Az ókor
Az ókori intézményeket a korabeli jogállás és részvétel alapján értelmezzük, majd konkrétan vizsgáljuk a későbbi örökségüket.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (12) →
Alapfogalmak, példákkal
Polisz és polgárjog
A polisz görög városállam. A polgárjog a közösségben meghatározott jogokkal járt; nem minden lakos volt polgár.
Athén népgyűlésén a polgárjogú felnőtt férfiak vehettek részt, a nők és rabszolgák nem.
Köztársaság és principátus
A római köztársaság választott tisztségviselőkre és testületekre épült. Augustus principátusa köztársasági formákat őrzött, de a döntő hatalmat koncentrálta.
A senatus fennmaradása nem bizonyítja, hogy a tényleges hatalommegosztás változatlan maradt.
Monoteizmus
A monoteizmus egyistenhit. A vallás tanait, közösségi gyakorlatát és terjedésének történeti feltételeit külön is vizsgáljuk.
A zsidó vallás és a kereszténység monoteista hagyomány; nem azonos vallások.
A lecke végére: Az ókori társadalmak intézményeit és a jogok korlátait összefüggésben értelmezed.
Értsd meg az összefüggést!
Az ókor vizsgálatakor különítsd el a térségeket és korszakokat. Az athéni demokrácia, a római köztársaság és császárság nem ugyanazt a politikai rendszert jelenti.
Intézményeik más módon kapcsolták össze a döntéshozást, a társadalmi helyzetet és a hatalmat.
Az athéni népgyűlésben a teljes jogú férfi polgárok vehettek részt. A nők, rabszolgák és betelepülők nem kaptak azonos politikai jogokat.
A demokrácia fogalmát ezért korabeli keretében használd, ne vetítsd rá a mai általános választójogot.
Forrásnál kérdezd meg, milyen intézményt vagy társadalmi viszonyt mutat. Egy jogszabály előírhat valamit, de a gyakorlat teljes körű működését más forrásokkal is vizsgálni kell.
Az ókori vallások, gazdasági kapcsolatok és kulturális örökség értelmezése szintén konkrét példákhoz kapcsolódjon.
Nézzük meg egy példán!
Intézmény és részvétel
| Szempont | Kérdés a forráshoz |
|---|---|
| Jogállás | Ki számít polgárnak, és ki marad ki? |
| Döntéshozatal | Melyik intézmény milyen ügyben dönt? |
| Hatalom | Ki irányítja a hadsereget és a pénzügyeket? |
| Összevetés | Miben tér el a rendszer egy mai demokráciától? |
A legfontosabb szabályok
- Athénnál mindig nevezd meg, kik vehettek részt a politikában és kik maradtak ki.
- Rómánál különítsd el a köztársaság intézményeit és a császárkor tényleges hatalmi viszonyait.
- Vallási forrásnál válaszd külön a hittételt, a közösségi gyakorlatot és a történelmi terjedés okait.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Feladat: miért korlátozott az athéni politikai részvétel?
1. A népgyűlésben a polgárjoggal rendelkező felnőtt férfiak vehettek részt.
2. A lakosság más csoportjai nem rendelkeztek ugyanilyen joggal.
3. Következtetés: a polgárok közvetlen részvétele mellett jelentős társadalmi kizárás is fennállt.
Részletes magyarázatok és példák
01Az athéni polisz és demokrácia+
Az athéni demokráciában a polgárok közvetlenül vehettek részt a népgyűlés döntéseiben. A politikai jogok a szabad felnőtt férfi polgárokra korlátozódtak; a nők, rabszolgák és betelepült idegenek nem kaptak azonos részvételi jogot.
Ezért az athéni demokrácia nem azonos a mai általános választójoggal.
02A római köztársaság intézményei+
A római köztársaságban a magistratusok tisztségviselők, a senatus jelentős politikai testület, a népgyűlések választó és törvényhozó fórumok voltak. A consuli hatalom időbeli korlátozása és kettőssége fékezte az egyeduralmat.
A patrícius–plebejus ellentét társadalmi és jogi küzdelmeket is jelentett.
03A principátus és a birodalom működése+
A principátus Augustus rendszerében köztársasági intézményi formákat őrzött meg, miközben a döntő katonai és politikai hatalom a princeps kezében összpontosult. A római birodalmat tartományok, úthálózat, hadsereg és adóztatás kötötte össze.
A látható intézménynév nem mindig mutatja a tényleges hatalommegosztást.
04A zsidó monoteizmus és a kereszténység+
A zsidó vallás egyistenhívő hagyománya a szövetség és törvény fogalmához kapcsolódik. A kereszténység a zsidó vallási környezetből alakult ki, középpontjában Jézus Krisztus személyével.
A keresztényüldözések, a 313-as valláspolitikai fordulat és a későbbi államvallási helyzet külön folyamatlépések.
05Az antik jogi és kulturális örökség+
Az antik örökséghez filozófiai kérdésfeltevések, művészeti formák és római jogi fogalmak is tartoznak. A római jog későbbi hatása nem azt jelenti, hogy minden ókori szabály ma változatlanul él.
Elemzéskor nevezd meg, mi maradt fenn és hogyan alakult át.
Athén és Róma: intézményből következtess
Athénban a népgyűlés közvetlen polgári részvételt tett lehetővé; Rómában a választott magistratusok, senatus és népgyűlések eltérő jogosultságai működtek együtt. A consulok egyéves tisztsége és kettős hivatala korlátozta a tartós egyeduralmat.
Augustus alatt a köztársasági elnevezések fennmaradtak, a hadsereg és kulcsjogosultságok feletti hatalom azonban összpontosult. Elemzésben ezért ne csak az intézmény nevét, hanem a tagságot és döntési szerepet is írd le.
Valláspolitikai időrend
A 313-as milánói megállapodás vallási türelmet biztosított, és lezárta a keresztényüldözések korábbi állami politikáját. A kereszténység államvallási helyzete későbbi, 380-hoz kapcsolódó fordulat.
A két eseményt ne vond össze. A tanok terjedése, az egyház intézményesülése és az állami valláspolitika egymással összefüggő, de külön vizsgálandó folyamat.
Lépésről lépésre, részletesen
Athéni demokrácia: intézmény és részvétel+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
Az athéni demokrácia a polisz szabad férfi polgárainak közvetlen politikai részvételére épült. Nők, rabszolgák és bevándorló metoikoszok nem kaptak teljes polgárjogot.
A mai általános választójogot ezért nem vetíthetjük vissza az ókorra.
Intézmények
Szolón adósságelengedése és vagyoni besorolása, majd Kleiszthenész területi reformja korlátozta a származási arisztokrácia hatalmát. A népgyűlés döntött, az ötszázak tanácsa előkészített és ügyintézett, az esküdtbíróság ítélkezett.
Sok tisztség sorsolásos és időben korlátozott volt; a sztratégoszt választották. Periklész korában a napidíj a szegényebb polgárok részvételét segítette.
Hatalom és korlát
A cserépszavazás megelőző politikai eljárás volt a túlzott személyi hatalom ellen, nem rendes büntetőper. A türannisz egyeduralom, a demokrácia részvételi rendszer; a demokrácia sem jelentett minden lakónak egyenlő politikai jogot.
A Kr. e. 5. századi Athén tengeri hatalma szövetségi és gazdasági háttérrel függött össze.
Kidolgozott példa
Miért segítette a napidíj a politikai részvételt?
A közügyekben töltött idő keresetkiesést okozhatott.
A napidíj ennek terhét mérsékelte a szegényebb jogosult polgároknál.
