Térbeli és időbeli tájékozódás
Az eseményeket korabeli térben és időben helyezzük el, és az időrend megállapítása után külön magyarázzuk a kapcsolatukat.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →
Alapfogalmak, példákkal
Évszázad és időrend
Az időrend a korábbi és későbbi események viszonyát mutatja. Az évszázad első éve 01-re, utolsó éve 00-ra végződik a szokásos történeti évszámozásban.
1800 a 18., 1801 a 19. századhoz tartozik.
Történeti tér
Az esemény helyét a korszak államaihoz, útvonalaihoz és földrajzi viszonyaihoz kapcsoljuk. A mai határ nem mindig megfelelő támpont.
A középkori Magyar Királyság területe nem azonos a mai Magyarországéval.
Időbeli kapcsolat és okság
Az egymásután vagy egyidejűség nem bizonyítja önmagában az okozást. A közvetítő folyamatot és szereplőket is meg kell nevezni.
Két ország ugyanabban az évben történt reformjai között nem feltétlenül volt közvetlen hatás.
A lecke végére: Időbeli és térbeli kapcsolatot megkülönböztetsz az ok-okozati magyarázattól.
Értsd meg az összefüggést!
Az időrend a korábbi és későbbi események viszonyát rendezi. Az évszázadok számolásakor 1701–1800 a 18. század; 1700 még a 17. századhoz tartozik.
A korszakhatárok a történeti tagolást szolgálják, nem mindenütt ugyanazt a hirtelen változást jelölik.
Párhuzamos idővonalon egymás mellé teheted a magyar és egyetemes eseményeket. Az egyidejűség kapcsolat lehetőségét mutatja, de nem bizonyítja önmagában a közvetlen hatást.
Ehhez szereplő, intézmény vagy közvetítő folyamat is szükséges.
Térképen a cím, időmetszet és jelmagyarázat együtt határozza meg az értelmet. A szín lehet állam, népességi arány vagy hadművelet; ezt nem találhatod ki szemre.
A mai határok és nevek helyett a vizsgált korszak területi viszonyait értelmezd.
Nézzük meg egy példán!
Helyezd el, aztán magyarázd
- Idő
Nevezd meg az eseményt és a releváns időpontot vagy időszakot.
- Tér
Azonosítsd a korabeli területet, államot vagy útvonalat.
- Kapcsolat
Vizsgáld meg, hogyan befolyásolta a földrajzi helyzet az eseményt.
- Ellenőrzés
A korabeli határt ne keverd össze a mai országhatárral.
A legfontosabb szabályok
- Tanulj idővonalakon: minden kulcsesemény mellé írj egy előzményt és egy következményt.
- Térképnél mindig olvasd el a címet, időhatárt és jelmagyarázatot.
- Ha két esemény sorrendjét kérdezik, nevezd meg mindkettő biztos időbeli kapaszkodóját.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Feladat: mennyi idő telt el 1848 és 1867 között, és mi a sorrend?
1. 1867 − 1848 = 19 év.
2. Előbb az 1848-as forradalmi átalakulás, később a kiegyezés.
3. A közbülső események közé tartozik a szabadságharc leverése és az önkényuralom; a két dátum nem közvetlenül egymást követő esemény.
Részletes magyarázatok és példák
01Korszakok és korszakhatárok+
A korszakhatár a történelmi folyamatok tagolását segítő esemény vagy időpont. A középkor végét különböző megközelítések eltérő eseményhez köthetik.
Évszázadszámolásnál 1701–1800 a 18. század; 1700 még a 17. század utolsó éve.
02Magyar és egyetemes idővonalak összevetése+
Készíts párhuzamos magyar és egyetemes idővonalat. A reformkor például európai polgári és nemzeti mozgalmak környezetében zajlott.
A párhuzam megmutatja a kapcsolat lehetőségét, de önmagában nem bizonyít közvetlen hatást.
03Előzmény, esemény és következmény+
Előzmény korábban történik, ok hozzájárul az esemény kialakulásához, következmény utána alakul ki. A dátumok sorrendje csak az első ellenőrzés.
A kapcsolatot politikai, gazdasági vagy társadalmi mechanizmussal is indokold.
04Történelmi térképek jelmagyarázata+
Térképnél olvasd el a címet, dátumot és jelmagyarázatot. A színek lehetnek államhatárok, népességi arányok vagy hadműveleti területek.
