Pragmatika és kommunikáció
A közlés szó szerinti jelentése mellé megkeressük a beszédhelyzetet és a valószínű beszélői szándékot.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (9) →
Alapfogalmak, példákkal
Kontextus és deixis
A kontextus a közlés szövegbeli és helyzetbeli környezete. A deixis a helyzethez kötött rámutatás, például az én, itt, most használata.
A „holnap itt találkozunk” csak a közlés idejének és helyének ismeretében pontos.
Beszédaktus
Beszédaktusban a megnyilatkozással cselekszünk: például kérünk, ígérünk vagy figyelmeztetünk. A mondat formája és a cselekvés nem mindig azonos.
„Be tudnád csukni az ajtót?” kérdő alakú, de rendszerint kérés.
Implikatúra
Az implikatúra a szó szerint kimondotton túl kikövetkeztetett tartalom. A kontextus módosíthatja vagy visszavonhatóvá teheti.
„Jössz moziba?” – „Dolgoznom kell.” Ez elutasítást sugallhat, de a „később odaérek” kiegészítés módosítja.
A lecke végére: Megkülönbözteted a mondat szó szerinti tartalmát és a helyzetben végzett beszédcselekvést.
Értsd meg az összefüggést!
A pragmatika azt vizsgálja, hogyan használjuk a nyelvet konkrét helyzetekben. A mondat nyelvtani formája és a beszélő célja nem mindig esik egybe.
A „Be tudnád csukni az ablakot?” kérdő alakú, mégis rendszerint udvarias kérést fejez ki.
A közvetett jelentés megértéséhez közös háttértudás, a beszélők kapcsolata és az előzmény is kell. A hallgató következtetést von le, de ezt nem szabad korlátlanul kiterjeszteni: többféle szándék is lehetséges lehet.
Az irónia esetén a szó szerinti közlés és a helyzet feszültsége irányítja az értelmezést. A „Remek idő!” zuhogó esőben lehet ironikus, de a kontextust is igazolni kell.
Elemzésben külön írd le a formát, a feltételezett funkciót és a bizonyító helyzeti jelet.
Nézzük meg egy példán!
A kimondott mondat és a közlési szándék
| Helyzet | Mondat | Lehetséges szándék |
|---|---|---|
| Nyitott ablak, hideg szoba | Hideg van itt. | Közvetett kérés az ablak becsukására. |
| Időjárás megfigyelése | Hideg van itt. | Tényközlés a hőmérsékletről. |
A legfontosabb szabályok
- Azonosítsd a beszélőt, címzettet, helyet, időt és közös előismeretet.
- Különítsd el a szó szerinti jelentést és a beszélő szándékát.
- Udvariassági forma módosíthatja a kérés erejét.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Közlés: „Elég hideg van itt” egy nyitott ablak mellett.
1. Szó szerint a hőmérsékletről állít valamit.
2. A helyzetben közvetett kérés lehet az ablak becsukására.
3. Ez következtetés a szándékra, nem a mondat minden helyzetben azonos jelentése.
Részletes magyarázatok és példák
01Beszédhelyzet és kontextus+
A kontextus a közlés nyelvi és helyzetbeli környezete. Az „Itt várj meg!” csak akkor pontos, ha tudjuk, ki, hol és mikor mondja.
Írd le a résztvevőket és a helyzetet, mielőtt a rejtett jelentésre következtetsz.
02Beszédaktusok+
Beszédaktuskor a közléssel cselekszünk: kérünk, ígérünk, figyelmeztetünk. Az „Ígérem, eljövök” ígéret.
A „Be tudnád csukni az ablakot?” kérdő formájú, de szokásos helyzetben kérés; nem pusztán képességvizsgálat.
03Implikatúra és együttműködési elv+
Az implikatúra nem szó szerint kimondott, hanem a helyzetből kikövetkeztetett tartalom. „Jössz moziba?” – „Dolgoznom kell.”