A változás a részvétel anyagi korlátját csökkentette, a polgárjogot azonban nem terjesztette ki mindenkire.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Római köztársaság, Caesar és Augustus+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
A római köztársaság arisztokratikus intézményrendszerben működött: magistratusok, senatus és népgyűlések osztották meg a hatalmat. A hódításokból származó vagyon, rabszolgaság és földbirtokkoncentráció társadalmi konfliktusokat erősített.
Köztársasági intézmények
A két consul éves megbízatása és kölcsönös korlátozása az egyeduralmat fékezte. Néptribunus a plebeiusok érdekvédelmét és vétójogot kapott.
Censor népszámlálással és társadalmi besorolással foglalkozott. Rendkívüli dictator a korai rendszerben korlátozott időre kapott hatalmat.
A senatus tartós politikai befolyása nem azonos mai parlamenti demokráciával.
Polgárháború és principátus
A hadsereg személyes hadvezéri hűsége és elitkonfliktusok polgárháborút hoztak. Caesar és Pompeius küzdelme, Caesar Kr. e. 44-es meggyilkolása, majd Octavianus és Antonius konfliktusa fontos fordulat.
Actium Kr. e. 31 után Augustus a köztársasági formákat megtartva halmozta a hatalmat: principátus. Az intézmény neve és tényleges politikai szerepe eltérhet.
Kidolgozott példa
Miért mondható Augustus rendszere egyeduralomnak köztársasági formák mellett?
A senatus és tisztségek tovább működtek.
A katonai és politikai jogosítványok a princeps kezében összpontosultak.
A forma folytonossága így elfedte a tényleges hatalomkoncentrációt.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Ókori civilizációk: építészet, írás, pénz, filozófia és jog+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
A görög és római örökséget tárgyak, épületek, szövegek és intézményi megoldások közvetítik. Egy emlékből az építés technikájára, rendeltetésére és a társadalomra eltérő bizonyossággal következtethetünk.
Kultúra és gazdaság
A görög templom oszloprendjei dór, ión és korinthoszi; római boltív, boltozat és kupola nagy belső tereket és közműveket tett lehetővé. Forum közéleti tér, bazilika közösségi épület, Colosseum amfiteátrum, Circus Maximus kocsiversenyhely.
Árupénz után vert pénz szabványosabb csereeszközt, értékmérőt és felhalmozást tett lehetővé; az újraelosztó gazdaságban központ gyűjt és oszt javakat.
Írás, gondolkodás, jog
Kép-, ék- és betűírás eltérő jelrendszerek. A betűírás kevesebb jellel hangalakot rögzít.
Szókratész kérdezve vizsgálta a fogalmakat, Platón és Arisztotelész eltérő filozófiai rendszert alkotott; a szofisták retorika és közéleti érv szerepét is tanították. Római jogban tulajdon, szerződés és személyi viszonyok rendezése hosszú hatást gyakorolt, de a rabszolgaság jogi korlátait sem hagyhatjuk figyelmen kívül.
Kidolgozott példa
Mire következtethetünk egy római vízvezetékből?
Boltíves szerkezete építészeti és mérnöki megoldást mutat.
A vízellátás városi szükségletet és közösségi szervezést feltételez.
Egyetlen épületből a teljes lakosság életminősége nem állapítható meg.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Ókori vallások és a Hun Birodalom+
- Fogalmat, időpontot és helyet összefüggésben használni.
- Forrásból kiinduló történelmi magyarázatot alkotni.
A zsidó monoteizmus egyetlen Istenhez és szövetségi hagyományhoz kötődik. A kereszténység a római világban alakult ki, Jézus tanításához és megváltáshitéhez kapcsolódva.
Vallás, társadalom és hatalom kapcsolatát tan és intézmény szerint is elemezzük.
Vallási összehasonlítás
A zsidó hagyomány Tóra és zsinagóga köré szerveződő elemei mellett a keresztény közösség egyetemes üdvösségtan és egyházi intézményrendszer felé fejlődött. 313 a kereszténység szabad gyakorlásának, a 4. század vége az államvallási helyzetnek fordulata. Dogma rögzített hittétel.
Ókori politeizmusban több isten: Egyiptomban Ré, Ízisz, Ozirisz; görögöknél Zeusz, Héra, Athéné és más istenek. Hinduizmusban és buddhizmusban a lélekvándorlás és szabadulás kérdése eltérő tanokkal jelenik meg; taoizmus a tao rendjéhez igazodást hangsúlyozza.
Sztyeppei állam
A Hun Birodalom katonai és törzsi kapcsolatokra épült, hódításai a keleti és nyugati római térséget is érintették. Attila hatalma személyes és katonai központot jelentett.
A 451-es catalaunumi csata a nyugati hadjárat fontos eseménye; a birodalom Attila halála után gyorsan meggyengült. A hun és magyar történeti hagyomány kapcsolatát a későbbi elbeszéléstől és kutatható eredettől különítsd el.
Kidolgozott példa
Miért különbözik a vallási tan és az államvallási helyzet?
A tan a hit tartalmát és életvezetési elveit jelenti.
Az államvallás politikai-intézményi helyzet, állami támogatással és kizárással is járhat.
A kereszténység már államvallássá válása előtt létezett és terjedt.
- A történelmi tény, forrásállítás és saját következtetés különböző szint.
- A későbbi következményt ne tekintsd a szereplők eleve ismert céljának.
Próbáld ki önállóan!
Római tisztségek és közterek: a lexikai elemek elkülönítése+
- A megnevezést pontos történelmi tartalomhoz kapcsolni.
- Döntést, hatálybalépést és következményt elkülöníteni.
Egy római intézmény neve mellé hatáskör, történeti korszak és tényleges működés szükséges. Consul, dictator, censor és néptribunus nem egymás szinonimái; senatus testület, principátus politikai rendszer.
Az épületeknél a rendeltetés teszi értelmessé a felismerést.
A köztársaság és a császárkor
Consul a köztársaság rendes legfőbb tisztviselője; kettőjük egyéves megbízatása a collegialitás és időbeli korlátozás elvét mutatja. Dictator rendkívüli helyzetre kinevezett, eredetileg időben korlátozott tisztviselő; Caesar tartós hatalma eltért e korai modelltől.
Censor a polgárok összeírását, vagyoni és társadalmi besorolását végezte, közéleti-erkölcsi felügyeleti szereppel. Néptribunus a plebejusok érdekvédő tisztviselője, vétóval léphetett fel; nem hadseregvezetői megnevezés.
Senatus az elit tartós tanácsa, nagy politikai befolyással. Triumvirátus három vezető hatalmi együttműködése; az első informális szövetség, a második jogilag is felhatalmazott testület volt.
Principátus Augustus köztársasági formákat őrző egyeduralma. Provincia az Itálián kívüli római igazgatási terület; légió a hadsereg nagy szervezeti egysége; limes a határvédelem térsége és rendszere.
Közterek és épületek
Forum Romanum Róma közéleti, vallási és kereskedelmi központja; a forum több városban központi tér. Bazilika az ókorban közügyeknek, kereskedelemnek, igazságszolgáltatásnak is helyet adó csarnok, a későbbi keresztény templomformától történetileg elkülönítve.
Amfiteátrum ovális, körben nézőteres épület; a Colosseum ennek római példája, gladiátorküzdelmek és más látványosságok tere. Circus Maximus elnyújtott kocsiversenypálya, nem azonos a Colosseummal.
A vízvezeték, út és fürdő a városi infrastruktúrát és állami szervezést is mutatja. Egy emlékből a funkcióra és mérnöki tudásra következtethetünk, de minden társadalmi réteg életminőségére nem.
Kidolgozott példa
Egy ókori épület leírása ovális nézőteret és központi arénát említ. Mi állapítható meg?
