milyen hatást vagy jelentést hoz létre.
  • Vizsgáld a szövegkörnyezetet, mert ugyanaz a kép többféleképpen működhet.

Mintapélda és megoldás lépésről lépésre

Saját példamondat: „A fáradt város álomba merült.”

1. A város emberi állapotot és cselekvést kap: fáradt, elalszik.

2. Ez megszemélyesítés.

3. A kép az esti elcsendesedést teszi érzékletessé.

Tipikus hiba: A „mint” szó nem mindig hasonlat; lehet időhatározói vagy szerepet jelölő kapcsolat is.

Részletes magyarázatok és példák

01Hasonlat és metafora

A hasonlat két dolgot közös tulajdonság alapján hasonlít össze: „A tó sima, mint az üveg.” A metafora azonosítással sűríti a kapcsolatot: „Üvegtükör a tó.”

A mint szó önmagában nem bizonyít hasonlatot: „mint tanár” szerepet jelölhet.

02Megszemélyesítés

Megszemélyesítéskor nem emberi dolog emberi tulajdonságot vagy viselkedést kap: „Suttog a szél.” Ne elégedj meg a címkével: a suttogás csendes, bizalmas hangulatot teremthet.

A jelentést mindig a környező szöveg is befolyásolja.

03Ismétlés, fokozás és ellentét

Ismétléskor egy elem visszatér, fokozáskor növekvő vagy csökkenő erősségű elemek követik egymást. „Kérte, sürgette, követelte” erősödő fokozás.

Ellentétnél szembenálló fogalmak kerülnek egymás mellé: fény és sötétség.

04Túlzás és hangutánzás

A túlzás szándékosan felnagyít vagy kicsinyít: „Ezerszer szóltam.” A hangutánzó szó hangjelenséget idéz: csobban, zümmög.

A túlzást ne kezeld pontos számszerű állításként; a hangutánzást ne csak a jelentésből, a hangzásból is indokold.

05A stíluseszköz szövegbeli hatása

Elemzéskor: szövegrészlet → eszköz → közös tulajdonság vagy szerkezeti működés → hatás. A „suttogó szél” például halk mozgást és bensőséges hangulatot érzékeltethet.

Ugyanaz az eszköz más szövegben fenyegetést is kelthet, ezért kerüld az automatikus értelmezést.

Lépésről lépésre, részletesen

Hasonlat, metafora, megszemélyesítés, ritmus és rím
  • Nyelvi jelenséget konkrét példában felismerni.
  • A választ szabállyal vagy szövegbeli bizonyítékkal indokolni.

A költői kép két tapasztalati területet kapcsol, így nem csupán dísz, hanem jelentést alakít. Hasonlat megmutatja az összevetést, metafora azonosít, megszemélyesítés nem emberinek emberi tulajdonságot ad.

Az értelmezéshez mondd meg, milyen közös tulajdonság és hangulat kapcsolja össze a képet.

Saját mintamondatok

„A tó sima, mint a tükör”: hasonlat; közös tulajdonság a simaság és tükröződés. „A tó ezüsttükör”: metafora; a két tárgy azonosítása sűrít.

„A tó álmosan hallgat”: megszemélyesítés; az emberi állapot nyugalmat érzékeltet. Egy mondatban több eszköz is jelen lehet.

Vershangzás

A rím sorvégi hangok összecsengése; páros rím képlete aabb, keresztrím abab, ölelkező abba. A sor szótagszáma, hangsúlyai és ismétlődései ritmust formálnak.

A versszak és sor nem ugyanaz. Az ismétlés nyomatékot, a fokozás növekvő intenzitást, az ellentét feszültséget teremthet.

Előbb figyeld meg a hangzást, utána nevezd meg a hatását; rímtelen vers is lehet ritmikus.

Kidolgozott példa

Elemezd: „A szél mérgesen rázta az ablakot.”

  1. A szél természeti jelenség, a mérgesség emberi érzelem.

  2. Ez megszemélyesítés; az ablakrázást szándékosnak ható cselekvéssé alakítja.

  3. A kép fenyegető, nyugtalan hangulatot teremthet. A hatást a konkrét szó indokolja.

Ezekre figyelj!
  • A szófaj, a mondatrész és a szóelem három különböző szempont.

Próbáld ki önállóan!

Melyik a páros rím képlete?

Egy újabb kidolgozott példa

Saját példamondatok: „A patak ezüstszalag.” „A patak úgy csillog, mint az ezüst.”

„A patak vidáman beszélget.” Melyik milyen kép?

  1. Az ezüstszalag azonosítja a patakot egy csillogó, hosszú tárggyal: metafora.

  2. A „mint az ezüst” nyílt összehasonlítás: hasonlat. A közös tulajdonság a csillogás.

  3. A beszélget emberi cselekvés; a pataknak tulajdonítva megszemélyesítés. A hangját teszi érzékletessé.

Ellenőrizd, hogy megértetted!

1. kérdés

Elég-e a „metafora” szó egy teljes értelmezéshez?

Megoldás és magyarázat

Nem. Nevezd meg, mit mivel kapcsol össze a kép, milyen tulajdonság alapján, és mit érzékeltet a szövegben.

2. kérdés

Miért kevés elemzésként az, hogy „a szövegben ismétlés van”?

Megoldás és magyarázat

A helyét és hatását is meg kell mutatni. Nevezd meg az ismételt elemet, és magyarázd meg, mit hangsúlyoz a részletben.

GYORS ÖSSZEFOGLALÓHasonlat: mint/akár. Metafora: azonosítás. Megszemélyesítés: emberi tulajdonság. Túlzás: felnagyítás. Ellentét: szembeállítás.

Most próbáld ki te!

A gyakorlás ehhez a témához és ehhez a felkészülési szinthez kapcsolódik.

Gyakorlás: Költői képek