Szószerkezetek
A szavak kapcsolatát kérdezéssel és jelentésük összevetésével tárjuk fel; a teljes mondat szerkezete adja a keretet.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →
Alapfogalmak, példákkal
Alárendelő szószerkezet
Az alaptaghoz bővítmény kapcsolódik, amelyre az alaptag felől kérdezünk. A kapcsolatot a bővítmény szerepe alapján nevezzük meg.
„könyvet olvas”: mit olvas? könyvet. Tárgyas alárendelő szerkezet.
Mellérendelő szószerkezet
Azonos mondatbeli szerepű tagok kapcsolódnak össze; egyik sem a másik bővítménye.
„alma és körte”: kapcsolatos mellérendelés.
Alany és állítmány kapcsolata
Az alany és állítmány a mondat alapvető viszonyát alkotja. Az itt követett iskolai rendszer ezt hozzárendelő viszonynak nevezi.
„Bori olvas”: az alany Bori, az állítmány olvas. Ezt külön kezeljük a tárgyas bővítménytől.
A lecke végére: Megkülönbözteted az alárendelő és mellérendelő szószerkezeteket.
Értsd meg az összefüggést!
Szószerkezetnél két tartalmas szó nyelvtani kapcsolatát vizsgáljuk. Alárendelő viszonyban az egyik szó a másikhoz kapcsolódik meghatározott kérdéssel: „könyvet olvas” esetén mit olvas?
A könyvet az olvas tárgya.
Mellérendelésnél az azonos szerepű tagok egymás mellé kerülnek: „szép és okos”. Az és kapcsolatot, a de ellentétet, a vagy választást jelezhet.
A kapcsolatot a jelentésből és a mondatbeli szerepből is igazolni kell.
Az alany és állítmány viszonyának besorolásában tanítási rendszerek között eltérés lehet; itt hozzárendelő kapcsolatként tárgyaljuk. A szófaj és a szószerkezeti szerep külön fogalom.
Ne a ragot nézd elszigetelten: az alaptagot és a hozzá feltett kérdést is mutasd meg.
Nézzük meg egy példán!
Melyik tag a központ?
| Szerkezet | Alaptag | Kapcsolat |
|---|---|---|
| piros alma | alma | Milyen alma? Minőségjelzős. |
| könyvet olvas | olvas | Mit olvas? Tárgyas. |
| gyorsan fut | fut | Hogyan fut? Módhatározós. |
A legfontosabb szabályok
- Keresd meg az alaptagot, majd kérdezz rá a bővítményre.
- Az alany és állítmány kapcsolata hozzárendelő.
- A kötőszó segíthet a mellérendelés fajtájának felismerésében.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Kifejezés: „csendben olvas”.
1. Alaptag: olvas.
2. Kérdés: hogyan olvas?
Válasz: csendben.
3. A kapcsolat határozós alárendelő szószerkezet.
Részletes magyarázatok és példák
01Alaptag és bővítmény+
Az alaptaghoz kérdéssel kapcsoljuk a bővítményt. „Érdekes könyv”: milyen könyv? érdekes.
Az alaptag könyv, a bővítmény érdekes. A kérdést a kapcsolatból indítsd, ne az első leírt szóból.
02Tárgyas, határozós és jelzős alárendelés+
Tárgyas: könyvet olvas – mit olvas? Határozós: otthon olvas – hol olvas?
Jelzős: érdekes könyv – milyen könyv? A bővítmény szerepe adja a kapcsolat nevét; a szavak szófaja ettől külön kérdés.
03Hozzárendelő alany–állítmányi viszony+
A „Péter olvas” mondatban Péter az alany, olvas az állítmány. Kapcsolatuk hozzárendelő.
Más nyelvtani leírások eltérő rendszert is követhetnek; egy elemzésen belül következetesen ugyanazt a rendszert használd.
04Mellérendelő szószerkezetek+
Mellérendelő kapcsolatban azonos szerepű elemek kapcsolódnak. Kapcsolatos: gyors és pontos; ellentétes: kicsi, de erős; választó: ma vagy holnap.
A következtető és magyarázó viszony iránya eltér: okból következményre, illetve állításból magyarázatra halad.
05Kérdezés, jelölés és ágrajz+
Ágrajzban az alárendelt bővítményt a saját alaptagja alá kapcsoljuk. A „nagyon érdekes könyv” szerkezetben nagyon az érdekeshez, érdekes a könyvhöz tartozik.
Ne kapcsolj minden szót közvetlenül az állítmányhoz.
Lépésről lépésre, részletesen
Szószerkezetek, mondatrészek és szórend+
- Nyelvi jelenséget konkrét példában felismerni.
- A választ szabállyal vagy szövegbeli bizonyítékkal indokolni.
Szószerkezetben két vagy több szó nyelvtani kapcsolatba kerül. Alárendelő kapcsolatban alaptag és bővítmény van: új könyvben a könyv az alaptag.
Mellérendelő kapcsolatban egyenrangú tagok kapcsolódnak: könyv és füzet. A toldalék segíthet, de a mondatbeli viszony dönt.
Alárendelés és kérdezés
„Olvas könyvet”: tárgyas szerkezet, mit olvas? „Sétál a kertben”: határozós, hol sétál?
„Érdekes könyv”: jelzős, milyen könyv? „Péter olvas”: alanyos kapcsolat, ki olvas?
A kérdést az alaptagból indítsd, és ellenőrizd a jelentést. Szószerkezet és teljes mondat nem azonos fogalom.
Mellérendelés és kiemelés
Kapcsolatos: könyv és füzet; ellentétes: lassan, de biztosan; választó: ma vagy holnap. „Anna adta oda a könyvet” Annát emeli ki; „Anna odaadta a könyvet” semleges eseményközlés is lehet.
A szórend és hangsúly együtt módosítja a közlést. A jelző saját bővítményt is kaphat: a tegnap vásárolt könyv.
Kidolgozott példa
Elemezd: „Péter gyorsan olvassa az érdekes könyvet.”
Olvassa az állítmány; Péter alany. Olvassa–könyvet tárgyas szerkezet.
Olvassa–gyorsan módhatározós; könyvet–érdekes minőségjelzős.
A könyvet szó egyszerre főnév, tárgy és egy jelzős szerkezet alaptagja: ezek különböző elemzési szintek.
- A szófaj, a mondatrész és a szóelem három különböző szempont.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Elemezd a „gyorsan fut” és az „édes és savanyú” kapcsolatát!
Gyorsan fut: hogyan fut? A gyorsan a fut módját határozza meg; határozós alárendelő szerkezet.
Édes és savanyú: két azonos szerepű tulajdonság kapcsolódik össze; kapcsolatos mellérendelés.
A kapcsolat típusa nem azonos a szavak szófajával. Az elemzésben mindkettő külön kérdés lehet.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
A „piros labda” milyen alárendelő kapcsolat?
Megoldás és magyarázat
Minőségjelzős: milyen labda? Piros.
Az alaptag a labda, a hozzá kapcsolódó jelző a piros.
2. kérdés
A „piros alma” milyen szószerkezet?
Megoldás és magyarázat
Minőségjelzős alárendelő. Az alma az alaptag, a piros megmondja, milyen az alma.