Szófajok és szóelemek
A szó felépítését, szófaját és mondatbeli szerepét külön kérdésekkel vizsgáljuk, majd összeillesztjük az elemzést.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (2) →
Alapfogalmak, példákkal
Szófaj
A szófaj a szó nyelvtani osztálya. A jelentés, az alak és a mondatbeli használat együtt segít a besorolásban.
A „kertész” főnév; a „dolgozik” ige.
Szótő és toldalék
A szótő hordozza az alapjelentést. A képző új szót alkot, a jel nyelvtani jelentést ad, a rag mondatbeli kapcsolatot vagy az ige személyét és számát jelölheti.
kert + -ész + -ek + -nek: szótő, képző, többesjel kötőhanggal, rag.
Mondatrész
A mondatrész a szó vagy szószerkezet szerepe a konkrét mondatban. Nem azonos a szófajjal.
„A kertész virágot ültet”: a kertész főnév és alany, a virágot főnév és tárgy.
A lecke végére: A szó felépítését és a szófajt külön kérdésként elemzed.
Értsd meg az összefüggést!
Szóelemzéskor azt vizsgáljuk, hogyan épül fel a szóalak. A szótő hordozza az alapjelentést; a toldalék módosíthatja ezt, nyelvtani viszonyt vagy mondatbeli kapcsolatot jelölhet.
A képző új szót hozhat létre, a jel például többességet vagy időt fejezhet ki, a rag mondatbeli kapcsolódást is jelöl.
Szófaji elemzéskor más a kérdés: milyen jelentésű és nyelvtani viselkedésű a szó? A „futás” a fut igéből képzett főnév.
A szó eredete ezért nem mindig egyezik meg a kész szó szófajával. A szófaj és a mondatrész szerepe sem ugyanaz.
A teljes szóalakot olvasd vissza a mondatban. A rag felismeréséhez segít, mire válaszol: a „házban” a hol kérdésre.
A toldalék nem mindig egyetlen betű, és a szótő alakja is változhat; ilyenkor a jelentés és az alapalak együtt vezet.
Nézzük meg egy példán!
Szófaj és szóelem két külön kérdés
| Szó | Szófaj | Szerkezet |
|---|---|---|
| házban | Főnév | ház + -ban |
| szépet | Melléknév | szép + -et |
| olvastam | Ige | olvas + -t + -am |
A legfontosabb szabályok
- A szófajt mindig mondatkörnyezetben állapítsd meg.
- Szóelemzéskor sorrendben keresd a szótövet, képzőt, jelet és ragot.
- A névmás fajtáját a jelentése és az alapján döntsd el, mire utal.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Mondat: „Valaki becsukta az ablakokat.”
1. „Valaki”: határozatlan névmás, mert nem azonosított személyre utal.
2. „Ablakokat”: főnév; egyszerűsített bontása ablak + -ok többesjel + -at tárgyrag.
3. Mondatbeli szerepe tárgy: mit csukott be?
Az ablakokat.
Részletes magyarázatok és példák
01Alapszófajok és mondatbeli felismerésük+
Az ige cselekvést, történést vagy létezést fejez ki; a főnév megnevez; a melléknév tulajdonságot jelöl; a számnév mennyiséget vagy sorrendet. A határozószó például tegnap, a névmás például ő.
A „szépen” ragos melléknév, nem pusztán kérdőszó alapján határozószó.
02A névmások kilenc fő fajtája+
Személyes: ő; birtokos: enyém; visszaható: magam; kölcsönös: egymás; mutató: ez; kérdő: ki; vonatkozó: aki; határozatlan: valaki; általános: mindenki. Besorolás előtt keresd meg, mire utal és hogyan működik a névmás a mondatban.
03Igenevek, viszonyszók és mondatszók+
Főnévi igenév: futni; melléknévi: futó; határozói: futva. Viszonyszó például a névelő, kötőszó vagy névutó: a, és, alatt.
Mondatszó önálló megnyilatkozás lehet: jaj! A mondatkörnyezet többjelentésű alakoknál döntő.
04Szótő, képző, jel és rag+
A szótő hordozza az alapjelentést, a képző új szót alkot, a jel nyelvtani jelentést módosít, a rag a kapcsolatot mutatja. Kert + -ész + -ek + -nek: szótő, képző, többesjel, rag, egyszerűsített iskolai bontásban.
05Szófaj, szóelem és mondatrész elkülönítése+
A „könyvet” ragos főnév, és a „Könyvet olvasok” mondatban tárgy. A tárgy nem szófaj.
A „könyv” alany lehet az „A könyv érdekes” mondatban, miközben a szófaja ugyanúgy főnév marad.
Milyen névmások vannak?
Személyes: én, te, ő, mi, ti, ők. Birtokos: enyém, tied, övé, miénk, tietek, övék.
Visszaható: magam, magad, maga. Kölcsönös: egymás.
