Szövegértés
A válaszhoz a szövegben keresünk támpontot. Külön kezeljük, amit leírtak, és amit ezekből következtetünk.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →
Alapfogalmak, példákkal
Kimondott információ
A kimondott információ közvetlenül szerepel a szövegben. Pontos visszakereséssel ellenőrizhető.
„Bori kedden ment könyvtárba.” A napra vonatkozó kérdés válasza: kedden.
Következtetés
A következtetést a szöveg jeleiből vezetjük le. Bizonyosságát nem szabad erősebbnek feltüntetni, mint amennyit a jelek alátámasztanak.
„Bori becsukta az esernyőt, és kikerülte a tócsákat.” Ebből valószínűsíthető, hogy előzőleg esett.
Szövegkörnyezet
A szó vagy mondat jelentését a környező szövegrészek pontosítják. Ismeretlen szónál nézd meg, milyen cselekvéshez vagy tulajdonsághoz kapcsolódik.
„A fiú tétovázott: elindult, majd visszalépett.” A tétovázás bizonytalanságot jelent.
A lecke végére: A szövegben kimondott információt és a belőle levonható következtetést külön kezeled.
Értsd meg az összefüggést!
A szövegértésnél nem a saját ismereteidből kell kitalálnod a választ, hanem a megadott szöveg jeleit kell értelmezned. Először nézd meg, mire kérdeznek rá: szereplőre, helyre, időre, okra vagy következményre.
Ez segít megtalálni a megfelelő mondatot, de az egész történet összefüggését is őrizd meg.
A kimondott tény és a következtetés között különbség van. Ha azt olvasod, hogy Bori vizes cipőben lépett be, biztosan tudod, hogy a cipője vizes volt.
Az eső csak egy lehetséges magyarázat, amíg más jel nem támasztja alá. A „biztos”, „valószínű” és „nem derül ki” különböző válaszok.
A névmások és kötőszók összekapcsolják a mondatokat. Keresd meg, kire utal az „ő”, és milyen kapcsolatot fejez ki a „mert” vagy az „ezért”.
Válaszodat fogalmazd meg röviden, de az indoklásban nevezd meg a döntő szövegrészt.
Nézzük meg egy példán!
A válasz nyoma ott van a szövegben
- Rövid szöveg
Lili azért vitt esernyőt, mert esőt mondtak.
- Kérdés
Miért vitt Lili esernyőt?
- Bizonyíték
„mert esőt mondtak”
- Válasz
Azért, mert esőre számított.
A legfontosabb szabályok
- Olvasd el előbb a kérdést, majd keresd meg a hozzá tartozó részt.
- Különítsd el a kimondott tényt és a kikövetkeztethető információt.
- A válaszban használd a szöveg fogalmait, de ne másolj feleslegesen hosszú részt.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Szöveg: „A könyvtár 15 órakor nyitott. Luca negyedórával később érkezett.”
Mikor érkezett Luca?
1. A kezdő időpont 15:00.
2. A negyedóra 15 perc, ezért 15:00 + 15 perc = 15:15.
3. Válasz: Luca 15:15-kor érkezett; ezt a két megadott adat támasztja alá.
Részletes magyarázatok és példák
01Közvetlen információ visszakeresése+
Közvetlen információra a szöveg pontos helye válaszol. „A könyvtár szerdán zárva tart” alapján a zárva tartás napja szerda.
Keresd a kérdés kulcsszavait és rokon értelmű megfogalmazásukat, majd ellenőrizd a teljes mondatot.
02Időrend és ok–okozat+
Az időrend az események sorrendje; az ok megmagyarázza, miért történt valami. „Előbb esett, azután elindultak” nem mondja ki, hogy az eső miatt indultak el.
Az „ezért” vagy „mert” viszont oksági kapcsolatot jelezhet.
03Következtetés szövegbeli jelekből+
Következtetésnél mondd meg, milyen szövegjelre támaszkodsz. Ha valaki vizes esernyőt csuk össze, valószínűleg esőből érkezett, de ez nem kimondott tény.
Ne állíts biztosan olyat, amit a szöveg csak valószínűsít.
04Ismeretlen szó jelentése szövegkörnyezetből+
Ismeretlen szóhoz keresd a környező ellentétet, példát vagy magyarázatot. „A terem zsúfolt volt, alig találtunk szabad helyet” alapján a zsúfolt azt jelenti: sokan vannak benne.
A javasolt jelentést helyettesítsd vissza a mondatba.
05Cím, bekezdés és lényegkiemelés+
A cím a témára irányítja a figyelmet, a bekezdés egy gondolategységet bont ki. A lényegkiemelés az elsődleges információ megtartása.
Egy kirándulás összefoglalásában az úticél és a fő esemény fontosabb lehet a hátizsák színénél.
Lépésről lépésre, részletesen
Szövegbeli adat, következtetés és összehasonlítás+
- Szabályt és szövegbeli bizonyítékot összekapcsolni.
- Saját választ pontosan megfogalmazni.
Olvasáskor különítsd el, mit mond közvetlenül a szöveg, és mit következtetünk belőle. A kérdés irányíthat szereplőre, helyre, időre, okra, sorrendre vagy a szöveg fő gondolatára.
Mindegyikhez más részletet kell megkeresni.
Bizonyíték és szerkezet
A szereplő tulajdonságát cselekedetével vagy megszólalásával indokold. Előzmény, esemény és következmény rendjét időjelölő szavak és kapcsolatok mutatják.
Mesében ismétlődő próbát, versben képet és ritmust, tájékoztatóban adatot és utasítást is olvasunk.
Két közlés összevetése
Azonos szempont szerint keresd az egyezést és eltérést. Dokumentumszövegnél táblázat, nyitvatartás, szabály és címke is információt ad.
A hiányzó adat nem találgatással pótolandó: „nem derül ki” lehet helyes következtetés.
Kidolgozott példa
Saját mintaszöveg: „Mira lekéste a buszt. Bence megvárta, ezért együtt indultak gyalog.”
Miért indultak gyalog?
Mira lekéste a buszt: ez az ok.
Bence megvárta: ebből segítőkészségre következtethetünk.
A szöveg nem mondja meg, pontosan mikor értek oda.
- Az utasítás pontosan megmondja, mit és hány elemet kell megadnod.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Saját gyakorlószöveg: „Lili az ablakhoz lépett. A járdán tócsák csillogtak, ezért a polcról elvette az esernyőjét.”
Miért vette el Lili az esernyőt? Biztosan esett még?
A „tócsák” és az „ezért” arra utal, hogy Lili nedves, esős környezetre számított.
Az esernyőt azért vette el, hogy szükség esetén védje az esőtől. A két mondat ok és következmény kapcsolatát mutatja.
Nem biztos, hogy még esett: a szöveg a tócsákat nevezi meg, az eső pillanatnyi állapotát nem.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
Mi a különbség a „mi történt?” és a „miért történt?” kérdés között?
Megoldás és magyarázat
Az első eseményt, a második annak okát kéri. Az esemény felsorolása önmagában nem válasz a miértre.
2. kérdés
A „Panni a buszra várt” mondat bizonyítja-e, hogy Panni elkésett?
Megoldás és magyarázat
Nem. A várakozás kimondott tény; a késésről nincs elég adat.
Ne egészítsd ki a szöveget saját történettel.