Az újkor
A polgári átalakulás politikai és gazdasági folyamatait együtt értelmezzük, a magyar reformkort és dualizmust ezekhez kapcsolva.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (5) →
Alapfogalmak, példákkal
Ipari forradalom
Az ipari forradalom gépesítéssel és új munkaszervezettel járó gazdasági átalakulás. Hatása a közlekedésre és társadalomra is kiterjedt.
A gyáripar munkaerőt vonzott a városokba, és új munkaviszonyokat hozott létre.
Liberalizmus és nacionalizmus
A liberalizmus a szabadságjogokat és hatalomkorlátozást hangsúlyozza. A nacionalizmus a nemzeti közösséghez és önrendelkezéshez kapcsolódó eszme.
A reformkor magyar nyelvi törekvései és polgári jogegyenlőségi követelései eltérő, de összekapcsolódó kérdések.
Polgári átalakulás
A rendi kiváltságok helyett jogegyenlőségre, képviseletre és új gazdasági szabályokra épülő átalakulás. Nem minden társadalmi különbséget szüntetett meg.
Az 1848-as áprilisi törvények közteherviselést és jobbágyfelszabadítást is rögzítettek.
A lecke végére: A polgári átalakulás és az ipari forradalom társadalmi következményeit indoklod.
Értsd meg az összefüggést!
A polgári átalakulás a rendi kiváltságok helyett jogegyenlőséget, közteherviselést és új politikai részvételt helyezett előtérbe. A folyamatok nem minden országban ugyanakkor és ugyanúgy zajlottak.
A célkitűzés és a ténylegesen létrejött intézmény külön vizsgálati szint.
Az ipari forradalom nem pusztán gépek megjelenése: átalakította a munkaszervezést, városiasodást, közlekedést és társadalmi rétegeket. A nagyobb termelés mellett munkakörülményi és környezeti problémák is megjelentek.
Az okok és következmények között nevezd meg a közvetítő kapcsolatot.
Magyarországon a reformkor és az 1848-as átalakulás követeléseit konkrét intézkedésekhez kapcsolva értelmezd. A jobbágyfelszabadítás, közteherviselés és felelős kormány külön fogalmak, de összekapcsolódnak a rendi rendszer felszámolásában.
Nézzük meg egy példán!
Az iparosodás egyik következménylánca
- Termelés
Gépesítés és gyári munkaszervezés.
- Települések
Munkaerő áramlik az ipari központokba.
- Társadalom
A városi élet és a munkaviszonyok átalakulnak.
- Politika
Munkásmozgalmak és szociális reformigények jelennek meg.
A legfontosabb szabályok
- A liberalizmust, nacionalizmust és konzervativizmust saját céljaik és történelmi helyzetük alapján különítsd el.
- 1848-nál a forradalmi események mellett nevezd meg a polgári átalakulás törvényeit is.
- A dualizmust egyszerre vizsgáld államszerkezetként, gazdasági modernizációként és társadalmi feszültségek koraként.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Feladat: hogyan kapcsolódik a gőzgép a társadalmi változáshoz?
1. Gépi hajtást biztosít, és sok üzemben csökkenti a vízenergiától való helyi függést.
2. Ez segíti a gyáripar és közlekedés fejlődését.
3. A munka és lakosság koncentrációja városnövekedést és új munkaviszonyokat hoz létre; nem pusztán egy találmány nevét soroljuk fel.
Részletes magyarázatok és példák
01Felvilágosodás és francia forradalom+
A felvilágosodás az ész, kritika, jogok és hatalomkorlátozás kérdéseit helyezte előtérbe. Az 1789-ben kezdődő francia forradalom megszüntette a rendi kiváltságok rendszerét, de több, egymástól eltérő politikai szakasza volt.
A jognyilatkozat elveit és tényleges érvényesülésüket külön vizsgáld.
02Liberalizmus, nacionalizmus és polgári állam+
A liberalizmus az egyéni szabadság és jogegyenlőség, a nacionalizmus a nemzeti közösség, a konzervativizmus a hagyomány és folytonosság szempontjait emeli ki. Ezek történetileg változó irányzatok, nem minden országban azonos pártprogramok.
Az adott politikai helyzetben hasonlítsd össze őket.
