Komplex forráselemzés
A forrásból kinyert adatot történelmi ismerettel kapcsoljuk össze, majd megfogalmazzuk, mit támaszt alá és mit nem bizonyít.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →
Alapfogalmak, példákkal
Forrás és keletkezési helyzet
A történelmi forrás a múltról vizsgálható nyom vagy dokumentum. Típusa, alkotója, ideje és célja meghatározza felhasználhatóságát.
Egy törvény előírást, egy napló személyes tapasztalatot rögzít; nem ugyanazt bizonyítják.
Forráskritika
A forráskritika a hitelesség, nézőpont és bizonyító erő vizsgálata. Nem minden részrehajló forrás használhatatlan; tudnunk kell, melyik kérdésre ad választ.
Egy propagandaanyag a hatalom üzenetéről akkor is tanúskodhat, ha állításai torzítanak.
Adat és következtetés
A forrásadat a dokumentumban megfigyelhető részlet. A következtetést ebből és háttértudásból vezetjük le, és korlátait is megnevezzük.
Egy tilalom léte a szabályozási szándékot igazolja, a teljes betartást önmagában nem.
A lecke végére: A forrás állításából következtetsz, és megnevezed a bizonyítás korlátját.
Értsd meg az összefüggést!
Forráselemzéskor előbb azonosítsd a típust, alkotót, időt, címzettet és célt. Egy rendelet a kívánt szabályt, egy emlékirat a szerző visszatekintő nézőpontját, egy statisztika egy meghatározott adatkört mutat.
Nem mindegyik ugyanazt a kérdést bizonyítja.
A forrásfeldolgozás három egymáshoz kapcsolódó lépésből áll: releváns adat vagy részlet, hozzá kapcsolt történelmi ismeret, ebből levezetett megállapítás. Az idézet másolása magyarázat nélkül nem teljes elemzés.
A forráskritika nem azt jelenti, hogy mindent elutasítasz. Megvizsgálod, mire használható a forrás, milyen érdeket vagy nézőpontot tükröz, és mivel ellenőrizhető.
Két egyező forrás nem feltétlenül független, ha ugyanabból az eredetiből származik.
Nézzük meg egy példán!
Két forrás összevetése
| Szempont | A forrás | B forrás |
|---|---|---|
| Keletkezés | Ki, mikor, milyen helyzetben? | Ugyanezek külön vizsgálva. |
| Állítás | Mit mond az adott kérdésről? | Egyezik, kiegészít vagy ellentmond? |
| Nézőpont | Milyen cél vagy érdek jelenik meg? | Mi magyarázhatja az eltérést? |
| Szintézis | Mely következtetést támogatja? | Miben erősíti vagy korlátozza azt? |
A legfontosabb szabályok
- Nevezd meg, milyen típusú a forrás, és mikor, kinek a nézőpontjából keletkezett.
- Válassz ki egy konkrét szót, adatot vagy képi jelet, amely bizonyítja az állításodat.
- Írd le, mire nem ad választ a forrás, és milyen más bizonyítékkal ellenőriznéd.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Kitalált gyakorló forrás: „A városi tanács megtiltotta a piaci áruk hamis mérleggel történő mérését.”
1. Típus: szabályozó rendelkezés.
2. Biztos következtetés: a tanács tiltani kívánta a csalást, és szabályozta a piacot.
3. A szöveg nem bizonyítja, hogy ezután nem történt mérési csalás; ehhez végrehajtási adatok kellenének.
Részletes magyarázatok és példák
01Forrástípus, keletkezés és szerzőség+
Azonosítsd a típust, szerzőt, keletkezési időt és helyzetet. Egy korabeli napló más nézőpontot ad, mint egy évtizedekkel későbbi emlékirat.
A közelség értékes lehet, de önmagában nem tesz minden állítást pontossá.
02Nézőpont, cél és célközönség+
A forrás készítőjének célja és közönsége befolyásolja a bemutatást. Egy uralkodói rendelet előír valamit; nem bizonyítja automatikusan, hogy mindenki betartotta.
Propaganda-plakátnál a kívánt hatást és választott ellenségképet elemezd.
03Szöveges, képi, térképi és statisztikai forrás+
Szövegnél kulcsszót és állítást, képnél szereplőt és jelképet, térképnél jelmagyarázatot és időhatárt, statisztikánál egységet és adatkört keress. Különböző forrástípusok nem ugyanarra a kérdésre válaszolnak ugyanolyan erősen.
04Tény, értelmezés és propaganda+
Tényállítás ellenőrizhető eseményről szól, értelmezés jelentést vagy okot tulajdonít, propaganda befolyásolni kíván. Egy propagandaanyagból megbízhatóan következtethetünk a készítő szándékára, de a társadalom teljes véleményére általában nem.