Az alaprajz és nézőtér amfiteátrumra utal, nem hosszú kocsiverseny-circusra.
A funkció látványosságok közönség előtti bemutatása; a Colosseum példa, de a helyszín további adat nélkül nem biztos.
A forma felismerése, az épülettípus és a konkrét épület azonosítása eltérő bizonyosságú következtetés.
- A dátum csak az eseménnyel és hatókörével együtt pontos.
- A forrás szövegét és az ellenőrzött történelmi tényt külön vizsgáld.
Próbáld ki önállóan!
Folyamvölgyi civilizációk: gazdaság, királyi hatalom és írás+
- Fogalmat jelentéssel, történelmi szereppel, idővel és hellyel együtt használni.
- Forrásállítást, indokolt következtetést és általánosítást megkülönböztetni.
A folyóvíz felhasználása, a termés megőrzése, az írásos nyilvántartás és a közös munkaszervezés összekapcsolható, de nem egyetlen okból magyarázza az állam kialakulását. Egyiptom Nílus-völgyi királyi hatalma és Mezopotámia városainak története különbözik.
Az íráshordozó és a jelalak a lejegyzés technikájára utal; egyetlen felirat nem mutatja meg a teljes társadalom olvasástudását.
öntözéses földművelés
A termőföld vízellátásának mesterséges szabályozása csatornákkal, gátakkal és tározással. A száraz időszakok vízellátása több termést és élelmiszer-többletet tehetett lehetővé.
A vízművek fenntartása közös szervezést igényelt; ez nem bizonyítja, hogy minden öntözéses társadalom szükségképpen azonos államformájú. Időbeli kapcsolat: Az ókori folyamvölgyi civilizációk kialakulása, különösen a Kr. e. 4–3. évezred.
Térbeli kapcsolat: Egyiptomban a Nílus völgye; Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz vidéke.
fáraó
Az ókori Egyiptom uralkodójának megnevezése. A királyi hatalom politikai, katonai és vallási szerepet kapcsolt össze; az uralkodó az isteni rend fenntartójaként is megjelent.
Időbeli kapcsolat: Az ókori Egyiptom több évezredes története; a gízai piramisok királyai az Óbirodalomhoz tartoznak. Térbeli kapcsolat: Egyiptom, a Nílus völgye és deltája.
piramis
Az egyiptomi királyi temetkezéshez kapcsolódó monumentális építmény; a piramis a nagyobb halotti épületegyüttes része. A túlvilághit mellett a királyi hatalom és a munka megszervezésének erejét is jelzi.
Nem minden egyiptomi uralkodó temetkezett piramisba. Időbeli kapcsolat: A legismertebb gízai példák az Óbirodalomban, a Kr. e. 3. évezredben épültek.
Térbeli kapcsolat: Gíza Egyiptomban, a Nílus völgyének peremén.
hieroglifa
Az egyiptomi írás képszerű jele; a jelrendszer hangértékű, szójelként működő és jelentést pontosító jeleket is használt. Vallási és királyi feliratokat, neveket és közléseket rögzített.
Képszerű alakja miatt nem tekinthető egyszerű, csak tárgyakat rajzoló képírásnak. Időbeli kapcsolat: Az egyiptomi ókor; a Kr. e. 196-os rosette-i felirat az írás megfejtésének fontos későbbi forrása.
Térbeli kapcsolat: Egyiptom; feliratok templomokon, sírokon és más íráshordozókon.
ékírás
Ék alakú jelvonásokból álló írás, amelyet gyakran puha agyagtáblába nyomott íróvesszővel készítettek. A gazdasági nyilvántartás mellett jogi, irodalmi és más szövegeket is rögzített.
Több nyelv lejegyzésére használták: az írás nem azonos egyetlen nyelvvel. Időbeli kapcsolat: Mezopotámia ókora; kialakulása a Kr. e. 4. évezred végéhez kapcsolódik.
Térbeli kapcsolat: Mezopotámia, különösen a Tigris és az Eufrátesz vidéke, majd tágabb nyugat-ázsiai területek.
múmia
Természetes körülmények között vagy mesterséges eljárással tartósított holttest. Az egyiptomi mesterséges mumifikálást a test megőrzéséhez és a túlvilági élethez kapcsolódó vallási elképzelések indokolták; a múmia nem kizárólag fáraó lehetett.
Időbeli kapcsolat: Az ókori Egyiptom; az eljárások korszakonként és társadalmi lehetőségek szerint változtak. Térbeli kapcsolat: Egyiptomi temetkezések; természetes mumifikálódás más környezetben is előfordulhat.
Kidolgozott példa
Egy kép egyiptomi királyi sírhoz tartozó piramist, egy másik forrás mezopotámiai gabonaelszámolást őrző ékírásos agyagtáblát mutat. Hasonlítsd össze, mire következtethetsz belőlük!
Az első forrás Egyiptomhoz, királyi temetkezéshez és túlvilághithez kapcsolható; az Óbirodalom nagy piramisai a Kr. e. 3. évezredben épültek.
A második forrás Mezopotámia gazdasági nyilvántartását és az agyagba nyomott írás technikáját mutatja. A nyelv a puszta ékalakból nem azonosítható.
Mindkettő szervezett munkát és szakértelmet feltételez. A királyi reprezentáció és a gazdasági nyilvántartás viszont külön rendeltetés.
E forrásokból nem következik minden munkás rabszolgasága, sem a lakosság teljes írástudása. A következtetés határát is mondd ki.
- Egy fogalom nem értelmezhető a korszak és a földrajzi hely nélkül.
- A mai államhatárokat és politikai jogokat ne vetítsd vissza az ókorra.
- Egy épület vagy munkakör önmagában nem bizonyít minden érintett személy jogállását.
Próbáld ki önállóan!
Görög kultúra: Akropolisz, gondolkodás és közös szent helyek+
- Fogalmat jelentéssel, történelmi szereppel, idővel és hellyel együtt használni.
- Forrásállítást, indokolt következtetést és általánosítást megkülönböztetni.
A poliszok politikai önállósága mellett közös nyelvi, vallási és kulturális kapcsolatok működtek. Egy athéni templom helyi közösségi önképet, egy pánhellén verseny több közösség találkozását mutathatja.
A filozófiai érvelés és a vallásos gyakorlat ugyanabban a társadalomban is jelen lehetett; nem írhatjuk le minden görög ember gondolkodását egyetlen példa alapján.
Akropolisz
A görög város magasabban fekvő, eredetileg védhető fellegvára; az athéni Akropolisz kiemelt vallási épületegyüttes is. Az athéni templomok a közösség vallását és önképét fejezték ki.
A Parthenon Athénéhez kapcsolódik; az Akropolisz és az Agora különböző városi terek. Időbeli kapcsolat: A klasszikus Athén, különösen a Kr. e. 5. század építkezései.
Térbeli kapcsolat: Athén Attikában, Görögországban.
filozófia
Érvekkel és fogalmi vizsgálattal dolgozó gondolkodás a világról, a megismerésről és az emberi élet kérdéseiről. A görög gondolkodók a természeti jelenségeket és az erkölcsi-politikai fogalmakat is vizsgálták; Szókratész kérdésekkel próbálta tisztázni a fogalmakat.
Ez nem jelenti, hogy az egész görög társadalom elvetette a vallást. Időbeli kapcsolat: Kezdetei az ión gondolkodóknál a Kr. e. 6. században; Szókratész, Platón és Arisztotelész a Kr. e. 5–4. századhoz tartozik.
Térbeli kapcsolat: Iónia kis-ázsiai görög városai, majd például Athén.
jósda
Vallási intézmény vagy szent hely, ahol isteni útmutatást kértek és közvetítettek. A jóslatok egyéni és közösségi döntésekben is szerepet kaphattak.