03Ipari forradalom és társadalmi következmények+
Az ipari forradalom gépesítéssel, gyáriparral, új energiaforrásokkal és közlekedési rendszerekkel járt. A termelékenység növekedése mellett városiasodás, munkásság és társadalmi konfliktusok alakultak ki.
Egy találmányt kapcsolj termelési és társadalmi következményéhez.
04Reformkor, 1848–1849 és áprilisi törvények+
A reformkor átalakulási programjai 1848-ban forradalmi és törvényhozási fordulathoz kapcsolódtak. Az áprilisi törvények polgári átalakulást rögzítettek, például közteherviselést és jobbágyfelszabadítást.
A reform, forradalom és szabadságharc eltérő, bár összekapcsolódó fogalmak.
05Kiegyezés, dualizmus és imperializmus+
Az 1867-es kiegyezés a dualista államszerkezet alapja. Ausztria és Magyarország külön kormányzata mellett közös külügy, hadügy és ezek pénzügye működött.
Az imperializmus nagyhatalmi terjeszkedés; a gazdasági modernizáció nem szüntette meg automatikusan a nemzetiségi és társadalmi feszültségeket.
Reformkor és 1848: probléma, követelés, törvény
A reformkorban a rendi kiváltságok, jobbágyi viszonyok és korlátozott politikai részvétel átalakítása került napirendre. Széchenyi és Kossuth programjait konkrét célok és eljárások szerint hasonlítsd össze.
Az 1848-as áprilisi törvények jobbágyfelszabadítást, közteherviselést és felelős kormányt is rögzítettek. A polgári átalakulás, a nemzetiségi konfliktusok és a Habsburg hatalomhoz való viszony egymástól eltérő, de kapcsolódó kérdések.
Kiegyezés és dualizmus
1867-ben a kiegyezés az Osztrák–Magyar Monarchia dualista rendszerét hozta létre. Két kormány és két parlament mellett a külügy, hadügy és ezek finanszírozása közös ügy volt.
A gazdasági kapcsolatokat külön megállapodás rendezte. Vasútépítés, gyáripar és városiasodás mellett társadalmi különbségek és nemzetiségi feszültségek maradtak fenn.
A fejlődés és a konfliktus egyszerre lehet történetileg igaz.
Ipari és eszmetörténeti kapcsolatok
A gépesítés növelte a termelési kapacitást, új munkaszervezetet és városi munkásságot hozott létre. A liberalizmus szabadságjogokat és hatalomkorlátozást, a nacionalizmus nemzeti közösséget és önrendelkezést hangsúlyozott; a szocialista irányzatok a társadalmi egyenlőtlenségekre kerestek választ.
Egy program elemzésében válaszd külön a célt, az eszközt és a tényleges következményt.
Lépésről lépésre, részletesen
Liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és munkásmozgalom+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
A 19. századi eszmék másként válaszoltak szabadság, közösség, hagyomány és társadalmi egyenlőtlenség kérdésére. Politikai programot a történeti helyzetben kell értékelni; azonos elnevezés később más tartalmat is kaphat.
Három alapirány
Liberalizmus jogegyenlőséget, szabadságjogot és alkotmányos korlátot; nacionalizmus nemzeti közösséget és önrendelkezést; konzervativizmus hagyományt, folytonosságot és óvatos változtatást hangsúlyozott. Burke a forradalmi törés kritikájával, Mill a szabadság kérdésével kapcsolódik.
Egy mozgalomban liberális és nemzeti cél együtt is megjelenhetett.
Szocialista és más munkásirányzatok
Marx történelmi osztályharcot és a kapitalizmus belső ellentmondásait vizsgálta; a Kommunista kiáltvány 1848-ban programot fogalmazott. Szociáldemokrácia parlamenti és szakszervezeti reform, kommunizmus forradalmi átalakítás, keresztényszocializmus vallási-társadalmi reform felé fordult, változó formákban.
Anarchizmus az állami uralom elutasításával, a Rerum novarum szociális katolikus tanítással kapcsolódik.
Kidolgozott példa
Miért nem zárja ki egymást a liberalizmus és nacionalizmus a reformkorban?
Alkotmányos jogok és nemzeti önrendelkezés ugyanannak a programnak részei lehettek.
A rendi korlát megszüntetése és magyar nyelvi-kulturális cél összekapcsolódott.
