Mondattan
Az állítmányból kiindulva keressük meg, kihez és mihez kapcsolódnak a mondat további részei.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (2) →
Alapfogalmak, példákkal
Állítmány és alany
Az állítmány azt fejezi ki, mit állítunk az alanyról. Az alany megnevezi azt, akiről vagy amiről az állítás szól.
„Bori olvas”: olvas az állítmány, Bori az alany.
Tárgy és határozó
A tárgy a cselekvés irányát vagy eredményét jelölheti. A határozó a cselekvés, történés vagy más tulajdonság körülményét fejti ki.
„Bori könyvet olvas a kertben”: könyvet a tárgy, a kertben helyhatározó.
Jelző
A jelző rendszerint főnévi alaptag tulajdonságát, mennyiségét vagy birtokosát pontosítja. Mindig keresd meg, melyik szóhoz tartozik.
„Bori érdekes könyvet olvas”: az érdekes a könyvet minőségjelzője.
A lecke végére: A mondatrészeket az állítmánytól kiinduló kérdésekkel és kapcsolatokkal azonosítod.
Értsd meg az összefüggést!
A mondat elemzését az állítmánnyal célszerű kezdeni: mit állítunk valakiről vagy valamiről? Ez lehet cselekvés vagy névszói közlés is.
Ezután azt keressük, kiről, miről szól az állítás: ez az alany.
A tárgy a cselekvés irányultságát, a határozó például helyét, idejét vagy módját mutatja; a jelző főnévi tagot pontosít. A kérdés segít, de csak a megfelelő alaptaghoz feltéve.
A „milyen?” nem ugyanarra vezet, ha más szót vizsgálsz.
A szófaj és a mondatrész külön réteg: ugyanaz a főnév lehet alany vagy tárgy más mondatban. Az elemzés végén olvasd vissza, melyik rész mihez kapcsolódik.
Nem minden szó alkot önálló mondatrészt; a névelő például a főnévi csoport része.
Nézzük meg egy példán!
Egy állítás vagy több tagmondat?
| Mondat | Szerkezet | Indok |
|---|---|---|
| Anna könyvet olvas. | Egyszerű mondat | Egy tagmondat. |
| Anna olvas, Bence rajzol. | Összetett mondat | Két tagmondat, két önálló állítás. |
| Tudom, hogy Anna olvas. | Alárendelő összetett mondat | A második tagmondat tárgyi szerepű. |
A legfontosabb szabályok
- Először keresd meg az állítmányt.
- Az állítmánytól kérdezz az alanyra és a bővítményekre.
- Ágrajznál minden mondatrészt a saját alaptagjához kapcsolj.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Mondat: „Anna reggel könyvet olvas.”
1. Mit állítunk?
Olvas: állítmány. Ki olvas?
Anna: alany.
2. Mit olvas?
Könyvet: tárgy.
3. Mikor olvas?
Reggel: időhatározó.
Részletes magyarázatok és példák
01Állítmány és alany+
Állítmány: amit az alanyról állítunk; lehet igei vagy névszói jellegű. „Anna fut”: fut az állítmány, Anna az alany.
„Anna vidám”: vidám az állítmány. A jelen idejű, harmadik személyű névszói állítmányban nem feltétlenül jelenik meg a van.
02Tárgy+
A tárgy a cselekvés érintettjét vagy eredményét jelölheti; kérdése kit?, mit? „Anna könyvet olvas”: a könyvet tárgy.
A -t rag gyakori jel, de ne kizárólag a végződés alapján dönts: az „öt” szó t-je nem tárgyrag.
03Határozók fő típusai+
A határozó körülményt fejez ki: hol, mikor, hogyan, mivel, miért, milyen célból? „Reggel a kertben ásóval dolgozott”: idő-, hely- és eszközhatározó.
A kérdést a megfelelő alaptagból tedd fel.
04Jelzők fő típusai+
A jelző főnévi alaptagot pontosít. Minőségjelző: piros alma; mennyiségjelző: három alma; birtokos jelző: Anna almája.
Az értelmező utólag azonosít vagy pontosít: „Anna, a szomszédunk, megérkezett.”
05Mondatrész, szófaj és szószerkezet elkülönítése+
A „könyvet” szófaja főnév, felépítése szótő és tárgyrag, mondatrészi szerepe tárgy. Ez három eltérő elemzési szint.
A „könyv érdekes” mondatban ugyanennek a főnévnek az alanyesetű alakja alany.
06Egyszerű és összetett mondat+
Az egyszerű mondat egy, az összetett több tagmondatból áll. Alárendelésnél a mellékmondat főmondati részt fejt ki: „Tudom, hogy várnak” – mit tudok?
Mellérendelésnél egyenrangú közlések kapcsolódnak: „Vártak, de nem mentem.” Előbb keresd az állítmányokat és tagmondathatárokat, majd a viszonyt.
A kötőszó vagy a vessző száma önmagában nem elegendő elemzés.
Lépésről lépésre, részletesen
Szintagmák, mondatrészek, vonzat és összetett mondat+
- Mondatot állítmányból kiindulva elemezni.
- Alárendelést és mellérendelést szerkezettel indokolni.
A szintagma mondatbeli nyelvtani kapcsolat: alárendelésben alaptag és bővítmény, mellérendelésben egyenrangú tagok kapcsolódnak. Az állítmányhoz keresünk alanyt, tárgyat és határozókat; a névszói szerkezetekhez jelzőket.