Mutató: ez, az, ilyen, olyan, ennyi, annyi. Kérdő: ki?, mi?, melyik?, milyen?, mennyi?
Vonatkozó: aki, ami, amelyik, amilyen, amennyi. Határozatlan: valaki, valami, valamelyik, némelyik.
Általános: mindenki, bárki, senki, semmi.
Három különböző kérdés
A szófaj azt mondja meg, milyen szóval van dolgunk; a szóelem azt, hogyan épül fel a szó; a mondatrész pedig azt, milyen szerepet tölt be a mondatban. A „könyveket” főnév, könyv + -ek + -et szóelemekből áll, és a mondatban lehet tárgy.
Lépésről lépésre, részletesen
Összetett szavak felismerése és alkotása+
- Szabályt és szövegbeli bizonyítékot összekapcsolni.
- Saját választ pontosan megfogalmazni.
Összetett szó két vagy több szóból új jelentésű egységet alkot. A könyvtár nem pusztán két szó egymás mellett: önálló intézményt nevez meg.
A tagok jelentésviszonya segíti az írásmód és értelmezés tanulását.
Felismerés
A hóember hó és ember összetétele; a virágos képzett szó, mert a -os nem önálló szó. A szerkezet és jelentés együtt dönt.
Egyetlen betűsorban meglátott két véletlen rész nem mindig összetétel.
Alkotás és használat
Adott szavakból csak értelmes és létező, illetve a feladat által elfogadott új alakot alkoss. Egy előtag több utótaggal kapcsolódhat, például iskolaépület, iskolaudvar.
A többtagú és különírási szabályokat felsőbb évfolyamon a jelentésviszonnyal együtt tanuljuk.
Kidolgozott példa
Az „ablakpárkány” és „ablakos” közül melyik összetett?
ablakpárkány: ablak+párkány, két önálló szó.
ablakos: ablak+-os, képzővel alkotott szó.
A szóképzés és szóösszetétel egyaránt szóalkotás, de eltérő eljárás.
- Az utasítás pontosan megmondja, mit és hány elemet kell megadnod.
Próbáld ki önállóan!
Szótő, képző, jel és rag; szófaji csoportok+
- Nyelvi jelenséget konkrét példában felismerni.
- A választ szabállyal vagy szövegbeli bizonyítékkal indokolni.
A szótő hordozza az alapjelentést. Képző új szót alkot, a jel nyelvtani jelentést ad, a rag a mondatbeli kapcsolathoz járul hozzá.
A szokásos sorrend tő–képző–jel–rag. Egy szóalak nem tartalmaz feltétlenül mindegyikből, és egy szóelemnek több alakja lehet.
Bontás és ellenőrzés
Házakban: ház szótő, -ak többes szám jele, -ban helyviszonyt jelölő rag. Házasság szóban nem ugyanez a bontás működik: a szó jelentését és képzését is vizsgáljuk.
A kertész szót kert és -ész képző alkotja; a kertészekben már jel és rag is megjelenik. A toldalék határát ne puszta hangzás alapján keresd.
Szófaj és használat
Főnév dolgot, melléknév tulajdonságot, számnév mennyiséget vagy sorrendet, ige cselekvést, történést vagy állapotot nevezhet meg. Névmás más névszó helyett vagy arra utalva áll.
Határozószó körülményt fejez ki; az igenév igéből képzett, névszói szerepű alak. Névelő, névutó, kötőszó, igekötő és segédige viszonyszóként kapcsol vagy módosít.
A pontos besorolás a mondatban dönthető el: „A futó megállt” és „futó ember” nem ugyanaz a használat.
Kidolgozott példa
Bontsd szóelemekre a „kertészeknek” szót!
A kert az alapszó. A -ész képző foglalkozásnevet alkot: kertész.
A -ek többesjel: több kertész. A -nek rag: például „könyvet adok a kertészeknek”.
Sorrend: kert|-ész|-ek|-nek. A mondatban főnévi szóalak; a szóelemek szerepe külön vizsgálat.
- A szófaj, a mondatrész és a szóelem három különböző szempont.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Elemezd a „kertészekben” szóalak felépítését!
Az alap a kert. A -ész képző ebből személyt megnevező új szót alkot: kertész.
Az -ek többesjel, a -ben rag. A teljes felbontás: kert + -ész + -ek + -ben.
A teljes szóalak főnév; a toldalékok szerepét és a szófajt külön neveztük meg.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
Az „olvasás” azért ige, mert az olvas szóból származik?
Megoldás és magyarázat
Nem. Az -ás képző főnevet alkot: az olvasás tevékenységet nevez meg.
Az olvas ige, az olvasás főnév.
2. kérdés
A „szépség” szóban milyen szerepű a -ség?
Megoldás és magyarázat
Képző: a szép melléknévből szépség főnevet alkot. Nem többesjel és nem mondatbeli viszonyt jelölő rag.