A delphoi jósda Apollón kultuszához kapcsolódott; a vallási állítás és a történész által bizonyítható esemény különbözik. Időbeli kapcsolat: Az ókori görög világ, különösen az archaikus és klasszikus kor.
Térbeli kapcsolat: Delphoi Közép-Görögországban; jóshelyek máshol is léteztek.
olümpiai játékok
Zeusz tiszteletére Olümpiában rendezett ókori görög versenyek, amelyek négyéves ciklushoz kapcsolódtak. A különböző görög közösségek közös vallási és kulturális kapcsolatát erősítették.
Az olimpiai fegyvernyugvás a részvétel biztonságát szolgálta; nem jelentett minden görög háború tartós megszűnését. Időbeli kapcsolat: Hagyományos kezdő dátumuk Kr. e. 776; ez az ókori időszámítás egyik viszonyítási pontja, nem a modern olimpia kezdete.
Térbeli kapcsolat: Olümpia a Peloponnészoszon, nem az Olümposz hegyen és nem Athénban.
Kidolgozott példa
Egy polisz követei Delphoiban útmutatást kérnek, sportolói pedig Olümpiába utaznak. Mit mutat e két kapcsolat a görög világról?
Delphoi Apollónhoz kapcsolódó jóshely; a küldöttség vallási útmutatást keres.
Olümpia Zeusz tiszteletére rendezett versenyek helye a Peloponnészoszon; a két hely nem azonos és egyik sem az Olümposz hegy.
A közös vallási és kulturális kapcsolat nem jelenti az összes görög polisz politikai egyesülését.
Kr. e. 776 a játékok hagyományos kezdődátuma; nem szabad a modern olimpia kezdőévével összecserélni.
- Egy fogalom nem értelmezhető a korszak és a földrajzi hely nélkül.
- A mai államhatárokat és politikai jogokat ne vetítsd vissza az ókorra.
- Egy épület vagy munkakör önmagában nem bizonyít minden érintett személy jogállását.
Próbáld ki önállóan!
Athéni polisz: intézmények, társadalmi csoportok és részvétel+
- Fogalmat jelentéssel, történelmi szereppel, idővel és hellyel együtt használni.
- Forrásállítást, indokolt következtetést és általánosítást megkülönböztetni.
Az athéni demokrácia a jogosult polgárok közvetlen részvételét bővítette. A polisz, a démosz és a teljes lakosság külön fogalom: a bevándorló metoikosz, a nő és a rabszolga nem kapott teljes politikai jogot.
A tanács, népgyűlés, bíróság és hadvezéri tisztség eltérő feladatot végzett. A sorsolás, választás és cserépszavazás célja sem ugyanaz.
városállam/polisz
A városi központot és a hozzá tartozó környéket, valamint a polgárközösséget összefogó önálló görög politikai közösség. Külön intézményekkel és szabályokkal működhetett; a polisz nem szükségképpen demokratikus, Spárta és Athén berendezkedése különbözött.
Időbeli kapcsolat: A görög archaikus és klasszikus kor, különösen a Kr. e. 8–4. század. Térbeli kapcsolat: A görög anyaország, az égei térség és görög településterületek.
arisztokrácia
Előkelő, hagyományosan származásra és vagyonra támaszkodó vezető réteg; államformaként az előkelők uralma. Az athéni reformok a származási előjogokból eredő politikai túlsúlyt korlátozták.
A szabad státus és a gazdagság nem jelentett automatikusan arisztokrata származást. Időbeli kapcsolat: Az archaikus görög poliszok és az athéni reformok előzményei, Kr. e. 7–6. század.
Térbeli kapcsolat: Görög városállamok, a példában Athén.
démosz
A görög nép megnevezése; társadalmi-politikai összefüggésben a nem arisztokrata szabad polgárságot is jelölheti. Az athéni reformokban a démosz politikai szerepe erősödött.
A fogalom használatát a szövegkörnyezet dönti el; nem azonos minden lakos vagy minden szegény ember csoportjával. Időbeli kapcsolat: Az archaikus reformok és a klasszikus athéni demokrácia, Kr. e. 6–5. század.
Térbeli kapcsolat: Athén és más görög poliszok.
demokrácia
A polgárközösség politikai részvételére épülő berendezkedés; az athéni példa közvetlen döntéshozatalt alkalmazott. A szabad felnőtt férfi polgárok a népgyűlésen személyesen dönthettek.
A nőket, rabszolgákat és metoikoszokat a teljes politikai jogokból kizárták. Időbeli kapcsolat: Athénban Kleiszthenész Kr. e. 508/507-es reformja után, virágkorában a Kr. e. 5. században.
Térbeli kapcsolat: Athén, Attika.
népgyűlés
A jogosult polgárok politikai döntéshozó gyűlése; Athénban ekklészia. Közvetlenül tárgyalt és szavazott közügyekről.
A tanács előkészítő, a bíróság ítélkező feladata ettől elkülönül. Időbeli kapcsolat: A klasszikus athéni demokrácia, Kr. e. 5–4. század.
Térbeli kapcsolat: Athén; a Pnyx a gyűlések fontos helyszíne volt.
sztratégosz
Athéni hadvezéri tisztség viselője, akit választással bíztak meg. A katonai feladat szakértelmet és bizalmat igényelt.
A választás eltért a sok más tisztségre alkalmazott sorsolástól; Periklész is sztratégoszként működött. Időbeli kapcsolat: A klasszikus Athén, különösen a Kr. e. 5. század.
Térbeli kapcsolat: Athén és az athéni haderő működési területei.
cserépszavazás
Athéni politikai eljárás, amelyben a polgárok cserépdarabokra írt névvel dönthettek egy befolyásos személy időleges eltávolításáról. A túlzott személyi hatalom és a türannisz veszélye ellen irányult.
Nem rendes bűnösségi ítélet; a száműzetés hagyományosan tíz évre szólt, vagyonelkobzás nélkül. Időbeli kapcsolat: Kleiszthenész reformjaihoz kapcsolódó intézmény; alkalmazása a Kr. e. 5. századi Athénhoz tartozik.
Térbeli kapcsolat: Athén.
rabszolga
Személyi szabadságától megfosztott, más tulajdonaként kezelt ember az ókori jogi rendszerekben. Munkáját háztartásban, kézművességben, bányában és mezőgazdaságban is igénybe vehették.
A jogi helyzet és a munka fajtája külön kérdés: nem minden kétkezi munkás volt rabszolga. Időbeli kapcsolat: Az ókori görög és római társadalom, eltérő korszakos és helyi feltételekkel.
Térbeli kapcsolat: Athénban például háztartások és a laurioni bányák; Rómában és a birodalom más részein is.
Kidolgozott példa
Athénban egy szabad metoikosz kereskedő és egy szegény férfi athéni polgár él. Melyikük vehet részt a népgyűlésen, és miért nem a vagyontól függ egyedül a válasz?
A szabad jogállás mindkettőre igaz, de az athéni polgárjog külön feltétel.
A jogosult férfi polgár részt vehet a népgyűlésen. A metoikosz puszta ottlakása és gazdagsága nem ad teljes polgárjogot.
A napidíj a szegényebb jogosultak keresetkiesését enyhíthette; nem tette automatikusan polgárrá a metoikoszt.
A közvetlen demokrácia léte és a jogból kizárt csoportok léte együtt állítható. A mai általános választójogot nem vetítjük vissza.
- Egy fogalom nem értelmezhető a korszak és a földrajzi hely nélkül.
- A mai államhatárokat és politikai jogokat ne vetítsd vissza az ókorra.
