Stílus és jelentés
A költői eszközt megnevezzük, de azt is megmagyarázzuk, mit tesz hozzá a konkrét szöveg jelentéséhez.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (3) →
Alapfogalmak, példákkal
Hasonlat
A hasonlat két dolgot hasonlóság alapján vet össze, rendszerint ezt jelző szóval.
Saját példa: „A felhő olyan, mint egy puha párna.” A mint kifejezetten jelzi az összehasonlítást.
Metafora és megszemélyesítés
A metafora hasonlóság alapján azonosít dolgokat. Megszemélyesítésnél nem emberi dolog emberi cselekvést vagy tulajdonságot kap.
Saját példák: „A felhő puha párna” metafora; „A szél kopog az ablakon” megszemélyesítés.
Alakzat és hatás
Az ismétlés, ellentét vagy fokozás a szöveg elrendezésével hat. Ugyanaz az eszköz eltérő szövegben eltérő jelentést szolgálhat.
A „Vártam, vártam, vártam” ismétlése a hosszan tartó várakozást nyomatékosíthatja.
A lecke végére: A költői eszközt konkrét szövegjelből felismered, és a hatását megmagyarázod.
Értsd meg az összefüggést!
A költői kép nem csak dísz: másként láttat egy dolgot. Hasonlatnál két dolgot valamilyen közös tulajdonság alapján kapcsolunk össze, gyakran a „mint” szóval.
Metaforánál azonosítás történik; megszemélyesítésnél nem emberi dolog kap emberi cselekvést vagy tulajdonságot.
A megnevezés után keresd meg, mi a kép alapja. Ha a szél „suttog”, a halk hang és az emberi beszéd kapcsolódik össze.
A hatásról ezért konkrétan írj: csendes, bizalmas vagy titokzatos hangulatot teremthet a szöveg szerint.
Ugyanaz a kifejezés több eszközt is használhat, és a képek szerepe a teljes szövegből derül ki. Ne kész címkéket erőltess rá: az ismétlés, ellentét, fokozás és rím is a jelentés kialakításában vesz részt.
Az elemzésben a bizonyító szavakat idézd, majd magyarázd meg.
Nézzük meg egy példán!
Azonos szándék, eltérő stílus
| Megfogalmazás | Stílusérték | Jellemző helyzet |
|---|---|---|
| Csukd be az ajtót! | Közvetlen felszólítás | Ismerősök között. |
| Becsuknád az ajtót? | Udvariasabb kérés | A másik fél bevonása. |
| Kérem, csukja be az ajtót! | Formális kérés | Hivatalosabb kapcsolat. |
A legfontosabb szabályok
- Ne csak nevezd meg az eszközt, idézd a bizonyító szövegrészt.
- Írd le röviden, milyen hatást vagy jelentést hoz létre.
- Vizsgáld a szövegkörnyezetet, mert ugyanaz a kép többféleképpen működhet.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Saját példamondat: „A fáradt város álomba merült.”
1. A város emberi állapotot és cselekvést kap: fáradt, elalszik.
2. Ez megszemélyesítés.
3. A kép az esti elcsendesedést teszi érzékletessé.
Részletes magyarázatok és példák
01Hasonlat és metafora+
A hasonlat két dolgot közös tulajdonság alapján hasonlít össze: „A tó sima, mint az üveg.” A metafora azonosítással sűríti a kapcsolatot: „Üvegtükör a tó.”
A mint szó önmagában nem bizonyít hasonlatot: „mint tanár” szerepet jelölhet.
02Megszemélyesítés+
Megszemélyesítéskor nem emberi dolog emberi tulajdonságot vagy viselkedést kap: „Suttog a szél.” Ne elégedj meg a címkével: a suttogás csendes, bizalmas hangulatot teremthet.
A jelentést mindig a környező szöveg is befolyásolja.
03Ismétlés, fokozás és ellentét+
Ismétléskor egy elem visszatér, fokozáskor növekvő vagy csökkenő erősségű elemek követik egymást. „Kérte, sürgette, követelte” erősödő fokozás.
Ellentétnél szembenálló fogalmak kerülnek egymás mellé: fény és sötétség.
04Túlzás és hangutánzás+
A túlzás szándékosan felnagyít vagy kicsinyít: „Ezerszer szóltam.” A hangutánzó szó hangjelenséget idéz: csobban, zümmög.
A túlzást ne kezeld pontos számszerű állításként; a hangutánzást ne csak a jelentésből, a hangzásból is indokold.
