A kora újkor
Az európai és magyar folyamatokat összekapcsoljuk: tengeri terjeszkedés, vallási változás, államszervezés és törökellenes küzdelmek.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (7) →
Alapfogalmak, példákkal
Reformáció és katolikus megújulás
A reformáció egyházmegújító mozgalmakat és új protestáns egyházakat hozott létre. A katolikus megújulás saját reformokat és a protestantizmus elleni fellépést is magában foglalta.
Luther 1517-es fellépése a reformáció egyik fontos kezdőpontja.
Abszolutizmus és alkotmányosság
Az abszolutizmus uralkodói hatalmat koncentráló törekvés. Alkotmányos rendszerben szabályok és intézmények korlátozzák a kormányzást.
A brit parlament szerepét nem szabad változtatás nélkül rávetíteni a francia abszolutizmusra.
Gyarmatosítás
A gyarmatosítás más területek tartós politikai és gazdasági alárendelése. Következményeit az érintett csoportok eltérő nézőpontjából vizsgáljuk.
Új kereskedelmi útvonalak európai hasznot és az őslakos közösségek számára pusztítást is hozhattak.
A lecke végére: A földrajzi felfedezéseket, vallási változásokat és állami hatalmat kapcsolatokban vizsgálod.
Értsd meg az összefüggést!
A kora újkorban a tengeri útvonalak bővülése összekapcsolta a távoli térségeket. A kereskedelem átalakulása mellett a hódítás, kényszermunka és járványok súlyos következményekkel jártak az őslakos népességre.
A folyamatot több szereplő szemszögéből kell értelmezni.
A reformáció vallási megújulás és felekezeti átalakulás volt, politikai és társadalmi következményekkel. A könyvnyomtatás segítette az eszmék terjedését, de a helyi hatalmi viszonyok is befolyásolták az eredményt.
Egy ok helyett több egymással összefüggő tényezőt keress.
Magyarország három részre szakadását a török és Habsburg hatalom, valamint az erdélyi államiság összefüggésében helyezd el. A térképhez mindig konkrét időmetszet tartozik.
A mai országhatárok nem magyarázzák a korabeli politikai megosztottságot.
Nézzük meg egy példán!
Változások összefüggései
- Távolsági kapcsolatok
Új tengeri útvonalak és gyarmatosítás.
- Gazdasági hatás
Kereskedelmi átrendeződés és eltérő regionális következmények.
- Társadalmi hatás
Nyereségek, függőségek, kényszermunka és konfliktusok.
A legfontosabb szabályok
- A felfedezések okait, eszközeit és következményeit külön csoportosítsd.
- A reformáció irányzatainál a tanítás, a szervezet és a politikai háttér együtt számít.
- A három részre szakadt országot térben, hatalmi függésben és időben is helyezd el.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Feladat: helyezd sorrendbe Mohácsot és Buda oszmán elfoglalását.
1. Mohács: 1526; Buda elfoglalása: 1541.
2. A két esemény között 15 év telt el, közben kettős királyválasztás és hatalmi küzdelem zajlott.
3. A három részre szakadás tartós szerkezetét ne vetítsd változatlanul az 1526-os csata napjára.
Részletes magyarázatok és példák
01Felfedezések és világgazdaság+
Az óceáni hajózás összekapcsolta Európát, Amerikát és más térségeket. Az áruforgalom mellett hódítás, járványok, kényszermunka és rabszolga-kereskedelem is kísérte.
A világgazdasági hatást az európai haszon és az alávetett társadalmak veszteségei felől is vizsgáld.
02Reformáció és katolikus megújulás+
A reformáció a 16. században a nyugati kereszténység megosztottságához vezetett. Luther fellépése 1517-hez kapcsolódik; a kálvini irányzat saját hittani és egyházszervezeti megoldásokat alakított ki.
A katolikus megújulásban a tridenti zsinat és a szerzetesrendek is szerepet játszottak.
03Abszolutizmus és alkotmányos monarchia+
Abszolutizmusban az uralkodó a rendi korlátok visszaszorítására törekszik; ez nem jelentett korlátlan gyakorlati hatalmat minden ügyben. Alkotmányos monarchiában intézményes szabályok és a parlament korlátozzák az uralkodót.
Az angol és francia modellt intézmények alapján hasonlítsd össze.
04Magyarország három részre szakadása+
A mohácsi vereség 1526-ban dinasztikus és politikai válságot mélyített el. Buda 1541-es oszmán elfoglalása nyomán tartóssá vált a három részre tagolódás: királyi Magyarország, oszmán hódoltság és keleti magyar királyság.
