A magyar nyelv története
A nyelvi változást keltezett nyelvemlékekből és rendszeres megfelelésekből vizsgáljuk, a mai írásmódot pedig elkülönítjük a régi kiejtéstől.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (4) →
Alapfogalmak, példákkal
Nyelvemlék
A nyelvemlék korábbi nyelvállapotot megőrző dokumentum. Keletkezési ideje, írásrendszere és műfaja az értelmezés része.
A tihanyi apátság 1055-ös latin alapítólevele magyar nyelvű szórványokat is tartalmaz.
Nyelvrokonság
A rokonság közös nyelvi eredetet jelent. Bizonyítékait rendszeres hangmegfelelések és nyelvtani kapcsolatok adják, nem puszta szóhasonlóságok.
Egy véletlenül hasonló hangzású szó nem elég két nyelv rokonságának igazolására.
Nyelvújítás
A nyelvújítás tudatos nyelvi mozgalom volt a kifejezési lehetőségek bővítésére. Új szavak, jelentések és stílusminták létrejöttével járt.
A tudományos és irodalmi szövegek magyar nyelvű megírásához új megnevezésekre is szükség volt.
A lecke végére: A nyelvi változást adatokhoz és korszakokhoz kapcsolva értelmezed.
Értsd meg az összefüggést!
A nyelv folyamatosan változik: hangok, szóalakok, jelentések és használati szokások is módosulhatnak. A korábbi alak nem egyszerűen hibás mai magyar; a saját korának nyelvállapotához tartozik.
Egy nyelvemlék ezért egyszerre nyelvi és történeti forrás.
A jövevényszavak a nyelvi kapcsolatok nyomai. Egy szó átvétele nem teszi az átvevő nyelvet az átadó nyelv rokonává.
A nyelvrokonságot rendszeres hangmegfelelések és nyelvtani összefüggések alapján vizsgáljuk, nem néhány hasonló hangzású szóval.
A nyelvújítás tudatos szóalkotási és használati változásokkal is együtt járt. Vizsgán konkrét példát kapcsolj a folyamathoz, és különítsd el a nyelvtörténeti tényt a mai véleménytől.
Mai nyelvi változatot sem minősíthetünk pusztán azért hibásnak, mert más közösségben használják.
Nézzük meg egy példán!
A nyelvemlékből következtetünk
| Megfigyelés | Vizsgálati kérdés |
|---|---|
| Írásmód | Hogyan jelölte a korabeli írás a hangokat? |
| Szóalak | Melyik mai alakkal vethető össze? |
| Jelentés | Ugyanazt jelentette-e a szó? |
| Következtetés | Milyen változást támaszt alá a példa? |
A legfontosabb szabályok
- Rendezd időrendbe a fő nyelvemlékeket.
- Különítsd el a nyelvrokonságot a kulturális vagy genetikai rokonságtól.
- Példával mutasd be a hangváltozást, jelentésváltozást vagy szóalkotást.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Feladat: miért nem összefüggő magyar szövegemlék a tihanyi alapítólevél?
1. Az oklevél alapszövege latin.
2. Magyar szavak és kifejezések ebbe beágyazva szerepelnek.
3. Ezért magyar nyelvi szórványemlék, szemben a Halotti beszéd összefüggő magyar szövegével.
Részletes magyarázatok és példák
01Nyelvrokonság és kutatási módszerek+
A történeti összehasonlító módszer rendszeres hangmegfeleléseket, nyelvtani szerkezeteket és alapvető szókészleti elemeket vizsgál. Egy-két hasonló szó véletlen egyezés vagy kölcsönzés is lehet.
A rokonságot több, egymást erősítő bizonyíték alapozza meg.
02Nyelvtörténeti korszakok+
A magyar nyelvtörténet szokásos korszakai: ősmagyar, ómagyar, középmagyar, újmagyar és újabb magyar. Gyakori határok: honfoglalás kora, 1526, 1772, 1920.
Ezek a folytonos változás kutatói tagolásai; a nyelv nem egyetlen napon változott meg.
03Nyelvemlékek+
Nyelvemlék egy korábbi nyelvállapot írott nyoma. A tihanyi alapítólevél 1055-ös latin szövegében magyar szórványok vannak.
A Halotti beszéd a 12. század végéről összefüggő szövegemlék; az Ómagyar Mária-siralom korai magyar vers. A szórvány és összefüggő szöveg nem ugyanaz.
04A szókészlet történeti rétegei+
A szókészlet örökölt elemekből, belső keletkezésű és átvett szavakból áll. Jövevényszó más nyelvből került át; ez önmagában nem bizonyít nyelvrokonságot.
Egy szó eredetét nem lehet megbízhatóan mai hangzásából kitalálni.
05Nyelvújítás, sztenderdizáció és jelentésváltozás+
A nyelvújítás tudatos szó- és kifejezésalkotással is bővítette a magyar nyelv használati lehetőségeit. A sztenderdizáció közös normák kialakulása.
Jelentésváltozásnál a szó új használatot kap: az „egér” állatnév számítógépes eszköz neve is lett.