05A stíluseszköz szövegbeli hatása+
Elemzéskor: szövegrészlet → eszköz → közös tulajdonság vagy szerkezeti működés → hatás. A „suttogó szél” például halk mozgást és bensőséges hangulatot érzékeltethet.
Ugyanaz az eszköz más szövegben fenyegetést is kelthet, ezért kerüld az automatikus értelmezést.
Lépésről lépésre, részletesen
Jelentés, stílusrétegek, szóképek és alakzatok+
- Stíluseszközt jelentéskapcsolatával azonosítani.
- A hatást konkrét szöveghelyhez kötni.
A denotáció a szó alapvető fogalmi jelentése, konnotáció a hozzá kapcsolódó hangulati, kulturális érték. Az állandó stílusérték a szó szokásos használatából, az alkalmi az adott környezetből ered.
Homonim alakok jelentései nem kapcsolódnak, többjelentésű szó jelentései között kapcsolat van; a hasonló alakú szópár nem feltétlenül rokon jelentésű.
Képek és alakzatok
Hasonlat kifejtett összevetés, metafora hasonlóságra alapuló azonosítás, megszemélyesítés emberi tulajdonságot ad nem emberinek. Metonímia érintkezés alapján nevez át, szinekdoché rész–egész viszonyra épül, szinesztézia érzékterületeket kapcsol.
Allegória következetesen megfeleltetett képsor, szimbólum többértelmű jelképpé sűrít. Ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, kihagyás és költői kérdés szerkezeti alakzat.
Stílus a helyzetben
Társalgási szöveg közvetlen és helyzetfüggő, tudományos fogalmi és bizonyító, hivatalos szabályozott és pontos, publicisztikai aktuális és gyakran értékelő. Verbális stílus az igéket, nominális a névszói sűrítést emeli ki.
Archaizálás régi alakot idéz, evokáció ismert hagyományt hív elő; stílusparódia jellegzetes megoldásokat túloz. Hangszimbolika és íráskép is alakíthat hatást, de értelmezésüket kontextussal indokold.
Kidolgozott példa
Elemezd a saját mintamondatot: „A város fáradt óriásként nyújtózott a folyó mellett.”
A „mint” nélkül is a -ként összehasonlító forma kifejtett hasonlatot hoz létre: város–óriás.
A fáradtság és nyújtózás emberi tulajdonságot ad a városnak, tehát megszemélyesítés is működik.
A város nagyságát és lassú mozgás érzetét egyszerre teremti meg; a hatás több eszköz együttműködése.
- Az eszköz neve mellett mindig magyarázd meg a szövegbeli szerepét.
Próbáld ki önállóan!
Szóképek, alakzatok és stílushatás elemzése+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
Stíluseszközt a nyelvi megoldás és közlési hatás együtt tesz jelentésessé. Nem elég címkét adni: meg kell nevezni, mely elemek kapcsolódnak, mi a közös vagy érintkező tulajdonság, és mit hangsúlyoz a szövegben.
A szóképek pontos különbsége
Hasonlat kifejezett összevetés: „A tó sima, mint az üveg.” Metafora azonosítás hasonlósági kapcsolatban: „A tó üvegtükör.”
Megszemélyesítés élettelennek emberi működést ad: „A szél bekopogott.” Szinesztézia érzékterületeket kapcsol: „bársonyos hang”.
Metonímia érintkezésen alapul: „Az egész terem tapsolt” a benne lévő emberekre utal. Szinekdoché rész–egész vagy nem–faj viszony: „Több kéz kell a munkához” a dolgozókra utal.
Allegória következetesen kibontott képsor; szimbólum jelentése többféle, kulturálisan és szövegen belül is szerveződhet. A hangutánzás a hangjelenséget idézi: csobban; hangulatfestő szó érzékeltető hangzással sugall mozgást vagy viszonyulást: cammog.
Alakzat, mondat és íráskép
Ismétlés, anafora, párhuzam, ellentét, fokozás, kérdés, felkiáltás, megszólítás, halmozás, kihagyás és inverzió a szerkezet átrendezésével hat. Retorikai kérdés nem feltétlenül kér információt.
Oximoron egymást feszítő jelentéseket társít; irónia a kimondott és értett jelentés eltérésére épít; hiperbola túlzással erősít. Nominális stílus névszói elemekkel állóképszerű, verbális sok igével mozgalmas lehet; körmondat késleltetett, tagolt szintaktikai lezárással vezet.