Az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának jogállását az 1570–1571-es speyeri szerződés rendezte. 1526, 1541 és 1570–1571 eltérő eseményt jelöl.
05Erdély, törökellenes küzdelmek és Rákóczi+
Erdély helyzete az oszmán és Habsburg hatalmi viszonyokhoz is kötődött. A végvári harcok és a későbbi visszafoglaló háborúk eltérő szakaszok.
A Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 között zajlott; a szatmári béke kompromisszumát a rendi jogok és dinasztikus uralom összefüggésében vizsgáld.
Mohács és a három országrész
1526-ban a mohácsi vereség és II. Lajos halála után két király hatalmi küzdelme alakult ki.
Buda 1541-es oszmán elfoglalása a tartós három részre szakadás kulcseseménye. A Habsburg uralom alatt álló Magyar Királyság, az oszmán hódoltság és az Erdélyi Fejedelemség eltérő politikai keretek között működött.
A végvárrendszer fenntartása katonai és pénzügyi feladat is volt; a háborúk a lakosságot és termelést is terhelték.
Reformáció: tan és terjedés
Luther fellépése az egyházi gyakorlatot és az üdvösségről szóló tanítást is érintette; a reformáció több irányzatra tagolódott. A Biblia anyanyelvű olvasása, az iskolák és könyvnyomtatás segítették az új tanok terjedését.
A katolikus megújulás a tridenti zsinathoz, oktatáshoz és szerzetesrendek tevékenységéhez is kapcsolódott. Különítsd el a teológiai kérdést, a társadalmi terjedést és az uralkodók valláspolitikáját.
Habsburg hatalom és magyar törekvések
A török kiűzését a Habsburg államszervezés és a magyar rendi érdekek konfliktusai követték. A Rákóczi-szabadságharcot az 1711-es szatmári béke zárta le.
Mária Terézia és II. József reformjait az állami bevétel, kormányzás, oktatás és társadalmi viszonyok problémáihoz kapcsold.
A felvilágosult abszolutizmus reformtörekvései nem jelentettek demokratikus részvételt.
Lépésről lépésre, részletesen
Felfedezések, gyarmatosítás és korai kapitalizmus+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
A portugálok Afrika megkerülésével, a spanyolok nyugat felé kerestek tengeri utat az ázsiai kereskedelemhez. 1492 Kolumbusz amerikai útja, 1498 Vasco da Gama indiai útja fontos fordulat. Európai nézőpontú „felfedezés” nem jelenti, hogy a területek lakatlanok voltak.
Világkereskedelem
A gyarmatosítás hódítással, kizsákmányolással, kényszermunkával és rabszolga-kereskedelemmel is járt. Nemesfém-beáramlás és gazdasági változások árforradalomhoz kapcsolódtak.
Atlanti kereskedelem, bank, tőzsde és manufaktúra új tőkés szerveződést mutatott; manufaktúrában munkamegosztás, még túlnyomórészt kézi technika működött.
Európai munkamegosztás
Nyugat-Európában növekvő piac és tőkés átalakulás, Kelet-Közép-Európában erősebb földesúri árutermelés és jobbágyi terhek is kialakultak. Magyarország marha- és agrárkivitele európai kereslethez kapcsolódott, miközben a háború és oszmán uralom korlátozta a gazdaságot.
A térségek nem egységesen és egyszerre változtak.
Kidolgozott példa
Hogyan kapcsolódhatott az árforradalom a magyar marhakivitelhez?
Az emelkedő agrárárak és nyugati kereslet növelhette a kivitel jövedelmezőségét.
A magyar állattenyésztés a távolsági kereskedelembe kapcsolódott.
A haszon szereplőnként eltért; a háborús körülmények és vámok is befolyásolták.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Reformáció, katolikus megújulás és barokk+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
Luther 1517-es fellépése egyházi és hittani kritikát kapcsolt. A reformáció nem egységes egyház: evangélikus, református és más irányzatok eltérő tanokat és szervezetet hoztak létre.
Vallási és politikai változás egymást is alakította.
Tan és szervezet
Luther a hit és Szentírás szerepét hangsúlyozta, elutasítva a búcsúcédulák visszaéléseit. Kálvin genfi irányzata predesztinációhoz és presbiteri szervezethez kapcsolódik.
Anyanyelvű Biblia, iskola és nyomtatás a terjedést segítette; Magyarországon Méliusz Juhász Péter és Károli Gáspár fontos alak. Az 1555-ös augsburgi vallásbéke német fejedelmi vallásrendezés, korlátozott felekezeti körrel.