Egy mai határt ne vetíts rá automatikusan egy középkori térképre.
05Topográfiai alapfogalmak és térbeli következtetés+
A helyzet befolyásolhatja a kereskedelmet és hadviselést: folyó, hágó, kikötő, közlekedési csomópont. Egy határváltozásnál nevezd meg az érintett térséget és a vizsgált időpontot.
A településnév korabeli és mai alakja eltérhet.
Két idővonal összekapcsolása
Magyar esemény: 1848-as forradalom és áprilisi törvények. Európai keret: 1848 forradalmi hulláma és a Habsburg Birodalom válsága.
A kapcsolatot nem csak a közös év bizonyítja: a bécsi és pesti események politikai kölcsönhatása és az uralkodói döntések közvetítik. Térképen közben a korabeli birodalmi és magyar viszonyokat használjuk, nem a mai államhatárokat.
Lépésről lépésre, részletesen
Kronológia, térkép, folyamat és lépték+
- Forrást és háttértudást összekapcsolni.
- Önálló, indokolt választ alkotni.
Időbeli tájékozódás pontos dátumot, évszázadot, sorrendet és folyamatot is jelent. Térképen jelmagyarázat, dátum, határ, útvonal és lépték együtt olvasandó.
Ugyanaz a hely később más államhoz tartozhatott, ezért a mai térképet nem vetítjük vissza automatikusan.
Időrend
Az 1–100. év az 1. század, 1901–2000 a 20. század. Kr. e. dátumoknál a nagyobb szám régebbi.
A hagyományos történeti időszámításban nincs nulladik év, a Kr. e.–Kr. u. váltáson időtartamnál ezt figyelembe kell venni. Előzmény, esemény és következmény külön jelölhető; egy folyamat több dátumhoz kötődik.
Térbeli magyarázat
Domborzat, folyó, kikötő és útvonal katonai-gazdasági lehetőséget ad, de nem mechanikusan határoz meg minden eseményt. Kontúrtérképen ponthoz eseményt és korszakot kapcsolj.
Emelten több időpontú térképet hasonlíts össze, és a területi változás népességi vagy gazdasági következményét is magyarázd.
Kidolgozott példa
Rendezd és helyezd térbe: Mohács, Buda oszmán elfoglalása, Eger védelme!
Mohács 1526, Duna menti dél-magyarországi ütközet.
Buda 1541, az ország központi térsége; Eger 1552, északi végvári vonal.
A sorrend a katonai vereségtől a területi berendezkedésen át a várháborúig mutat folyamatot.
- Az adat idézése után magyarázd a kapcsolatát a kérdéssel.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Helyezd sorrendbe és értelmezd: 1848, 1849, 1867!
1848 a forradalmi és polgári átalakulás, 1849 a szabadságharc leverésének éve, 1867 a kiegyezésé.
1848 és 1867 között 19 év telt el, közben több politikai változás történt.
A kiegyezést nem elég a következő dátumként felsorolni: az önkényuralom, nemzetközi helyzet és tárgyalások összefüggését is meg kell magyarázni.
Emelt szinten menj tovább!
Párhuzamos idővonalon kapcsolj össze magyar és egyetemes folyamatot, majd magyarázd meg a közvetítő tényezőt. Térképek összehasonlításakor időmetszetet, jelmagyarázatot és mértéket is vizsgálj: terület, népesség és gazdasági súly eltérő mutató.
Korszakhatár és egyetlen esemény dátuma nem azonos fogalom.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
Melyik századhoz tartozik 1800 és 1801?
Megoldás és magyarázat
1800 a 18., 1801 a 19. századhoz. A század első éve a 01-re végződő év.
2. kérdés
Mennyi idő telt el 1848 és 1867 között? Ez a különbség önmagában megmagyarázza-e a kiegyezést?
Megoldás és magyarázat
19 év. Az időtáv nem oksági magyarázat; a politikai küzdelmeket, nemzetközi helyzetet és tárgyalásokat is vizsgálni kell.
3. kérdés
Két térképen azonos szín szerepel. Következik ebből, hogy ugyanazt a politikai vagy társadalmi jelenséget mutatják?
Megoldás és magyarázat
Nem. Mindkét térkép címét, idejét és jelmagyarázatát külön kell olvasni.
Az egyik szín államhatárt, a másik népességi arányt vagy más kategóriát is jelölhet.