Lépésről lépésre, részletesen
Nyelvrokonság, korszakok és nyelvemlékek+
- Nyelvrokonságot rendszeres megfelelésekkel indokolni.
- Nyelvemléket és korszakhatárt történeti helyzethez kapcsolni.
A magyar az uráli nyelvcsalád finnugor ágához, azon belül az ugor nyelvekhez tartozik. A rokonságot rendszeres hangmegfelelések, alapszókincs és nyelvtani egyezések együttesen bizonyítják; néhány hasonló szó nem elég.
A nyelvi rokonság nem azonos egy nép genetikai vagy kulturális eredetével.
Korszakok és források
Az ősmagyar korszak a honfoglalásig, az ómagyar nagyjából 896–1526, a középmagyar 1526–1772, az újmagyar 1772–1920, az újabb magyar 1920-tól szokásos felosztás. A határok konvenciók, a változás folytonos.
A tihanyi alapítólevél (1055) latin szövegben magyar szórványokat őriz; a Halotti beszéd (12. század vége) összefüggő prózai szövegemlék; az Ómagyar Mária-siralom (13. század) vers.
Módszer és értelmezés
Szinkrón leírás egy időállapotot, diakrón vizsgálat változást elemez. A családfa öröklődést szemléltet, de nyelvi érintkezéseket kevésbé mutat; hullám- és hálózati modellek ezt egészítik ki.
Régi írásnál különítsd el a betűalakot, hangalakot és jelentést. A szóvégi magánhangzók eltűnése például az ómagyar hangrendszer változásának része.
Kidolgozott példa
Miért különbözik a tihanyi alapítólevél és a Halotti beszéd nyelvtörténeti értéke?
Az alapítólevél magyar elemei latin szövegbe ágyazott szórványok.
A Halotti beszéd összefüggő magyar szöveg, ezért mondatszerkesztést és műfaji nyelvhasználatot is vizsgálhatunk.
A két forrás nem ugyanannyi nyelvi szintre ad közvetlen bizonyítékot.
- A kölcsönzött szó nem bizonyít leszármazási rokonságot.
Próbáld ki önállóan!
Szókészleti rétegek, jelentésváltozás és nyelvújítás+
- Szóeredetet és szóalkotást megkülönböztetni.
- A nyelvújítás hatását történeti vitával összekapcsolni.
Ősi örökség, belső keletkezés és idegen átvétel egyaránt gazdagítja a szókészletet. A jövevényszó beilleszkedett a nyelv hang- és alaktani rendszerébe, az idegen szó idegensége még érzékelhető; a határ változhat.
A nemzetközi műveltségszó több nyelvben elterjedt kulturális vagy szakmai fogalom.
Belső alkotás és változás
Képzésben új lexéma keletkezik, összetételben szavakat kapcsolunk. Elvonás, rövidülés, mozaikszó és tudatos alkotás is lehet forrás.
A jelentés bővülhet, szűkülhet, hasonlóság vagy érintkezés alapján átvihető; az „egér” állatról eszközre alkalmazása metaforikus jelentésbővülés. Etimológiai szótárban az első adatok, eredet és bizonytalanságjelzések is lényegesek.
Nyelvújítás
A 18–19. századi nyelvújítás új közéleti, tudományos és irodalmi szükségletekre válaszolt. Kazinczy a neológus törekvések meghatározó alakja; az ortológusok a hagyomány védelmét hangsúlyozták.
A Mondolat és a Felelet a Mondolatra a vita ismert dokumentumai. A folyamat szókincset, stílust és köznyelvi egységesülést is alakított.
Pázmány retorikus prózája és Mikes levélformája külön történeti nyelvhasználati mintát ad.
Kidolgozott példa
A „háló” szó halászati eszközt és internetes kapcsolatot is jelölhet. Milyen változást mutat?
Az eredeti jelentés kapcsolódó szálakból álló eszköz.
A szerkezeti hasonlóság alapján kapcsolatok rendszerét is nevezi.
Metaforikus jelentésbővülés: a régi jelentés mellett új használat jelenik meg.
- A szó mai alakjából nem mindig állapítható meg biztonsággal az eredete.
Próbáld ki önállóan!
Nyelvtörténeti korszakok, nyelvemlékek és változások+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
A nyelv folyamatosan változik; a korszakhatár történeti és módszertani tájékozódási pont. A hagyományos iskolai felosztásban ősmagyar kor a honfoglalásig, ómagyar a honfoglalástól 1526-ig, középmagyar 1526–1772, újmagyar 1772–1920, újabb magyar 1920-tól.
Nem egyetlen napon cserélődik le a nyelvtan.
Források és olvasásuk
Szórványemlék idegen nyelvű szöveg magyar eleme: a tihanyi alapítólevél (1055) helyneveket és magyar nyelvi részletet őriz. A Halotti beszéd és könyörgés a 12. század végéről összefüggő próza; az Ómagyar Mária-siralom a 13. századból fennmaradt lírai szöveg.
Kódexben a másolás, helyesírás és előzmény külön kérdés. A betűalakot nem lehet automatikusan mai hangértékkel olvasni: a lejegyzési rendszer még nem egységes.