A válasz valószínűleg elutasítást jelez. Ez felülírható kiegészítéssel, például „de utána odaérek”, ezért nem logikailag szükségszerű következmény.
04Deixis és utalás+
A deixis a beszédhelyzethez kötött rámutatás: én, te, itt, ott, most, holnap. A „holnap” időpontja attól függ, mikor hangzott el a mondat.
Az utalások értelmezéséhez rögzítsd a beszélő és az időpont koordinátáit.
05Udvariasság, előfeltevés és társalgási következtetés+
Az udvariasság a társas viszonyt is kezeli: közvetettebb forma enyhítheti a kérést. Az előfeltevés háttérként kezelt információ: „Újra elkésett” korábbi késést feltételez.
Ezt különítsd el a mostani késésről tett állítástól.
Lépésről lépésre, részletesen
Kommunikációs tényezők, funkciók és kulturális jelrendszerek+
- Beszédhelyzetet tényezők szerint elemezni.
- A közlés többféle funkcióját felismerni.
A kommunikációban feladó és címzett üzenetet közvetít valamilyen csatornán, közös kóddal, adott környezetben és kapcsolatban. A zaj megzavarhatja az átvitelt vagy az értelmezést.
A sikerhez nemcsak az üzenet eljuttatása, hanem közös háttértudás és visszajelzés is kell.
Funkciók
Tájékoztatás a tárgyra, érzelemkifejezés a beszélőre, felhívás a címzettre irányul. Kapcsolattartó a „Halló?”, metanyelvi a szójelentés megmagyarázása, poétikai a megformálásra irányuló figyelem.
Egy reklámban információ, felhívás és költői megoldás egyszerre működhet.
Nem nyelvi jelek és kultúra
Mimika, tekintet, testtartás, gesztus, térköz, külső megjelenés és csend is közölhet. Értelmüket a helyzet és a kulturális norma alakítja; egyetlen gesztusból nem biztos a szándék.
A beszélt közlésben azonnali javítás lehetséges, írásban a szerkezet és pontosság előzetes tervezése nagyobb szerepet kap.
Kidolgozott példa
Elemezd: „Hallotok? Kérlek, csukjátok be az ablakot, mert zajos az utca!”
A feladó a beszélő, címzett a csoport, csatorna a hangzó beszéd, kód a magyar nyelv.
A kérdés a kapcsolat ellenőrzése, a felszólítás felhívás, az okmegadás tájékoztatás.
A zaj nemcsak az üzenet témája: ténylegesen a csatorna működését is akadályozhatja.
- A közlés funkciója nem azonos automatikusan a mondat nyelvtani fajtájával.
Próbáld ki önállóan!
Beszédaktus, együttműködés, udvariasság és manipuláció+
- Szó szerinti jelentést és beszélői szándékot elkülöníteni.
- Rejtett előfeltevést és befolyásolást kimutatni.
A pragmatika azt vizsgálja, hogyan lesz jelentése a nyelvhasználatnak egy konkrét helyzetben. „Be tudnád csukni az ajtót?” formailag kérdés, de rendszerint kérés.
A kimondás, a vele végzett cselekvés és a címzettre gyakorolt hatás külön vizsgálható.
Együttműködés és udvariasság
A társalgásban megfelelő mennyiségű, igaznak tartott, releváns és világos információra törekszünk. Tudatos eltérésből irónia vagy célzás keletkezhet, de félreértés is.
Az udvariasság mérsékli a felszólítás terhét, figyelembe veszi a kapcsolatot és a címzett önállóságát.
Előfeltevés és következtetés
„Már megint elkéstél” korábbi késéseket feltételez. A burkolt üzenet következtetés, amelyet a kontextus támaszt alá, és tévedhet.
Manipulációban a befolyásolás célja vagy eszköze elrejtett: például hamis választási kényszer vagy félelemkeltés. A hatás vizsgálatakor idézd a konkrét nyelvi megoldást, majd magyarázd a lehetséges értelmezést.
Kidolgozott példa
„Nincs kedvem esernyőt vinni.” – „Kint szakad az eső.” Mi a második mondat közvetett szerepe?
