Fogalmazás
A feladat kérdésére válaszoló központi állítást építünk fel, és minden bekezdésben összekapcsoljuk a bizonyítékot a magyarázattal.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →
Alapfogalmak, példákkal
Tézis
A tézis az a központi megállapítás, amelyet a szöveg kifejt. Elég pontosnak kell lennie ahhoz, hogy bizonyítható és vitatható legyen.
„A részletben a rövid mondatok fokozzák a várakozás feszültségét” konkrét elemzési tézis.
Szövegbizonyíték és értelmezés
A megfigyelés lehet rövid idézet vagy pontos szöveghelyre utalás. Az értelmezés elmagyarázza, hogyan kapcsolódik a megfigyelés a tézishez.
Az ismételt kérdéseket megnevezve azt is kifejtjük, miként mutatják a beszélő bizonytalanságát.
Műértelmezés és reflexió
Műértelmezésben a szöveg működését magyarázzuk. Reflektáló vagy témakifejtő írásban egy problémát önálló érvekkel mérlegelünk.
A kért műfaj és vizsgaszint utasítása az irányadó.
Egy vers elemzését nem helyettesíti az, hogy általában szeretsz-e verseket olvasni.
A lecke végére: Kifejtett szöveget világos tézisre, bizonyítékokra és összefüggő bekezdésekre építesz.
Értsd meg az összefüggést!
A szövegalkotási feladat műfaja szabja meg a célodat. Műértelmezésnél a konkrét mű jelentését magyarázod szövegbeli megfigyelésekből.
Témakifejtésnél a kijelölt problémát rendezed ismeretekkel és példákkal; reflektálásnál egy felvetésre válaszolsz mérlegelően. A feltételeket mindig a feladatlapból olvasd ki.
A tézis a központi állítás. A bekezdés egy részállítást dolgoz fel: megállapítás, bizonyíték és magyarázat kapcsolódik benne össze.
Az idézet önmagában nem érvel; meg kell mutatni, hogyan támogatja az értelmezést.
Vázlatban előbb a gondolatok sorrendjét döntsd el. Írás után ellenőrizd, nem váltottál-e át puszta tartalommesélésre.
A lezárás a bizonyított összefüggéshez térjen vissza. A terjedelem és a feladat által kért szempontok külön ellenőrzési lépést kapjanak.
Nézzük meg egy példán!
Egy történet váza
- Bevezetés
Hol és mikor járunk? Ki a főszereplő?
- Tárgyalás
Mi történik? Mi a probléma, hogyan alakul?
- Befejezés
Hogyan oldódik meg? Mi változott?
A legfontosabb szabályok
- Írás előtt készíts tételmondatos vázlatot.
- Minden bekezdés elején legyen fő állítás, utána bizonyíték és magyarázat.
- A végén ellenőrizd a fogalmakat, idézeteket, kapcsolószavakat, terjedelmet és nyelvhelyességet.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Saját példaszöveg: „Talán visszajön. Talán még emlékszik.”
1. Tézis: a megszólaló bizonytalan reményt fejez ki.
2. Bizonyíték: a „talán” mondatkezdő ismétlése.
3. Magyarázat: mindkét kijelentés lehetőségként, nem biztos tudásként hangzik el; az ismétlés a várakozás elhúzódását is érzékelteti.
Részletes magyarázatok és példák
01Feladatértelmezés és műfaj+
Az utasítás művelete dönt: elemezd, hasonlítsd össze, értékeld vagy érvelj. Összehasonlításkor mindkét művet azonos szempontok szerint tárgyald.
A megadott kérdés és terjedelem határolja a választ; nem az összes megtanult adatot kell felsorolni.
02Világos tézis és bekezdésszerkezet+
A bekezdés tételmondatból, bizonyítékból és magyarázatból épülhet fel. „A beszélő bizonytalan” csak kezdőállítás.
A feltételes módú megfogalmazások megnevezése és hatásuk kifejtése teszi ezt elemző bekezdéssé.
03Érvek, példák és szövegbizonyítékok+
Szövegbizonyíték lehet rövid idézet vagy pontos utalás. Mindig mutasd meg a kapcsolatot: az ismétlődés például megszakítja az előrehaladást és nyomatékosít egy érzést.
Kitalált idézetet ne használj, és az idézet önmagában ne helyettesítse az értelmezést.
04Ellenérv és következtetés+
Ellenérvnél a legerősebb releváns ellenvetést mérlegeld. Következtetésed az előző érvekből következzen, ne új témát nyisson.
Értelmezési lehetőségeknél a szöveggel alátámasztható változatokat különítsd el a szabad találgatástól.
05Stílus, helyesírás, terjedelem és javítás+
Ellenőrzéskor vizsgáld a feladat teljesítését, bekezdések kapcsolatát, fogalomhasználatot, idézetpontosságot és terjedelmet. Javítsd az indokolatlan ismétlést és a túl általános állítást.
A választékos megfogalmazás nem pótolja a hiányzó érvet.
Lépésről lépésre, részletesen
Elbeszélés, mese, leírás és javítás+
- Szabályt és szövegbeli bizonyítékot összekapcsolni.
- Saját választ pontosan megfogalmazni.
Fogalmazás előtt jelöld a témát, kötelező szereplőt vagy eseményt, műfajt és kért terjedelmet. Rövid vázlat segít, hogy minden feltétel teljesüljön.
A cím a fő eseményhez vagy gondolathoz kapcsolódjon.
Szerkezet
Elbeszélésben előzmény–esemény–következmény ad rendet. A probléma és megoldás ne maradjon félbe.
Mesében is követhető ok és időrend kell. Leírásban rendező szempontot válassz, például kívülről befelé; jellemzésben tulajdonságot cselekvéssel bizonyíts.
Átdolgozás
Bekezdés új gondolati egységet jelez. Kerüld a fölösleges ismétlést, de a bizonytalan névmás helyett ismételhetsz nevet.
Őrizd a választott időt és elbeszélő személyt. Ellenőrizd a mondatszámot, kötelező szempontokat, lezárást, helyesírást és olvashatóságot.
Kidolgozott példa
Készíts vázlatot egy elveszett kulcs megtalálásáról!
Előzmény: a szereplő sietne, de hiányzik a kulcsa.
Esemény: átgondolja az útját, kérdez, és keres.
Következmény: megtalálja, és felismeri, hogyan kerülheti el legközelebb a helyzetet.
- Az utasítás pontosan megmondja, mit és hány elemet kell megadnod.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Saját prózarészlet: „Már a kapuban visszafordult. A bőrönd a kezében maradt, de a kilincshez nem nyúlt többé.”
Írj egy értelmező részállítást!
Tézisrész: a szereplő elindulna, de bizonytalan az elválásban.
Bizonyíték: a visszafordulás és a kézben maradó bőrönd ellentétes mozdulatot, illetve állapotot mutat.
Magyarázat: a bőrönd a távozás szándékát, a visszafordulás a kötődést érzékelteti. A részlet nem árulja el pontosan, kitől vagy mitől búcsúzik.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
Miért kevés az, hogy „a szereplő visszafordult”?
Megoldás és magyarázat
Ez csak az esemény megismétlése. Értelmezéshez az esemény jelentését és a szövegbeli bizonyítékok kapcsolatát is ki kell fejteni.
2. kérdés
Miben különbözik az események elmesélése a műértelmezéstől?
Megoldás és magyarázat
Az elemzés nemcsak elmondja, mi történt, hanem megmagyarázza a szerkezet, nyelv, nézőpont és motívumok jelentésteremtő szerepét.