- Egy épület vagy munkakör önmagában nem bizonyít minden érintett személy jogállását.
Próbáld ki önállóan!
Római állam és birodalom: jogállás, tisztség, hadsereg és tér+
- Fogalmat jelentéssel, történelmi szereppel, idővel és hellyel együtt használni.
- Forrásállítást, indokolt következtetést és általánosítást megkülönböztetni.
A római fogalmakat a társadalmi jogállás, az állami intézmény és a katonai-területi szervezet összefüggésében használjuk. A plebejus lehetett gazdag, a polgár lehetett szegény; a jog és a vagyon külön tengely.
A köztársasági intézmények fennmaradása nem zárta ki a császári hatalom összpontosulását. A tartomány, a hadsereg egysége és a határövezet külön fogalom: provincia, légió, limes.
patrícius
A római polgárság hagyományos, örökletes előjogokkal rendelkező csoportjának tagja. A korai köztársaságban jelentős politikai és vallási előjogai voltak; a rendek küzdelme e korlátokat fokozatosan átalakította.
A patrícius nem egyszerűen bármely gazdag római. Időbeli kapcsolat: A korai római köztársaság, hagyományosan Kr. e. 509-től; a származási csoport később is fennmaradt.
Térbeli kapcsolat: Róma, Itália.
plebejus
A római szabad polgárság nem patrícius részének tagja; a csoport vagyoni helyzete sokféle lehetett. A politikai és jogi egyenjogúsításért vívott rendi küzdelmek szereplője.
Gazdag plebejusok is léteztek; nem azonos a rabszolgasággal vagy kizárólag a szegénységgel. Időbeli kapcsolat: A római köztársaság rendi konfliktusai, főként Kr. e. 5–3. század.
Térbeli kapcsolat: Róma és Itália.
consul
A római köztársaság két, rendszerint egy évre választott legfőbb tisztségviselőjének egyike. A hadvezetésben és államirányításban szerepelt; az éves megbízatás és a kollegialitás a tartós egyéni hatalmat fékezte.
A tisztség a császárkorban is fennmaradt, megváltozott politikai súllyal. Időbeli kapcsolat: A köztársasági intézményrendszer, Kr. e. 509-től a Kr. e. 1. századig, majd továbbélő cím.
Térbeli kapcsolat: Róma és a római hadsereg működési területe.
senatus
A római politikai elit tartós tanácsa; összetétele és jogosítványai a történet során változtak. Külpolitikai, pénzügyi és más ügyekben jelentős tekintéllyel és gyakorlati befolyással rendelkezett.
A császárkorban fennmaradása nem bizonyította a köztársasági hatalommegosztás változatlanságát. Időbeli kapcsolat: A köztársasági és császárkori Róma.
Térbeli kapcsolat: Róma; döntései a tágabb birodalomra is kihatottak.
dictator
A korai római köztársaság rendkívüli helyzetre kijelölt, időben és feladatában korlátozott főtisztségviselője. Válságban gyorsabb, összpontosított irányítást adott.
A hagyományos legfeljebb hat hónapos megbízatást el kell különíteni Sulla és Caesar későbbi, átalakult diktatúrájától. Időbeli kapcsolat: A római köztársaság; a késő köztársasági kivételek a Kr. e. 1. században.
Térbeli kapcsolat: Róma és római hadjáratok.
néptribunus
A plebejusok érdekvédelmére létrejött római tisztség viselője. Vétójogával és személyi sérthetetlenségével korlátozhatta egyes tisztségviselők intézkedéseit.
A tribunusi hatalom később az uralkodói jogosítványok összpontosításában is fontos lett. Időbeli kapcsolat: A római köztársaság rendi küzdelmei, majd a császári hatalom kialakulása.
Térbeli kapcsolat: Róma.
császár
A római birodalom egyeduralmi rendszerének uralkodója; hatalma több katonai és politikai jogosítvány összpontosításából alakult ki. Augustus principátusa köztársasági intézménynevek mellett működött; a császár nem minden korban ugyanazon hivatal és jogkör egyszerű viselője.
Időbeli kapcsolat: A principátus hagyományos kezdete Kr. e. 27, amikor Octavianus az Augustus címet kapta; utána a császárkor. Térbeli kapcsolat: Róma és a Római Birodalom.
amfiteátrum
Körben vagy oválisan emelkedő nézőtérrel körülvett arénájú római előadás- és játékhelyszín. Gladiátorviadalok és más látványosságok helye; a szervezett játékok a társadalmi hierarchiát és a politikai reprezentációt is megjelenítették.
A színház és a kocsiversenypálya eltérő épülettípus. Időbeli kapcsolat: A római köztársaság és császárkor; a Colosseumot Kr. u. 80-ban avatták fel.
Térbeli kapcsolat: Róma Colosseuma és más városok, például a pannoniai Aquincum amfiteátrumai.
gladiátor
Római látványosságokban kiképzett arénaharcos. Gladiátor lehetett rabszolga, elítélt vagy önként szerződő szabad ember is; a gladiátor nem azonos minden római katonával.
A küzdelmekből nem következik, hogy minden résztvevő minden alkalommal meghalt. Időbeli kapcsolat: A római köztársaság későbbi szakaszai és a császárkor.
Térbeli kapcsolat: Róma és a birodalom más városainak arénái.
provincia
A római állam alá rendelt, saját közigazgatással irányított tartomány, tipikusan Itálián kívül. A hódított területek kormányzását, adóztatását és katonai ellenőrzését tette szervezetté.
A tartomány nevét, helyét és korszakát együtt kell kezelni. Időbeli kapcsolat: A területi hódításokkal bővülő köztársaság és császárkor.
Térbeli kapcsolat: Például Pannonia a Duna mentén, a mai Magyarország nyugati területeit is érintve; nem az egész mai ország.
légió
A római hadsereg jelentős szervezeti egysége, amelynek létszáma, összetétele és szervezete korszakonként változott. Hódításban, határvédelemben és erődítések építésében is szerepet vállalt.
A késő köztársaság személyes hadvezéri kötődése belpolitikai veszélyt jelenthetett. Időbeli kapcsolat: A köztársasági és császárkori római hadsereg.
Térbeli kapcsolat: Római hadjáratok és tartományok, például a Duna menti katonai táborok.
limes
A Római Birodalom határövezete és annak katonai, közlekedési és ellenőrző rendszere. Táborok, erődök, őrtornyok és utak alkothatták, természetes határhoz is alkalmazkodva.
Védelem és az átkelés ellenőrzése kapcsolódott hozzá; nem mindenhol egyetlen összefüggő fal. Időbeli kapcsolat: Főként a császárkori birodalom határvédelme, változó időbeli kiépítéssel.
Térbeli kapcsolat: Pannonia térségében a Duna mentén; más szakaszok például Britanniában és Germaniában.
polgárjog
Az adott politikai közösség teljes vagy meghatározott jogú tagjának jogi státusa, kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel. Athénban a teljes politikai részvétel körét határolta; Rómában a személyi és közjogi helyzetet rendezte, majd a birodalom szabad lakóinak szélesebb körére terjedt ki.
Nem azonos a vagyonossággal vagy a puszta ottlakással. Időbeli kapcsolat: Klasszikus Athén; római köztársaság és császárkor.
Caracalla Kr. u. 212-es rendelete a szabad birodalmi lakosság széles körének adott római polgárjogot; a rabszolgákat ez nem tette szabaddá. Térbeli kapcsolat: Athén, illetve Róma és a birodalom tartományai.
Kidolgozott példa
Egy Duna menti római tartományban egy légió tábort és őrtornyokat használ. Egy római politikai felirat a senatust és Augustust egyszerre említi.