A vonzat az alaptag által megkívánt vagy meghatározott bővítmény, például bízik valakiben.
Egyszerű mondat
A mondatrészt az alaptaggal való kapcsolat és jelentés alapján jelöljük. „Péter tegnap gyorsan elolvasta az új könyvet”: elolvasta állítmány, Péter alany, könyvet tárgy, tegnap idő-, gyorsan módhatározó, új minőségjelző.
A névszói-igei állítmány jelen idő harmadik személyben lehet névszói: „Péter diák.”
Összetett mondat és szinteződés
Alárendelésben a mellékmondat a főmondat valamely mondatrészét fejti ki: „Azt kérem, hogy várj.” Mellérendelésben kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető vagy magyarázó viszony lehet.
A kötőszó önmagában nem biztos besorolás. Többszörösen összetett mondatban jelöld a tagmondatokat és kapcsolataikat, majd a tömböket.
Rendszermondatot elvont szerkezetként, szövegmondatot kontextusban értelmezünk. Topik az ismert kiindulópont, fókusz a kiemelt új azonosítás; a szórend jelentésváltozást eredményez.
Kidolgozott példa
Elemezd: „Azt olvastam, hogy holnap esni fog.”
Két tagmondat: „Azt olvastam” és „hogy holnap esni fog”.
Az azt utalószó a főmondat tárgya; a mellékmondat azt fejti ki, mit olvastam.
Tárgyi alárendelés. A második tagmondatban fog esni az állítmány, holnap időhatározó.
- A -ban/-ben ragból önmagában nem dönthető el a határozó jelentésfajtája.
Próbáld ki önállóan!
Szintagma, vonzat, egyszerű és összetett mondat+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
Mondatrészt a mondatban betöltött viszonyból állapítunk meg. Az állítmány köré szerveződő alany, tárgy és határozók lehetnek az ige által megkövetelt vonzatok vagy szabadabb bővítmények.
A szintagma egymással nyelvtani viszonyban álló két alapszófajú elem kapcsolata.
Egyszerű mondat teljes elemzése
„A szorgalmas diák tegnap könyvet adott a barátjának.” Állítmány adott; alany diák, minőségjelzője szorgalmas; tárgy könyvet; időhatározó tegnap; részeshatározó barátjának, birtokos személyjellel.
Az ad ige ki ad, mit ad, kinek ad vonzatkerete megkülönbözteti az utóbbi két bővítményt a szabadabb időhatározótól. Az alárendelő szintagmában alaptag és bővítmény van: szorgalmas diák, könyvet adott.
Mellérendelőben egyenrangú elemek: diák és tanár. A névelő és főnév kapcsolata az alapszófaji szintagma fogalmával nem azonos.
Igei állítmány: olvas; névszói-igei: ügyes volt; a jelen idejű harmadik személyben az igei rész hiányozhat: „Péter ügyes.”
Összetett mondat és szöveghelyzet
Alárendeléskor az egyik tagmondat a másik hiányzó mondatrészét fejti ki: „Azt olvasom, amit ajánlottál.” Főmondat állítmánya olvasom, utalószava azt tárgy; a mellékmondat ezt fejti ki, tárgyi alárendelés.
Mellérendelés kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető vagy magyarázó viszonyt alkot: „Esik, ezért bent maradunk.” Többszörös összetételnél tagmondatonként kell állítmányt, utalószót és kapcsolatot keresni.
Szinteződés a fő- és mellékmondat függési szintjeinek rendszere; tömbösödés nagyobb, szorosabban összetartozó egységek kapcsolata. Rendszermondat a nyelvtani szerkezet mintája; szövegmondat konkrét közlésként előzményekhez és helyzethez kapcsolódik.
Az „Igen” teljes helyzeti válasz lehet, jóllehet önmagában nem mutat teljes alany–állítmány szerkezetet.
Kidolgozott példa
Elemezd: „Tudom, hogy eljössz, de nem tudom, mikor indulsz.”!
Négy tagmondat: 1 Tudom; 2 hogy eljössz; 3 de nem tudom; 4 mikor indulsz.
A 2 az 1 tárgyi mellékmondata, a 4 a 3 tárgyi tartalmát fejti ki; a két főmondat ellentétes mellérendelésben áll.
Az 1–2 és 3–4 függési egység két tömböt ad. A mikor kérdő időjelentése nem teszi automatikusan időhatározóivá a mellékmondatot: azt vizsgáljuk, a főmondat mely helyét fejti ki.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Elemezd: „A szorgalmas diák tegnap levelet írt.”
Állítmány: írt. Ki írt?
A diák: alany.
Mit írt? Levelet: tárgy.
Mikor írt? Tegnap: időhatározó.
Milyen diák? Szorgalmas: minőségjelző.
A kérdéseket a kapcsolódó taghoz tettük fel.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
A „tegnap” szó ige, mert az íráshoz kapcsolódik?
Megoldás és magyarázat
Nem. Szófajként határozószó, ebben a mondatban mondatrészként időhatározó.
2. kérdés
Az „Este Bori a kertben olvas” mondatban milyen határozó az „este” és az „a kertben”?
Megoldás és magyarázat
Az este időhatározó, az a kertben helyhatározó. Kérdések: mikor olvas, illetve hol olvas?