Más esetekben viszont a többségi nacionalizmus kisebbségi joggal kerülhetett konfliktusba.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Ipari forradalmak, társadalom és Budapest+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
Az első ipari forradalom brit textilipari gépesítéssel, gőzerővel és gyáriparral kapcsolódott össze. A második hullámban acél, vegyipar, elektromosság és belső égésű motor, tudomány és nagyvállalatok együtt alakították a gazdaságot.
Termelés és társadalom
Gép, gyár, vasút és piac kölcsönösen ösztönözte egymást. Urbanizáció, bérmunka és új társadalmi konfliktusok kísérték a növekedést; munkakörülmény és környezeti terhelés is változott.
Kartell piaci együttműködés, tőkekoncentráció nagyobb vállalati egységek létrejötte. Ford T-modellje és futószalagos termelése tömegtermelési példa.
Magyar gazdaság és főváros
Kiegyezés utáni vámközösség, vasút és állami gazdaságpolitika a piacot segítette. 1873 Budapest egyesítése után infrastruktúra és népesség gyorsan bővült. Puskás Tivadar telekommunikációval, Kandó Kálmán villamos vasúttal, Ybl Miklós és Podmaniczky városépítési-kulturális fejlődéssel kapcsolódik.
Historizmus régi stílusokra, szecesszió új díszítő és formai törekvésekre utal.
Kidolgozott példa
Hogyan erősíthette egymást vasút és ipar?
A vasút olcsóbb és gyorsabb szállítással bővítette a piacot.
Építése vas-, szén- és gépipari keresletet teremtett.
Ez visszahatott termelésre és befektetésre: kölcsönös ösztönzés, nem egyetlen egyirányú ok.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Reformkor, Széchenyi–Kossuth vita és 1848–49+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
A reformkor fő kérdése a nyelv, jobbágyi viszony, közteherviselés és polgári alkotmányosság átalakítása. A rendi országgyűlés és nemesi vármegye a reform eszköze és korlátja is volt.
Program és intézmény
Széchenyi hitelt, ősiség felszámolását és gazdasági korszerűsítést, óvatosabb politikát hangsúlyozott. Kossuth szélesebb politikai mozgósítást, érdekegyesítést és védővámot képviselt; Pesti Hírlap és Védegylet eszközei.
Követutasítás kötötte a megyei követet; főispán királyi, alispán megyei vezető szerep. A célok részben közösek, út és ütem eltérő.
Forradalom és szabadságharc
1848. március 15. pesti forradalom, áprilisi törvények: jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, népképviselet és felelős minisztérium. Jelačić támadása, dinasztikus konfliktus, OHB, 1849 tavaszi hadjárat és április 14.
Függetlenségi nyilatkozat fordulatok. Orosz beavatkozás után augusztus 13.
Világos, október 6. megtorlás. Nemzetiségi közösségek tagjai különböző oldalon és célokkal vettek részt, ezért nem egyetlen homogén tömbként írhatók le.
Kidolgozott példa
Miért lényeges a felelős minisztérium?
A kormány intézkedéseihez parlamenti felelősség kapcsolódott.
A végrehajtás nem kizárólag az udvarnak alárendelt tisztviselői szervezetként működött.
A tényleges hatáskör és a dinasztiával való viszony vitája azonban fennmaradt.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Nemzetállam, imperializmus és dualizmus+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
Az 1867-es kiegyezés magyar alkotmányos önállóságot és közös uralkodót kapcsolt a Habsburg Birodalom másik feléhez. Közös külügy, hadügy és ezek pénzügye, külön belügyi intézmények működtek.
Állam és politika
Deák kompromisszumát az 1849 utáni viszony és 1866 osztrák vereség is előkészítette. Delegációk közös ügyek költségét tárgyalták.
Tisza Kálmán 1875–1890-es kormányzása, közjogi ellenzék, obstrukció és 1905 koalíciós válság a pártrendszer működését mutatja. A választójog korlátozott maradt.
Német egység és amerikai polgárháború eltérő nemzetállami folyamat; amerikai rabszolgaság eltörlése 1865 alkotmányos fordulat, 1863 emancipációs proklamáció előzmény.
Nemzetiség és világpolitika
Zsidó emancipáció 1867-ben jogi egyenlősítést adott, társadalmi antiszemitizmus ettől nem szűnt meg. Német, zsidó és más közösségek polgárosodási szerepe különböző. 1868 nemzetiségi törvény egy politikai nemzet keretében adott korlátozott jogokat; autonómia és magyarosítás konfliktusa fennmaradt.