Kapcsold a két forrást a birodalmi rendszerhez!
A Duna menti tartomány például Pannonia lehet; a pontos helyet és dátumot a forrás alapján kell ellenőrizni, nem a mai Magyarország határából.
A légió katonai egység. A táborok, őrtornyok, utak és a folyó a limes rendszeréhez kapcsolódhatnak; nincs szükség mindenhol folyamatos falra.
Augustus Kr. e. 27-es címe és a senatus említése együtt illik a principátushoz: a köztársasági név és a hatalomösszpontosítás együtt fennállhat.
A felirat és a tábor nem bizonyít minden lakos polgárjogát vagy minden munkás rabszolgaságát; ehhez további személyi jogállási forrás kell.
- Egy fogalom nem értelmezhető a korszak és a földrajzi hely nélkül.
- A mai államhatárokat és politikai jogokat ne vetítsd vissza az ókorra.
- Egy épület vagy munkakör önmagában nem bizonyít minden érintett személy jogállását.
Próbáld ki önállóan!
Ókori személyek: reform, történetírás, filozófia és hatalom+
- Személyt, eseményt és helyet jelentésével, korszakával és összefüggésével azonosítani.
- Forrásadatot, történeti hagyományt és értelmezést elkülöníteni.
Az ókori személyt a tevékenység, idő és tér együtt azonosítja. Hammurapi jogi gyűjteménye, Kleiszthenész athéni átszervezése, Periklész közéleti működése és Augustus principátusa külön intézményi helyzet.
Hérodotosz elbeszélése, Platón eszménye és Arisztotelész összehasonlítása eltérő forrástípus: a közlés módját is vizsgáld.
Hammurapi
Babilon óbabiloni uralkodója, akinek nevéhez egy ékírásos jogi gyűjteményt őrző sztélé kapcsolódik. A királyi igazságszolgáltatást és a társadalmi jogállások különbségét szemlélteti.
A szövegben eltérő státusú emberekre eltérő következmények vonatkozhatnak; nem a mai jogegyenlőség dokumentuma. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 18. század; a középső kronológia szerint Kr. e. 1792–1750 között uralkodott.
Térbeli kapcsolat: Babilon és Mezopotámia, az Eufrátesz vidéke.
Kleiszthenész
Athéni politikus, a polgárközösség területi átszervezéséhez kapcsolódó reformok kezdeményezője. Az új phülék különböző területek polgárait kapcsolták össze, mérsékelve a régi nemzetségi kötődés politikai súlyát.
A reform nem adott minden lakosnak polgárjogot. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 508/507; az athéni demokrácia kialakulásának fontos állomása.
Térbeli kapcsolat: Athén és Attika.
Periklész
A klasszikus Athén vezető politikusa, több alkalommal megválasztott sztratégosz. A demokrácia fénykorához, a közéleti részvételt segítő napidíjakhoz és az Akropolisz építkezéseihez kapcsolódik.
A közéleti jogok köre továbbra is szűkebb volt a teljes lakosságnál. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 5. század közepe és második fele; halála Kr. e. 429.
Térbeli kapcsolat: Athén, Attika és az athéni szövetségi rendszer.
Platón
Görög filozófus, Szókratész tanítványa, az athéni Akadémia alapítója. Dialógusaiban tudásról, igazságosságról és a jó államról is kérdez.
Egy filozófiai állameszményt nem szabad Athén tényleges intézményeinek egyszerű leírásaként olvasni. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 5–4. század; működésének és az Akadémiának fő korszaka a Kr. e. 4. század.
Térbeli kapcsolat: Athén.
Arisztotelész
Görög filozófus, Platón tanítványa; Athénban a Lükeionhoz kötődő iskolát szervezett. Logikát, természetet, etikát és politikai berendezkedéseket is vizsgált.
Az államformák összehasonlítása különbözik egyetlen forma feltétlen dicséretétől. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 4. század.
Térbeli kapcsolat: Sztageira és Athén; tanítói működése a makedón királyi udvarhoz is kapcsolódott.
Hérodotosz
Halikarnasszoszból származó görög történetíró; műve a görög–perzsa küzdelmeket és sok nép történeteit tárgyalja. Elbeszélése vizsgálódást, hallott közléseket és magyarázatokat kapcsol össze.
A beszámoló nem minden részlete személyes szemtanúság; a közlés eredetét is vizsgálni kell. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 5. század.
Térbeli kapcsolat: Halikarnasszosz Kis-Ázsiában; a mű görög, perzsa, egyiptomi és más térségeket is tárgyal.
Nagy Sándor
Makedón király, a Perzsa Birodalmat meghódító hadjáratok vezetője. Hódításai görög és keleti világok szélesebb érintkezését segítették.
Halála után a birodalmat utódállamok osztották fel; a hellenisztikus kultúra nem egy változatlan egységes állam neve. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 4. század; keleti hadjáratai Kr. e. 334–323, halála Kr. e. 323.
Térbeli kapcsolat: Makedónia, Kis-Ázsia, Egyiptom és a Perzsa Birodalom területei egészen India északnyugati vidékéig.
Julius Caesar
A késő köztársaság római hadvezére és politikusa, aki rendkívüli személyes hatalmat szerzett és dictatori tisztséget viselt. Polgárháború és hatalomösszpontosítás kapcsolódik hozzá.
Nem ő a principátust létrehozó Augustus, és meggyilkolása sem állította helyre tartósan a korábbi rendet. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 1. század; meggyilkolása Kr. e. 44. március 15.
Térbeli kapcsolat: Róma; hadjáratai közül Gallia meghódítása kiemelt.
Augustus
Octavianus Kr. e. 27-ben kapott címe; a principátus első uralkodója. Köztársasági intézményformák fennmaradása mellett katonai és politikai hatalmat összpontosított.
Az intézmény neve és a tényleges hatalom megoszlása eltérhet. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 27-től Kr. u. 14-ig; a római császárkor kezdete.
Térbeli kapcsolat: Róma és a Római Birodalom.
Kidolgozott példa
Hasonlítsd össze Caesar és Augustus hatalmát! Miért nem elég mindkettőjüket egyszerűen római vezetőnek nevezni?
Caesar a késő köztársaság hadvezére és dictatora; Kr. e. 44-ben meggyilkolták.
Octavianus Kr. e. 27-ben kapta az Augustus címet; a principátusban köztársasági intézményformák mellett összpontosított hatalmat.
Az eltérő tisztség, korszak és intézményi helyzet pontosítja a közös római vezető megnevezést. A gyilkosság és a későbbi rendezés között nem volt automatikus folytonosság.
- A hagyományos dátum nem minden esetben közvetlenül bizonyított eseménynap.
- Egy személy, tisztség, város és állam megnevezése nem felcserélhető.
- A mai államhatár és a korabeli politikai tér különbözik.
Próbáld ki önállóan!
Ókori idővonal: korszakhatár, hagyomány és politikai fordulat+
- Személyt, eseményt és helyet jelentésével, korszakával és összefüggésével azonosítani.
- Forrásadatot, történeti hagyományt és értelmezést elkülöníteni.
Az idővonal adatát eseménnyel és értelmezési határral együtt tanuljuk. A közelítő korszakhatár, a hagyományos alapítási dátum és a pontos naphoz kapcsolható gyilkosság különböző bizonyosságú adat.
A kerettantervi kivonat eltérő kronológiai jelölését meg kell őrizni és a történeti datálással összevetni; az eredeti OH-fájl ellenőrzése ettől még külön feladat.
Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476 az ókor
Iskolai korszakhatár: az írásos civilizációk kialakulásától a Nyugatrómai Birodalom bukásáig jelöli az ókort. Tájékozódási keret, nem egyszerre minden térségben bekövetkező váltás.
