Mássalhangzó-törvények
A leírt szóelemeket és a kiejtett hangokat összevetjük, hogy lássuk, milyen változás történt a hangkapcsolatban.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →
Alapfogalmak, példákkal
Részleges hasonulás
Egy mássalhangzó valamely képzési tulajdonsága a szomszédjához igazodik, de nem válik vele minden tulajdonságában azonossá.
A „dobta” kiejtésében a b zöngétlenedik; ezt az írás nem jelöli p-vel.
Teljes hasonulás
Az egyik mássalhangzó a másikkal azonossá válik. Az írás egyes esetekben jelöli, más esetekben megőrzi a szóelemek alakját.
kéz + -vel → kézzel: a v teljes hasonulását írásban is jelöljük.
Összeolvadás
Két szomszédos mássalhangzó helyén a kiejtésben új hang jelenik meg. Az elemzéshez az eredeti szóelemeket is megkeressük.
lát + -ja → látja: a t és j a szokásos kiejtésben hosszú ty hanggá olvad össze.
A lecke végére: A mássalhangzótörvényt az eredeti hangkapcsolat és a kiejtés összevetésével ismered fel.
Értsd meg az összefüggést!
A beszédben egymás mellé kerülő mássalhangzók hatnak egymásra. Elemzéskor először keresd meg az eredeti hangokat, majd figyeld meg, hogyan ejtjük a kapcsolatot.
A kész írott szó látványa önmagában nem mindig mutatja a változást.
Részleges hasonulásnál az egyik hang valamely tulajdonsága változik; teljes hasonulásnál a másikkal azonossá válik. Összeolvadásnál két eredeti hang helyett egy harmadik, rendszerint hosszú hangot ejtünk.
Rövidülésnél, kiesésnél másféle egyszerűsödés történik.
A szóelemzés segít elválasztani a típust az írásmódtól. A teljes hasonulás lehet írásban jelölt vagy jelöletlen.
Mindig egy konkrét hangkapcsolatot nevezz meg, és az indoklásban mondd el, melyik hang mivé vált. A szó jelentése helyett itt a hangalak a bizonyíték.
Nézzük meg egy példán!
Kiejtés és írás összevetése
| Írott alak | Kiejtésben megfigyelhető | Jelenség |
|---|---|---|
| népdal | A p zöngésedik: b-nek hangzik. | Zöngésség szerinti részleges hasonulás. |
| kézzel | A -val/-vel v-je teljesen hasonul. | Írásban jelölt teljes hasonulás. |
| anyja | Hosszú ny-et ejtünk. | Írásban jelöletlen teljes hasonulás. |
A legfontosabb szabályok
- Előbb írd le a szóelemeket, majd ejtsd ki lassan a szóalakot.
- Különítsd el, amit hallunk attól, amit írunk.
- A hasonulás irányát a szomszédos hangok tulajdonsága mutatja.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Feladat: mi történik a „színpad” kiejtésekor?
1. Az n után ajakkal képzett p áll.
2. Az n képzési helye ehhez igazodik, m-ként ejtjük.
3. Ez képzés helye szerinti részleges hasonulás, írásban jelöletlen.
Részletes magyarázatok és példák
01Zöngésség szerinti részleges hasonulás+
Zöngésségi részleges hasonulásnál a hang zöngés vagy zöngétlen párjához változik. A „népdal” p-je kiejtésben a következő d hatására b-szerű.
Írásban a nép és dal alakját megtartjuk. Előbb a hangsort, majd az írott szóelemeket vizsgáld.
02Képzés helye szerinti részleges hasonulás+
Képzés helye szerinti részleges hasonulásnál a hang képzési helye igazodik. A „színpad” n-je az utána álló p előtt m-ként hangzik.
Az írásban n marad, mert a szín szóelem felismerhető alakját őrizzük.