Katolikus megújulás
A tridenti zsinat tanrögzítést és belső reformokat is végzett. Jezsuiták oktatása és missziója, Pázmány munkája és a nagyszombati egyetem a magyar katolikus megújulás része.
Barokk művészet érzelmi hatással, monumentalitással és mozgalmassággal közvetíthetett hitet és hatalmat. Rekatolizáció vallási visszatérítés, nem az egész folyamat egyetlen tartalma.
Kidolgozott példa
Miért gyorsíthatta a nyomtatás a reformáció terjedését?
A szövegek sok példányban és olcsóbban jutottak el olvasókhoz.
Anyanyelvű tanítás és Biblia közvetlenebb hozzáférést adott.
A terjedéshez olvasás, prédikáció és politikai támogatás is kellett: a technika önmagában nem elég.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Mohács, három részre szakadás és várháborúk+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
1526 Mohács katonai veresége és II. Lajos halála után Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd kettős királyválasztása tartós hatalmi konfliktust hozott. 1541 Buda oszmán elfoglalása rögzítette a háromrészes ország fő térbeli keretét.
Tér és hatalom
Királyi Magyarország Habsburg uralom alatt, hódoltság oszmán igazgatásban, keleti országrészből kialakuló Erdélyi Fejedelemség saját intézményekkel és oszmán függéssel működött. Partium a fejedelemséghez kapcsolódó magyarországi részek neve.
Fráter György politikája az egyesítés lehetőségét és a nagyhatalmi korlátot mutatja.
Végvári küzdelmek
1552 Eger védelme, 1566 Szigetvár eleste és 1568 drinápolyi béke fontos állomások. A várhálózat útvonalat, utánpótlást és térséget védett, nem elszigetelt pontok rendszere.
A kettős adóztatás és hadjáratok civil terheket okoztak. Mohács okait katonai, pénzügyi, belpolitikai és nemzetközi tényezőkkel együtt magyarázzuk.
Kidolgozott példa
Miért fontos Buda 1541-es elfoglalása?
Az ország központi térsége közvetlen oszmán uralom alá került.
A keleti és nyugati hatalmi központ tartósabban különült el.
A katonai fordulat igazgatási, gazdasági és társadalmi következményt is hozott.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Erdély, Bocskai, Bethlen és Zrínyi+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
Erdély a Habsburg és oszmán hatalom közötti mozgástérben alakított saját államot. A fejedelem, rendi országgyűlés és három rendi nemzet intézménye nem modern etnikai demokráciát jelentett.
Társadalom és vallás
Magyar nemesség, székelyek és szászok alkották a kiváltságos rendi nemzeteket; a román népesség nem kapott azonos rendi képviseletet. A négy bevett vallás rendszere és 1568 tordai döntése viszonylagos vallási sokszínűséget biztosított, a tolerancia történeti korlátokkal élt. 1570 speyeri szerződés fejedelmi helyzetet rendezett; Báthori István erdélyi és lengyel kapcsolata külpolitikai távlat.
Rendi és abszolutista konfliktus
Bocskai felkelése és 1606 bécsi béke rendi-vallási jogokat biztosított. Bethlen (1613–1629) gazdasági és kulturális erősítéssel, illetve harmincéves háborús részvétellel bővített mozgásteret.
Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjárata a törökellenes stratégia része; a vasvári béke politikai elégedetlenséget váltott ki.
Kidolgozott példa
Miért nem azonos a három rendi nemzet a teljes népesség három etnikumával?
A rendi nemzet kiváltságot és politikai képviseletet jelöl.
A népesség etnikai és jogi tagolódása eltérő.
A román lakosság jelenléte például nem járt azonos rendi részvétellel.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Török kiűzése, Rákóczi és Habsburg kormányzat+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
1686 Buda visszafoglalása és 1699 karlócai béke a hódoltság felszámolásának fontos állomásai. A háború utáni birtokrendezés, adó és katonai terhek hozzájárultak a Habsburg uralommal szembeni elégedetlenséghez.
Szabadságharc és béke
II. Rákóczi Ferenc 1703–1711-es küzdelme rendi jogot, társadalmi sérelmet és nemzetközi szövetségi reményt kapcsolt. 1705 Szécsény rendi szövetség, 1707 Ónod trónfosztás, 1708 Trencsén katonai fordulat.
Károlyi Sándor szatmári békéje amnesztiát és rendi-vallási biztosítékokat adott, Habsburg uralom megtartásával. A béke nem egyszerű katonai győzelem vagy feltétlen kapituláció.
Újranépesítés és igazgatás
Belső vándorlás, spontán bevándorlás és szervezett telepítés különbözött. Német, szláv és más közösségek alakították az etnikai viszonyokat; Bánság fontos telepítési térség. 1723 Pragmatica Sanctio nőági örökösödést és a közös uralom elvét rendezte.