A Kelet-római Birodalom 476 után is fennmaradt. Időbeli kapcsolat: A kivonatban Kr. e. 3000 körül és Kr. u. 476; az első határ közelítő.
Térbeli kapcsolat: Elsősorban az ókori keleti és mediterrán civilizációk iskolai periodizációja.
Kr. e. 776 az első feljegyzett olümpiai játékok
Az ókori olümpiai versenyek hagyományos, feljegyzett kezdő időpontja. A görög időbeli tájékozódás egyik viszonyítási pontja.
Nem bizonyítja, hogy korábban semmilyen verseny nem létezett, és nem a modern olimpia kezdete. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 776.
Térbeli kapcsolat: Olümpia, Peloponnészosz.
Kr. e. 753 Róma alapítása a hagyomány szerint
Róma alapításának hagyományos dátuma, a Romulus-történethez kapcsolva. Az eredetmonda és a város önképe szempontjából fontos.
Az egyetlen alapítási nap hagyományát nem szabad régészeti bizonyítékként használni. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 753, a hagyomány szerint.
Térbeli kapcsolat: Róma, a Tiberis mentén Itáliában.
Kr. e. 510 a köztársaság kezdete Rómában
A kerettantervi kivonatban így szereplő dátum a királyság és köztársaság közötti átmenet jelölésére. A politikai lényeg a királyi uralom helyett időre választott, egymást korlátozó magistratusok rendszere.
Más kronológiákban Kr. e. 509 is szerepel; a kivonat és a történeti datálás eltérését nem szabad elhallgatni. Időbeli kapcsolat: A kivonat Kr. e. 510-et ad meg; széles körben használt hagyományos dátum Kr. e. 509.
Az eredeti OH-fájl ellenőrzése még nyitott. Térbeli kapcsolat: Róma, Itália.
Kr. e. 508 Kleiszthenész reformjai
Az athéni polgárközösség területi-politikai átszervezéséhez kapcsolt iskolai dátum. A nemzetségi hatalom korlátozása és az athéni demokrácia kialakulása szempontjából fontos.
Nem azonos a Periklész-kori fénykorral. Időbeli kapcsolat: A kivonatban Kr. e. 508; pontosabb éves megjelölésként Kr. e. 508/507 is használatos.
Térbeli kapcsolat: Athén és Attika.
Kr. e. 5. sz. közepe az athéni demokrácia fénykora
A klasszikus athéni demokrácia Periklészhez is kötődő időszaka. A polgárok közvetlen részvétele és a kulturális építkezések mellett a politikai jogokból kizárt csoportokat is számításba kell venni.
A fénykor minősítés nem általános jogegyenlőséget jelent. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 5. század közepe.
Térbeli kapcsolat: Athén; az attikai polgárközösség és az athéni szövetségi rendszer.
Kr. e. 44. Caesar halála
Caesar meggyilkolása a római senatus ülésén, március idusán. Az összeesküvők a személyes uralom ellen léptek fel, de a tett után újabb hatalmi küzdelmek és polgárháború következett.
A szándék nem azonos a tényleges eredménnyel. Időbeli kapcsolat: Kr. e. 44. március 15.
Térbeli kapcsolat: Róma, Pompeius curiája.
az ókori Izrael – Kr. u. 70 Jeruzsálem lerombolása
A kivonat az ókori Izraelhez kapcsolva a rómaiak jeruzsálemi hadieseményét jelöli; 70-ben a várost elfoglalták és a második templomot elpusztították. A templom pusztulása a zsidó közösség és vallási élet történetének nagy fordulata.
Nem a zsidó vallás megszűnését és nem az ókori Izrael kezdetét jelenti. Időbeli kapcsolat: Kr. u. 70; a rómaiak elleni felkelés idején.
Térbeli kapcsolat: Jeruzsálem, Júdea, a római uralom térsége.
Kr. u. 395 a Római Birodalom kettéosztása
I. Theodosius halála után fiai külön keleti és nyugati uralmi területet kaptak.
Az iskolai korszakjelölés a két rész tartós külön kormányzását emeli ki. Korábban is volt több uralkodó és területi hatalommegosztás; 395 nem a birodalom azonnali teljes bukása.
Időbeli kapcsolat: Kr. u. 395. Térbeli kapcsolat: A birodalom keleti és nyugati fele; Konstantinápoly a keleti uralom központja.
Kidolgozott példa
Készíts rövid összevetést Kr. e. 753, Kr. u. 395 és Kr. u. 476 adatairól!
Kr. e. 753 Róma alapításának hagyományos dátuma; az eredetmondát és a régészeti bizonyítást külön kezeljük.
Kr. u. 395 a keleti és nyugati uralom tartós külön kormányzásához kapcsolódik, nem az egész birodalom bukása.
Kr. u. 476 a nyugatrómai császári hatalom bukásának iskolai korszakhatára. A keleti birodalom fennmaradt; a három adat nem ugyanazt a történeti változást jelöli.
- A hagyományos dátum nem minden esetben közvetlenül bizonyított eseménynap.
- Egy személy, tisztség, város és állam megnevezése nem felcserélhető.
- A mai államhatár és a korabeli politikai tér különbözik.
Próbáld ki önállóan!
Ókori térkép: folyóvidékek, poliszok, birodalom és pannoniai városok+
- Személyt, eseményt és helyet jelentésével, korszakával és összefüggésével azonosítani.
- Forrásadatot, történeti hagyományt és értelmezést elkülöníteni.
A helynevet ne csak felismerd: kapcsold a folyóhoz, politikai térhez és konkrét korszakhoz. Mezopotámia térség, Babilon város; Athén polisz, az Akropolisz annak egyik tere.
Róma városneve az államra is utalhat, Pannónia tartomány, Aquincum és Savaria városi-katonai kapcsolatok példái. A régi határokat nem helyettesítjük mai államhatárral.
Mezopotámia
A Tigris és az Eufrátesz térségének történeti földrajzi neve, szó szerint folyóköz. Városállamok, királyságok, öntözés és ékírás színtere.
Nem egyetlen, minden korszakban változatlan állam neve. Időbeli kapcsolat: Ókori civilizációi különösen a Kr. e. 4–1. évezredhez kapcsolódnak.
Térbeli kapcsolat: Nyugat-Ázsia, főként a mai Irak és a környező folyóvidékek.
Babilon
Mezopotámiai város az Eufrátesz mellett. Hammurapi királyságának és később az Újbabiloni Birodalomnak is fontos központja.
Egy város külön korszakokban eltérő államhoz tartozhat. Időbeli kapcsolat: Óbabiloni és újbabiloni korszak; Hammurapi a Kr. e. 18. századhoz tartozik.
Térbeli kapcsolat: Az Eufrátesz vidékén, a mai Irakban.
Egyiptom
A Nílus völgyéhez és deltájához kapcsolódó ókori ország és civilizáció. A folyó vízellátása, a királyi hatalom, írás és túlvilághit fontos összefüggéseket ad.
Hosszú történetét több korszakra kell bontani, nem csak a piramisépítés korára. Időbeli kapcsolat: Ókori története több évezred; a gízai nagy piramisok a Kr. e. 3. évezredi Óbirodalomhoz tartoznak.
Térbeli kapcsolat: Északkelet-Afrika, a Nílus völgye és deltája.
Nílus
Északkelet-Afrika nagy folyója, amely Egyiptom életterét alakítja. A vízellátás, termékeny föld és közlekedés révén az ókori egyiptomi gazdaság alapvető kapcsolata.
Az áradás és annak kezelése nem minden évben jelentett azonos biztonságot. Időbeli kapcsolat: Az ókori Egyiptom több korszakában meghatározó; a folyó nem egyetlen uralkodóhoz kötött esemény.