Imperializmus gazdasági, stratégiai és presztízscélokkal terjeszkedett; Szuez, Balkán, Elzász-Lotaringia és Fashoda konkrét konfliktusterek.
Kidolgozott példa
Miért nem azonos a közös ügy és minden gazdasági döntés?
A közös minisztériumi ügyek külügy, hadügy és kapcsolódó pénzügy.
A gazdasági megállapodásokat külön, időszakos egyezség rendezte.
A magyar oktatás és beligazgatás például nem volt közös minisztériumi ügy.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
1863 és 1865: emancipáció, polgárháború és alkotmányos eltörlés+
- A megnevezést pontos történelmi tartalomhoz kapcsolni.
- Döntést, hatálybalépést és következményt elkülöníteni.
Az amerikai polgárháborúban az Unió megőrzése és a rabszolgaság felszámolása összekapcsolódott, de különböző intézkedések eltérő körre hatottak. 1863 az emancipációs kiáltvány, 1865 a rabszolgaság országos alkotmányos eltörlésének éve. Az „1863-ban mindenhol megszűnt” állítás túl pontatlan.
Kiáltvány és alkotmánymódosítás
Lincoln 1863. január 1-jei emancipációs kiáltványa a lázadó területek rabszolgáinak szabadságát mondta ki. Nem szüntette meg önmagában a rabszolgaságot az Unióhoz hű rabszolgatartó államokban; végrehajtását a katonai ellenőrzés is befolyásolta.
A 13. alkotmánykiegészítés 1865-ben országosan tiltotta meg a rabszolgaságot és kényszerszolgaságot, a bűncselekményért kiszabott büntetés szövegben jelzett kivételével. A szükséges állami ratifikálás 1865 decemberében teljesült.
A kiáltvány hadi-politikai eszköz és fordulat, az alkotmánykiegészítés általános alkotmányos rendezés.
Emancipáció és tényleges egyenlőség
Emancipáció jogi felszabadítás vagy egyenjogúsítás; nem azonos a társadalmi hátrányok azonnali eltűnésével. A felszabadult emberek polgárjoga, választójoga, biztonsága és gazdasági helyzete további konfliktusokat hozott.
Szegregáció intézményes elkülönítés; a jogi szabadság mellett is fennállhatott. A polgárháború Észak és Dél közötti konfliktusa államjogi, gazdasági és rabszolgasági kérdéseket kapcsolt.
A történelmi értelmezésben külön megnevezzük a kiáltvány célját, hatókörét és a későbbi intézményes változást.
Kidolgozott példa
Hogyan javítanád a „1863: a rabszolgaság megszüntetése az USA-ban” rövid jegyzetet?
1863: Lincoln emancipációs kiáltványa a lázadó területekre vonatkozó felszabadító rendelkezés.
1865: a 13. alkotmánykiegészítés országos alkotmányos tilalma.
Az emancipációs fordulat, végrehajtás és társadalmi egyenlőség nem egyetlen dátumba sűríthető. A rövid jegyzet mellé ezt a megkülönböztetést írjuk.
- A dátum csak az eseménnyel és hatókörével együtt pontos.
- A forrás szövegét és az ellenőrzött történelmi tényt külön vizsgáld.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Hogyan kapcsolódik a vasút fejlődése az ipari termeléshez?
A vasút gyorsabb, nagyobb tömegű szállítást tett lehetővé, ezért a nyersanyag és késztermék könnyebben jutott piacra.
A vasútépítés maga is keresletet teremtett vasra, szénre és gépekre.
Kölcsönhatásról beszélhetünk: a közlekedés támogatta az ipart, az ipari kapacitás pedig a vasútépítést.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
A közteherviselés azt jelenti, hogy mindenki pontosan ugyanannyi adót fizet?
Megoldás és magyarázat
Nem. A rendi adómentességek felszámolását jelenti; az adó mértéke ettől még külön szabályok szerint változhat.
2. kérdés
Miért nem jelenti a jogegyenlőség automatikusan a vagyoni egyenlőséget?
Megoldás és magyarázat
Azonos jogi szabályok mellett is eltérhet a tulajdon, jövedelem és társadalmi lehetőség. A két fogalmat külön vizsgáljuk.