03Írásban jelölt és jelöletlen teljes hasonulás+
Teljes hasonulásnál az egyik hang teljesen azonossá válik a másikkal. Jelölt: kéz + -vel → kézzel.
Jelöletlen: az „anyja” kiejtésében a j az ny-hez hasonul, de írásban megtartjuk az eredeti szóelemeket.
04Összeolvadás+
Összeolvadáskor két különböző hangból egy harmadik, rendszerint hosszú hang lesz. A „látja” t és j kapcsolata hosszú ty-ként hallható.
Írásban tj-t írunk. Ne nevezd teljes hasonulásnak, ha az eredmény egyik kiinduló hanggal sem azonos.
05Rövidülés és kiesés+
Rövidülésnél hosszú mássalhangzó röviden hangzik más mássalhangzó mellett: otthon. Kiesésnél egy hang kimaradhat a kiejtésből, például a mondta d-je.
Az írott alakot nem a gyors beszéd egyszerűsítése alapján módosítjuk.
Lépésről lépésre, részletesen
Mássalhangzó-törvények és a szóelemző írás+
- Nyelvi jelenséget konkrét példában felismerni.
- A választ szabállyal vagy szövegbeli bizonyítékkal indokolni.
Egymás melletti mássalhangzók kiejtéskor hatnak egymásra. A törvény a kimondott hangalakot írja le; a helyesírás egyes változásokat jelöl, másokban őrzi a szóelemek alakját.
Elemzéskor a betűsort és a kiejtett hangsort külön vizsgáld.
Hasonulás
Részleges hasonulásban csak egy képzési tulajdonság változik: zöngésség szerint népdal kiejtésében a p b-szerűvé válik; képzés helye szerint azonban n hangja m-szerű a b előtt. Teljes hasonulásban két hang azonossá válik: kéz+-vel→kézzel, bot+-val→bottal, ezt az írás jelöli.
Anyja kiejtésében hosszú ny hallható, de az írás őrzi az anya szótő és toldalék kapcsolatát.
Összeolvadás, rövidülés, kiesés
Összeolvadáskor a két különböző hangból egy harmadik hosszú hang lesz, például látja kiejtésében hosszú ty. Hosszú mássalhangzó más mássalhangzó mellett rövidülhet: otthon kiejtésében a tt rövidebb.
Torlódásban hangkiesés lehet, például mondta szokásos kiejtésében a d nem hallatszik külön. Az írás ezekben rendszerint szóelemző.
Szóban ne a hibás betűsort rögzítsd, hanem helyes alak és szabály kapcsolatát.
Kidolgozott példa
Miért „bottal”, de „látja” az íráskép?
Bot+-val: a v teljesen hasonul a t-hez; az írás a hosszú tt-t jelöli, ezért bottal.
Lát+-ja kiejtésében t+j összeolvad hosszú ty-vé. Az írás a szóelemeket őrzi: látja.
Az egyik törvény írásban jelölt, a másik itt jelöletlen; a hallott alak nem írható át automatikusan.
- A szófaj, a mondatrész és a szóelem három különböző szempont.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Elemezd a „kézzel” alakot a kéz + -vel kiindulásból!
A szótő végén z, a toldalék elején v állna: kéz + vel.
A v a z-hez teljesen hasonul. A két találkozó hang helyén hosszú z hangzik.
Az írás ezt a zz kapcsolattal jelöli: kézzel. Ez írásban jelölt teljes hasonulás.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
A „kézzel” szóban elég azt mondani, hogy „kettős betű van”?
Megoldás és magyarázat
Nem. Meg kell nevezni az eredeti hangokat és a változást: a toldalék v-je z-vé válik, teljes hasonulás történik.
2. kérdés
A „kézzel” és „dobta” szóban ugyanaz a hasonulás történik?
Megoldás és magyarázat
Nem. A kézzel írásban jelölt teljes hasonulás, a dobta zöngésség szerinti részleges hasonulás példája.