Térbeli kapcsolat: Afrikából észak felé, Egyiptomon át a Földközi-tengerbe jut.
Olümpia
Görög szentély- és versenyhely a Peloponnészoszon. Zeusz tiszteletéhez és az ókori olümpiai játékokhoz kapcsolódik.
A közös verseny több polisz kapcsolatát mutatta, nem egyetlen görög állam létét. Időbeli kapcsolat: Az ókori játékok feljegyzett hagyományos kezdete Kr. e. 776.
Térbeli kapcsolat: Peloponnészosz, Görögország; nem az Olümposz hegy.
Athén
Görög polisz Attikában; a klasszikus demokrácia és fontos kulturális intézmények színtere. A politikai intézmények, polgárjog, Akropolisz és filozófiai iskolák kapcsolódnak hozzá.
A város és annak polgárközössége nem azonos minden attikai lakossal. Időbeli kapcsolat: Kleiszthenész reformjai Kr. e. 508/507; a demokrácia fénykora Kr. e. 5. század közepe.
Térbeli kapcsolat: Attika, Görögország.
Alexandria
Nagy Sándor alapításához kapcsolódó egyiptomi város a Földközi-tenger partján. A hellenisztikus Egyiptom és a Ptolemaioszok egyik központja; kereskedelmi és tudományos-kulturális kapcsolatok színtere.
A görög és egyiptomi világ érintkezését szemlélteti. Időbeli kapcsolat: Alapítása Kr. e. 331; kiemelt szerepe a hellenisztikus korban.
Térbeli kapcsolat: Egyiptom földközi-tengeri partvidéke, a Nílus-delta közelében.
Itália
A Földközi-tenger középső térségének félszigete és ókori történeti területe. Róma felemelkedésének kiinduló térsége.
Itáliát és a hódítással kialakított provinciákat az adott kor közigazgatása szerint különítjük el. Időbeli kapcsolat: Róma ókori felemelkedése, köztársaság és császárkor.
Térbeli kapcsolat: Dél-Európa; Róma a Tiberis mentén fekszik.
Róma
Itáliai város a Tiberis mellett, a római állam névadó központja. Városnévként és az állam rövid megnevezéseként is használható; a szövegkörnyezet dönti el a jelentést.
A város területe nem azonos a birodalom összes tartományával. Időbeli kapcsolat: Hagyományos alapítása Kr. e. 753; királyság, köztársaság és császárkor eltérő korszakok.
Térbeli kapcsolat: Itália, a Tiberis vidéke.
Római Birodalom
A római állam által uralt, több térséget és népességet összefogó politikai rendszer. Hódítás, tartományi közigazgatás, hadsereg és jogi státusok kapcsolják össze.
Határai és kormányzása korszakonként változtak; nem azonos a mai Olaszországgal. Időbeli kapcsolat: Köztársasági terjeszkedés, majd császárkor; 395 után külön keleti és nyugati uralom, a nyugati császári hatalom bukásának iskolai dátuma 476.
Térbeli kapcsolat: A Földközi-tenger körüli és azon túli területek, többek között Itália, Egyiptom és Pannónia.
Pannónia
Római tartomány a Duna menti térségben; latin névalakja Pannonia. A dunai határvédelem, katonai táborok és romanizáció fontos területe.
Nem az egész mai Magyarország, és határai közigazgatási változásokkal is módosultak. Időbeli kapcsolat: Római császárkor.
Térbeli kapcsolat: A mai Magyarország nyugati területeit és szomszédos vidékeket is érintő történeti tartomány.
Aquincum
Római település- és katonai központ a mai Budapest óbudai térségében. A Duna menti limeshez és Pannonia császárkori közigazgatásához kapcsolódik.
Polgárvárosát és katonai táborát nem kell egyetlen épületként értelmezni. Időbeli kapcsolat: Római császárkor, különösen az 1–4. század.
Térbeli kapcsolat: Óbuda, Budapest; a Duna mellett.
Savaria
Római város a mai Szombathely helyén. Pannonia városhálózatának és római közlekedési kapcsolatainak példája.
Aquincummal együtt a mai Magyarország területén fennmaradt római emlékeket segít térben elkülöníteni. Időbeli kapcsolat: Római császárkor; Claudius idején kapott colonia-rangot.
Térbeli kapcsolat: Szombathely, Nyugat-Magyarország; a történeti Pannonia térsége.
Jeruzsálem
A zsidó és keresztény hagyomány fontos városa a történeti Júdea térségében. Az ókori templom és a római uralom eseményei kapcsolódnak hozzá.
Kr. u. 70-ben a római ostrom és a második templom pusztulása nagy fordulat; a vallási jelentőség nem azonos egyetlen államforma fennállásával. Időbeli kapcsolat: Az ókori Izrael és Júdea története; Kr. u. 70 a római ostrom éve.
Térbeli kapcsolat: A Levante déli térsége, Júdea.
Kidolgozott példa
Egy térképen Babilon, Alexandria, Aquincum és Savaria szerepel. Rendezd őket történeti tér és jelentőség szerint!
Babilon Mezopotámiában, az Eufrátesz mellett Hammurapi királyságához is kapcsolódik. Alexandria Egyiptom földközi-tengeri partján hellenisztikus központ.
Aquincum a mai Óbuda térségének Duna menti római központja; Savaria a mai Szombathelyhez kötődő római város. Mindkettő Pannonia történeti területéhez kapcsolódik.
A városok nem ugyanabban az időben és azonos intézményi szereppel működtek. A mai város megadása segíti a tájékozódást, de nem állapít meg ókori országhatárt.
- A hagyományos dátum nem minden esetben közvetlenül bizonyított eseménynap.
- Egy személy, tisztség, város és állam megnevezése nem felcserélhető.
- A mai államhatár és a korabeli politikai tér különbözik.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Miért pontatlan az állítás, hogy Athénban minden lakos részt vett a politikai döntésekben?
A lakosság és a politikai joggal rendelkező polgárok köre nem azonos.
A politikai részvétel a teljes jogú férfi polgárokhoz kötődött; több nagy társadalmi csoport kimaradt.
A rendszer demokratikus jellege a polgárok részvételére, korlátja a kizárt csoportokra utal. Mindkét szempontot meg kell nevezni.
Emelt szinten menj tovább!
Az athéni és római intézményeket részvétel, tisztségviselés és tényleges hatalom szerint hasonlítsd össze. A népgyűlés léte önmagában nem bizonyít modern demokráciát.
Augustus rendszerében a köztársasági formák és a koncentrált katonai-politikai hatalom együtt értelmezendők. Vallási változásnál különítsd el a hit tanait és az államhatalom valláspolitikáját.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
A népgyűlés és a senatus felcserélhető intézménynév?
Megoldás és magyarázat
Nem. Más politikai rendszerek intézményei, eltérő összetétellel és szereppel; mindig a korszakhoz és államhoz kapcsolva használd őket.
2. kérdés
Miért nem azonos az athéni demokrácia a mai általános választójoggal?
Megoldás és magyarázat
A közvetlen részvétel csak a polgárjogú felnőtt férfiakra terjedt ki. A lakosság jelentős csoportjai politikai jogok nélkül éltek.
3. kérdés
A senatus fennmaradásából következik-e, hogy Augustus alatt a köztársaság ténylegesen változatlan maradt?
Megoldás és magyarázat
Nem. Az intézmény neve és léte mellett a hadsereg, tisztségek és döntő jogosultságok ellenőrzését kell vizsgálni.
A principátus köztársasági formákat őrzött, miközben a döntő hatalom a princepsnél összpontosult.