Íráskép, sortörés, kiemelés és tipográfia ritmust, hangsúlyt és vizuális jelentést alakíthat. Archaizálás régi nyelv imitációja; evokáció korábbi hang vagy mű felidézése; stílusparódia jellegzetes eljárásokat felismerhetően eltúloz.
Az eszköz hatása nem minden szövegben azonos.
Kidolgozott példa
Elemezd: „Suttog a város. Suttog a tér.
Suttog a sötét.”!
A suttogás emberi cselekvését városnak, térnek, sötétnek tulajdonítja: megszemélyesítés.
A mondatkezdő suttog ismétlése anafora, a három azonos szerkezet párhuzam.
A halk hang és növekvő térkiterjedés titokzatosságot teremthet. Ez a jelentéshatás a konkrét mondatokból indokolható, nem általános szóképcímke.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Szójelentés, jelentésmező, stílusréteg és szótárhasználat+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
A szó állandó jelentéslehetősége a konkrét szövegben szűkül és alkalmi jelentést kaphat. Denotatív jelentés a fogalmi vonatkozás, konnotáció társult érzelmi, kulturális vagy értékelő tartalom.
A jelentés és a stílusérték kapcsolatát szövegbeli példán vizsgáljuk.
Jelentésviszonyok
Poliszémia összefüggő jelentések hálója: fej mint testrész és szervezet vezetője. Homonímia azonos alakú, eltérő jelentésű szó: vár épület és vár ige.
Szinonima rokon értelmű, nem minden helyzetben felcserélhető: eb–kutya eltérő stílusú lehet. Antonímia ellentétes jelentés: magas–alacsony.
Paronima hasonló alakú, de külön jelentésű: egyelőre–egyenlőre; az első „most még”, a második „azonos mértékűre” jelentésű. Jelentésmező kapcsolódó fogalmak rendszere, például közlekedési eszközök; jelentéselem a megkülönböztető tulajdonság, például élő, emberi.
Jelentésbővülés, szűkülés és metaforikus vagy metonimikus átvitel időbeli adatokból mutatható ki. A motivált szó alakja részben utalhat jelentésére, a motiválatlané megállapodásos.
Stílusérték és regiszter
Állandó stílusérték szótárban is jelölhető, például bizalmas, népies, régies, választékos; alkalmi a konkrét helyzetben jön létre. „Nagyszerű!” lehet lelkes vagy kudarcra mondva ironikus.
Társalgási stílus személyes, helyzetfüggő; tudományos fogalmi és hivatkozó; hivatalos pontos, kötöttebb; publicisztikai közönségre ható, tájékoztató vagy értékelő; szépirodalmi egyéni és többértelmű. Patetikus emelkedett, familiáris közvetlen-bizalmas, neutrális kevéssé értékelő, archaikus régi kor hangját idéző.
Szótárban a megfelelő jelentésszámot és stílusminősítést nézzük; kétnyelvű szótár fordítási megfelelése a szövegkörnyezethez illesztendő. Egy szaknyelvi szó nem minden közegben egyértelmű.
Kidolgozott példa
Javítsd: „Egyenlőre még nem döntöttünk”!
A mondat az időleges állapotról beszél: most még nincs döntés.
A helyes szó egyelőre, nem az egyenlőre.
„Egyelőre még nem döntöttünk.” Az egyenlőre például két rész azonos méretűre osztását jelölheti; a hasonló alak nem jelent azonosságot.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Saját példamondatok: „A patak ezüstszalag.” „A patak úgy csillog, mint az ezüst.”
„A patak vidáman beszélget.” Melyik milyen kép?
Az ezüstszalag azonosítja a patakot egy csillogó, hosszú tárggyal: metafora.
A „mint az ezüst” nyílt összehasonlítás: hasonlat. A közös tulajdonság a csillogás.
A beszélget emberi cselekvés; a pataknak tulajdonítva megszemélyesítés. A hangját teszi érzékletessé.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
Elég-e a „metafora” szó egy teljes értelmezéshez?
Megoldás és magyarázat
Nem. Nevezd meg, mit mivel kapcsol össze a kép, milyen tulajdonság alapján, és mit érzékeltet a szövegben.
2. kérdés
Miért kevés elemzésként az, hogy „a szövegben ismétlés van”?
Megoldás és magyarázat
A helyét és hatását is meg kell mutatni. Nevezd meg az ismételt elemet, és magyarázd meg, mit hangsúlyoz a részletben.