Ugrás a tartalomra
Ugrás a tartalomra
Matematika · 6 évfolyamos gimnáziumi felvételi

Koordináták

A koordinátákat a pont címeként értelmezzük; mozgásnál a helyzet változását külön számoljuk vízszintesen és függőlegesen.

Részletes leckék és gyakorlópéldák (2) →

Alapfogalmak, példákkal

Origó és tengelyek

A szokásos derékszögű koordinátarendszerben az x tengely vízszintes, az y tengely függőleges. Metszéspontjuk az origó.

Példa:

Az origó koordinátája (0; 0). Az x tengelyen minden pont második koordinátája nulla.

Rendezett koordinátapár

A pont első koordinátája a vízszintes, második koordinátája a függőleges helyzetet adja meg. Az egységbeosztást a rajzról kell leolvasni.

Példa:

A P(−2; 3) pont az origótól két egységgel balra, hárommal feljebb van.

Hely és elmozdulás

Az elmozdulást a kezdőpont megfelelő koordinátáihoz adjuk. Az út hossza és a kezdőponttól való eltérés külön fogalom.

Példa:

P(−2; 3)-ból öt egységet jobbra lépve (3; 3)-ba jutunk.

A lecke végére: A helyet és az elmozdulást koordinátákkal különbözteted meg.

Értsd meg az összefüggést!

A pont koordinátái a helyet az origóhoz képest adják meg. Az első koordináta vízszintes, a második függőleges.

A (2; 3) és a (3; 2) különböző hely, ezért a sorrend nem cserélhető fel. Az előjel azt mutatja, melyik irányban keresed a pontot.

Elmozduláskor nem az origóból indulsz újra, hanem a korábbi helyhez adod az elmozdulást. Négy egység jobbra az x-et néggyel növeli; két egység lefelé az y-t kettővel csökkenti.

Több lépésnél a köztes pontok felírása segít.

A visszaút ellenőrző módszer: az ellentétes elmozdulásoknak vissza kell vezetniük az indulópontra. A koordinátarendszer beosztását is olvasd el: egy rajzi rácsköz nem szükségképpen egy egység.

Nézzük meg egy példán!

Először vízszintesen, azután függőlegesen

PontVízszintes koordinátaFüggőleges koordináta
A(2; 3)2 jobbra3 felfelé
B(−2; 3)2 balra3 felfelé
C(2; −3)2 jobbra3 lefelé
Minden utasítás az origóból indul. A koordináták sorrendje számít: (2; 3) és (3; 2) különböző pont.

A legfontosabb szabályok

  • Mindig az x-koordinátával kezdd.
  • Több lépésnél írd fel minden köztes pont koordinátáját.
  • Ismétlődő útvonalnál előbb számold ki egy teljes kör eredő elmozdulását.

Mintapélda és megoldás lépésről lépésre

Feladat: P(1;2)-ből 4-et jobbra, majd 3-at lefelé lépünk.

1. Jobbra: (1+4;2) = (5;2).

2. Lefelé: (5;2−3) = (5;−1).

3. A végpont az x tengely alatt egy egységgel van.

Tipikus hiba: Ne cseréld fel a két koordinátát, és az irányoknál figyelj az előjelre.

Részletes magyarázatok és példák

01Az x- és y-koordináta sorrendje

A P(2;3) pontnál az első szám az x-koordináta: 2 egység jobbra. A második az y-koordináta: 3 egység felfelé.

A (3;2) másik pont. A sorrendet mindig tartsd meg.

02Pontok felvétele és leolvasása

Ábrázolás előtt nézd meg, mekkora távolság jelöl 1 egységet. Leolvasáskor képzeld el, hogy a ponttól merőlegesen a tengelyekre lépsz.

Tengelyen fekvő pont egyik koordinátája nulla: például (4;0).

03Jobbra–balra, fel–le elmozdulás

Jobbra lépés növeli, balra lépés csökkenti az első számot. Felfelé a második nő, lefelé csökken.

A (2;5)-ből 3-at balra lépve (−1;5)-be jutsz; a második koordináta nem változik.

04Útvonalak és eredő elmozdulás

Többlépéses útvonalnál írd fel a köztes pontokat. Jobbra 4, balra 1 összesen jobbra 3 elmozdulás.

Az út hossza 5 egység, az elmozdulás hossza 3; a kettő nem ugyanaz.

05Tengelyes szimmetria koordinátákkal

A vízszintes tengelyre tükrözve a pont ugyanannyival kerül a tengely túloldalára: (2;3) képe (2;−3). Függőleges tengelyre tükrözve (−2;3).