Nyelvemlékből hang-, alaktani, mondattani és szókészleti sajátosságot külön vizsgálunk. A történeti jelentést szótári és párhuzamos adatokkal ellenőrizzük, nem a mai hasonló alakból találgatjuk.
Változás és nyelvújítás
A hangváltozás érinthet hangminőséget, hosszúságot vagy a szóalak rövidülését; alaktani változás új ragos alakokat, igeidők használatának átrendeződését is hozhatja. A szókészlet kölcsönzéssel, belső szóalkotással és jelentésváltozással gyarapodik.
A reformáció, nyomtatás, fordításirodalom és később sajtó segítette az írott normák terjedését; Pázmány prózája és Mikes levélformája eltérő közlési színteret mutat. A nyelvújítás szóalkotással, felújítással, képzéssel, összetétellel és szócsonkítással bővítette a művelődési és tudományos kifejezést.
Kazinczy körül az ortológus és neológus vita nem a nyelv fennmaradását, hanem az újítás mértékét és módját érintette. Egy új szó elfogadottságát tartós használata, nem pusztán az alkotó szándéka dönti el.
Kidolgozott példa
Hogyan használható ugyanaz a régi levél nyelvtörténeti és történelmi forrásként?
Nyelvtörténetileg a szavakat, toldalékokat, mondatszerkesztést és írásmódot vizsgáljuk.
Történelmileg az eseményközlést, beszélő helyzetét, célját és a címzetthez való viszonyt elemezzük.
Mindkettőnél meg kell különböztetni a lejegyzés idejét, az elbeszélt időt és a másolás vagy kiadás idejét.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Nyelvrokonság, szókészleti eredet és nyelvtípus+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
A magyar uráli nyelv; a nyelvrokonság közös történeti eredetre utal. A szerkezeti hasonlóság, a beszélők genetikai rokonsága, kulturális kapcsolat és a nyelvcsalád külön kérdés.
A magyar agglutináló jellege nyelvtípus, amely más eredetű nyelveknél is előfordul.
Összehasonlítás és szótárak
A történeti összehasonlító módszer szabályos hangmegfeleléseket, örökölt alapszavakat és nyelvtani elemeket vizsgál, majd közös előzményt rekonstruál. A török, szláv, latin, német és más nyelvekkel fennálló kapcsolat kölcsönszavakat eredményezhetett, de a kölcsönzés nem cseréli le a nyelvcsaládot.
Örökölt, jövevény, idegen és belső keletkezésű szó nem pusztán az idegenszerű hangzás alapján dönthető el. Etimológiai szótár eredetet és adatolást mutat; értelmező szótár jelentést és használatot; tájszótár regionális adatot; szinonimaszótár rokon jelentésű kifejezést.
A szócikkben a bizonytalan eredetet, jelentésváltozatokat, stílusminősítést és adat időpontját is el kell olvasni.
Agglutináló, flektáló, izoláló
Agglutináló szerkezetben a szóhoz többnyire egymás után kapcsolódó toldalékok járulnak: ház-ak-ban, tő + többesjel + helyviszonyt jelölő rag. Flektáló szerkezetben egy végződés több nyelvtani kategóriát együtt is kifejezhet, illetve a tő is változhat; latin vagy német példák mutatják ezt.
Izoláló szerkezetben a nyelvtani viszonyokat inkább önálló szavak és szórend közvetítik, kevés toldalékkal. A típusok nem tiszta, értékhierarchiát alkotó dobozok: egy nyelvben több megoldás együtt jelenhet meg.
A tipológiai jellemzőt tényleges szerkezeti adaton, a rokonságot történeti adatkapcsolaton indokoljuk.
Kidolgozott példa
Azonos-e az, hogy két nyelv toldalékoló, és hogy nyelvrokon?
A toldalékolás szerkezeti tulajdonság: jelen idejű összevetésből is megfigyelhető.
A rokonság történeti származási kapcsolat, rendszeres megfelelésekkel bizonyítható.
Ezért egy toldalékoló típusba tartozás önmagában nem bizonyít rokonságot; azonos nyelvcsalád tagjai pedig idővel tipológiailag eltérhetnek.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Miért nem bizonyít nyelvrokonságot, hogy két nyelvben hasonló egyetlen szó?
A hasonlóság lehet véletlen vagy kölcsönzés eredménye.
Rokonság vizsgálatához rendszeres megfelelések és többféle nyelvi bizonyíték szükséges.
A megállapításban ezért egy adat megfigyelését és a belőle levonható következtetés határát is megnevezzük.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
A régi szöveg eltérő írásmódja mindig helyesírási hiba?
Megoldás és magyarázat
Nem. Korabeli írási szokás vagy más nyelvállapot jele lehet.
A forrás idejét és rendszerét kell figyelembe venni.
2. kérdés
Miért nem olvasható ki a korabeli kiejtés automatikusan egy régi szöveg mai betűátírásából?
Megoldás és magyarázat
A korábbi írásrendszer más jeleket és szokásokat használhatott. A betűalak, hangérték és átírás módja külön vizsgálatot igényel.