Magyar Kancellária, Helytartótanács és Udvari Haditanács eltérő kormányzati szerepet töltött be.
Kidolgozott példa
Miért nevezhető kompromisszumnak a szatmári béke?
A Habsburg uralom fennmaradt, a függetlenségi cél nem teljesült.
A rendi és vallási jogokhoz, amnesztiához azonban biztosítékok kapcsolódtak.
Mindkét oldalon volt engedmény, ezért több szempont szerint kell értékelni.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Felvilágosodás, brit és amerikai alkotmányosság+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
A felvilágosodás az ész, tapasztalati vizsgálat, kritika és társadalmi reform szerepét erősítette. Nem egységes vallásellenes tan: gondolkodói eltérően ítélték meg vallás, hagyomány és állam viszonyát.
Államelmélet
Locke természetes jogok és kormányzati beleegyezés, Montesquieu hatalommegosztás, Rousseau népszuverenitás és társadalmi szerződés felől gondolkodott. A brit alkotmányos monarchiában király, parlament és kormány viszonya korlátozta az önkényt; a politikai részvétel még vagyoni és társadalmi feltételekhez kötődött.
Amerikai rendszer
1776 függetlenségi nyilatkozat, 1787 szövetségi alkotmány. Elnök végrehajtó, Kongresszus törvényhozó, bíróság igazságszolgáltató szerep; föderalizmus szövetségi és tagállami hatáskörmegosztás.
Az elektori rendszer közvetett elnökválasztás. A deklarált jogok és rabszolgaság fennmaradása történeti ellentmondás.
Kidolgozott példa
Miért nem azonos a hatalommegosztás és föderalizmus?
Hatalommegosztás külön állami funkciókat és intézményeket választ el.
Föderalizmus területi szintek, szövetség és tagállamok között oszt hatáskört.
Egy államban mindkettő jelen lehet, más kérdést rendeznek.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Francia forradalom, Napóleon és felvilágosult reformok+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
1789 Franciaországban rendi és pénzügyi válság, politikai konfliktus és új elvek kapcsolódtak forradalommá. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata szabadságot, jogegyenlőséget és nemzeti szuverenitást fogalmazott meg, gyakorlati korlátokkal.
Radikalizálódás és háború
A monarchiát köztársaság váltotta, majd 1793–1794 jakobinus diktatúra rendkívüli intézkedésekkel és terrorral működött. Napóleon katonai-politikai felemelkedése, császársága és jogi reformja a forradalmi vívmányok és egyeduralom kettősségét mutatja. 1805 Austerlitz, 1812 orosz hadjárat, 1813 Lipcse és 1815 Waterloo fontos fordulat; a bécsi kongresszus az európai rendet és egyensúlyt kívánta helyreállítani.
Habsburg reformok
Mária Terézia úrbéri és oktatási rendelete, II. József türelmi, jobbágyi és igazgatási reformjai az állami erőforrás és kormányzás javításához kapcsolódtak.
A felvilágosult abszolutizmus felülről reformált, rendi részvétel bővítése nélkül. II.
József rendeleti kormányzása és koronázatlansága erős ellenállást váltott ki.
Kidolgozott példa
Miért férhetett össze reform és abszolutizmus?
Az uralkodó és tanácsadói korszerűsítési célt választottak.
A döntési jogot központban tartották, nem feltétlenül vonták be a társadalmat.
A reform tartalma és a hatalom gyakorlásának módja külön dimenzió.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Miért segítette a könyvnyomtatás a reformáció terjedését?
Több példányban és gyorsabban váltak hozzáférhetővé szövegek, így az új vallási állítások szélesebb körben terjedhettek.
A nyomtatványok vitákat és tájékozódást tettek lehetővé a személyes igehirdetés mellett.
Ez közvetítő mechanizmus, nem egyetlen teljes magyarázat: az olvasási lehetőség, támogatók és politikai helyzet is számított.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
A reformáció terjedését elég egyetlen dátummal bemutatni?
Megoldás és magyarázat
Nem. A dátum rögzíti a folyamat egyik pontját, de az eszmék, közvetítő eszközök és szereplők kapcsolatát is magyarázni kell.
2. kérdés
Miért külön esemény az 1526-os mohácsi csata és Buda 1541-es elfoglalása?
Megoldás és magyarázat
Az első katonai vereség és uralkodóvesztés, a második az ország tartós három részre szakadásának kulcseseménye. Köztük politikai küzdelmek zajlottak.