A tengelyen fekvő pont önmaga tükörképe.

Lépésről lépésre, részletesen

Négyzetháló, útvonal és negatív számok
  • A szabályt új helyzetben alkalmazni.
  • Megoldást követhető lépésekben leírni és ellenőrizni.

A négyzethálón indulópont, irány és lépésszám együtt határozza meg az útvonalat. Térkép jelmagyarázatát és a nézőpontot előbb tisztázd.

Számegyenesen jobbra nagyobb, balra kisebb szám található; negatív szám a nullánál kisebb helyzetet is jelölhet, például hőmérsékletben.

Mozgás és számpár

A hatodikos koordinátarendszerben (x;y) első száma vízszintes, második függőleges helyet ad. (−2;3) az origótól 2-vel balra, 3-mal felfelé van. Egy vízszintes mozgás csak az első, függőleges csak a második koordinátát változtatja.

Ellentett és abszolút érték

Egy szám ellentettje a nullára tükrözött helye, abszolút értéke a nullától mért távolsága. −5 ellentettje 5, abszolút értéke 5. Negatív számoknál a nagyobb abszolút érték kisebb számot is jelenthet: −8<−3.

Kidolgozott példa

−3 °C-ról 5 fokot melegszik a levegő. Mennyi az új hőmérséklet?

  1. A számegyenesen −3-ról 5-öt jobbra lépünk.

  2. 3 lépés a nulla, további 2 a +2.

  3. Az új hőmérséklet 2 °C.

Ezekre figyelj!
  • A válaszhoz a feladatban kért mennyiség és mértékegység is tartozik.

Próbáld ki önállóan!

Melyik a nagyobb: −7 vagy −2?
Koordináták, tengelyek és pontok mozgatása
  • A szabályt új helyzetben alkalmazni.
  • Megoldást követhető lépésekben leírni és ellenőrizni.

A síkbeli koordinátapárban először vízszintesen, utána függőlegesen tájékozódunk. A tengelyek metszése az origó (0;0).

Grafikonról mindig a tengely feliratával és egységével együtt olvasunk.

Pont és mozgás

(−3;2) hárommal balra, kettővel felfelé van. x tengely pontjain y=0, y tengelyen x=0. Ha a pont 4-gyel jobbra mozdul, csak első koordinátája nő 4-gyel.

Alakzat és koordináta

Adott pontokat az utasítás szerinti sorrendben összekötve alakzatot rajzolunk. Az azonos második koordinátájú pontok vízszintes, az azonos első koordinátájúak függőleges egyenesen vannak.

Egy téglalap hiányzó csúcsához a többi csúcs vízszintes és függőleges koordinátáit párosíthatjuk.

Kidolgozott példa

(−2;3) pontot 5-tel jobbra és 2-vel lefelé mozgatjuk. Hol lesz?

  1. Vízszintes koordináta −2+5=3.

  2. Függőleges 3−2=1.

  3. Az új pont (3;1).

Ezekre figyelj!
  • A válaszhoz a feladatban kért mennyiség és mértékegység is tartozik.

Próbáld ki önállóan!

Melyik pont van az x tengelyen?

Egy újabb kidolgozott példa

Az A(−2; 3) pontból 5 egységet jobbra, majd 4 egységet lefelé lépünk. Hová jutunk?

  1. Jobbra lépve az x változik: −2 + 5 = 3. A köztes pont (3; 3).

  2. Lefelé lépve az y változik: 3 − 4 = −1. A végpont B(3; −1).

  3. Ellenőrzés: négyet felfelé és ötöt balra lépve visszakapjuk az A(−2; 3) pontot.

Ellenőrizd, hogy megértetted!

1. kérdés

Melyik koordináta változik, ha csak függőlegesen mozgunk?

Megoldás és magyarázat

Csak a második, az y. A vízszintes helyet megadó x változatlan.

2. kérdés

A (2; −1) pontból 3 egységet lefelé lépünk. Mi az új pont?

Megoldás és magyarázat

(2; −4). Csak a második koordináta csökken hárommal; a vízszintes hely változatlan.

GYORS ÖSSZEFOGLALÓJobbra: x nő. Balra: x csökken. Felfelé: y nő. Lefelé: y csökken.

Most próbáld ki te!

A gyakorlás ehhez a témához és ehhez a felkészülési szinthez kapcsolódik.

Gyakorlás: Koordináták