05Források összevetése és korlátai+
Összevetéskor keresd az egyezést, eltérést és ezek lehetséges okát. Két forrás egyezése nem feltétlenül független megerősítés, ha ugyanabból az eredetiből másoltak.
Mondd meg, milyen új forrással ellenőriznéd a bizonytalan állítást.
Egy forrásból felépített következtetés
Saját gyakorló parafrázis: „A városban hamis súlyt használó kereskedő pénzbüntetést fizet.” Adat: a szabály a mérés pontosságát védi.
Háttértudás: a városi piac és árucsere szabályozott gazdasági tevékenység. Következtetés: a város a tisztességes kereskedelmet és vásárlói bizalmat kívánta biztosítani.
Korlát: a rendelet önmagában nem bizonyítja, hogy nem csaltak. Ez a négy lépés különíti el az elemzést az idézetmásolástól.
Lépésről lépésre, részletesen
Forráskritika, szöveg, kép, grafikon és táblázat+
- Forrást és háttértudást összekapcsolni.
- Önálló, indokolt választ alkotni.
A forrás egy történeti helyzetben létrejött közlés vagy tárgyi nyom. Először azonosítsd szerzőjét, idejét, műfaját, címzettjét és célját, majd azt, mit állít és mire alkalmas bizonyítékként.
A propaganda is történeti forrás, de másra közvetlen bizonyíték, mint egy független eseményleírás.
Szöveg és tárgy
Normatív forrás előír, nem feltétlenül a valós gyakorlatot írja le. Visszaemlékezés utólagos értelmezést hordoz.
Kép kivágása, jelképe és megrendelője, tárgy használati körülménye fontos. Emelten az egyező és ütköző állítások, hiányzó adatok és nézőpontok mérlegelése kell; a források száma nem bizonyítékuk függetlensége.
Adat és következtetés
Táblázatnál mértékegység, időszak, sokaság és definíció nélkül nincs biztos összevetés. Abszolút szám növekedése nem azonos arány növekedésével.
Képaláírás állítását külön ellenőrizd. A válaszban forrásmegfigyelésből induló, történeti ismerettel összekapcsolt következtetés szerepeljen.
Kidolgozott példa
Saját gyakorlóminta: „A város adóbevétele 100-ról 120 egységre nőtt, lakossága 10-ről 15 egységre.” Nőtt-e az egy főre jutó bevétel?
Teljes bevétel 20%-kal nőtt.
Egy főre kezdetben 100/10=10, később 120/15=8 jutott.
Az egy főre jutó bevétel csökkent. A népességgel korrigált következtetés eltér a nyers bevételétől.
- Az adat idézése után magyarázd a kapcsolatát a kérdéssel.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Saját gyakorló forrásparafrázis: egy város rendelete megtiltja a hamis súlyok használatát. Bizonyítja-e, hogy a csalás megszűnt?
A rendelet a tilalmat és a városi szabályozás szándékát igazolja.
A piaci ellenőrzés és az árucsere működéséhez kapcsolható háttértudás segít megmagyarázni a célt.
A csalás megszűnéséhez végrehajtási, bírósági vagy más gyakorlati források is kellenének. A szabályból nem következik automatikusan a teljes betartás.
Emelt szinten menj tovább!
Két forrás eltérését a keletkezési idő, műfaj, alkotó, cél és hozzáférhető információ szerint vizsgáld. Az utólagos emlékezés és kortárs rendelet más kérdésre lehet alkalmas.
Egyezésnél a függetlenséget is ellenőrizd. A korlát megnevezése mellett fogalmazd meg a forrás pozitív bizonyító értékét: mire használható a torzítás vagy részrehajlás ellenére?
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
Mit kell tenned egy idézet után az esszében?
Megoldás és magyarázat
Értelmezd a releváns részletet, kapcsold történelmi ismerethez, és vezesd le, mit támaszt alá a feladat kérdésében.
2. kérdés
Két azonos állítású szöveg feltétlenül két független bizonyíték?
Megoldás és magyarázat
Nem. Lehet, hogy ugyanazt az eredeti forrást másolják.
Vizsgálni kell a szövegek keletkezését és egymáshoz való kapcsolatát.
3. kérdés
Egy visszaemlékezés húsz évvel később mást állít, mint a kortárs napló. Mi legyen az első lépés?
Megoldás és magyarázat
Azonosítsd a keletkezési helyzetet, szerzőt, célt és a konkrét eltérést. Az időbeli közelség fontos szempont, de egyik szöveget sem lehet pusztán műfaja alapján teljesen igaznak vagy használhatatlannak minősíteni.