Szó szerint az időjárásról tájékoztat.
Az előző közléshez kapcsolva az esernyő elvitelét indokolja, tehát tanácsot is közvetít.
A célzás nem azonos egy kimondott paranccsal; a következtetés a társalgási helyzetből adódik.
- A feltételezett szándékot ne kezeld bizonyított gondolatolvasásként.
Próbáld ki önállóan!
Médiaműfajok, tény és vélemény, digitális szövegek+
- Médiaközlést műfaj és szándék szerint elemezni.
- Digitális források hitelességét ellenőrizni.
A hír tömör tényközlés; tudósítás az esemény menetét és körülményeit is megmutatja; interjú kérdés–válasz szerkezetű; kommentár értelmez és állást foglal; glossza rövid, gyakran ironikus vélemény. Reklám és hirdetés meggyőző vagy felhívó céllal él.
Elemzés és több csatorna
A cím, bevezetés, képkivágás, képaláírás, tipográfia és elrendezés irányítja a figyelmet. Multimodális szövegben a kép és a nyelv együtt épít jelentést; ellentmondásuk iróniát is kelthet.
Chatben írás és spontán társalgás sajátosságai keverednek; emoji a hiányzó hangszínt részben pótolhatja. Blog, vlog és közösségi bejegyzés műfaji kerete eltér a rádió- vagy televízióműsorétól.
Forráskritika és etika
Vizsgáld a szerzőt, dátumot, eredeti adatforrást, bizonyítékot és közlési érdeket. Másolással terjedő azonos állítás nem több független bizonyíték.
Idézetet jelölj, parafrázisnál is hivatkozz; más szöveg sajátként közlése plágium. Személyes adatot célhoz kötötten és jogosultsággal kezelj; nyilvános kép sem korlátlanul felhasználható.
Kidolgozott példa
„A könyvtár 18 órakor bezár. Ez a város legjobb könyvtára.”
Válaszd szét a közléseket!
A zárási idő ellenőrizhető tényállítás.
A „legjobb” meghatározott mérce nélkül értékítélet, vélemény.
Az elsőt friss nyitvatartási adat, a másodikat indokolt összehasonlítás támaszthatná alá.
- A tényállítás ellenőrizhető, de ettől még lehet hamis.
Próbáld ki önállóan!
Beszédaktus, előfeltevés és társalgási következtetés+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
A mondat nyelvtani formája és a vele végrehajtott cselekvés nem mindig azonos. A „Be tudnád csukni az ablakot?” kérdő mondat rendszerint kérés, nem képességfelmérés.
Pragmatikai elemzésben az elhangzott kifejezést, a beszélő szándékát és a címzettre gyakorolt hatást különítjük el.
A közléssel végrehajtott cselekvés
Lokúció az értelmes nyelvi közlés létrehozása; illokúció az ígéret, kérés, állítás, köszönet vagy más beszédcselekvés; perlokúció a tényleges hatás, például a meggyőzés vagy megijesztés. Egy felszólítás attól még felszólítás, hogy a címzett nem engedelmeskedik.
Az asszertív közlés igazként állít valamit; a direktív cselekvésre késztet; a komisszív vállalást tesz; az expresszív érzelmi-viszonyulási állapotot fejez ki; a deklaráció megfelelő intézményi jogosultsággal változtat helyzetet. Egy diák „Elmarad az óra” kijelentése lehet híradás, az erre jogosult tanár döntése deklaráció.
A beszédaktus sikerfeltételei közé a jogosultság, körülmények, szándék és az értelmezhetőség tartozhatnak.
Együttműködés, udvariasság, deixis
A társalgásban az elegendő információ, igaznak tartott állítás, tárgyhoz tartozás és világos megfogalmazás elvárása segít következtetni. „Befejezted?” – „Még két oldal van” közvetetten nemleges választ ad, mert releváns információt közöl.
A „Péter abbahagyta a futást” előfeltevése, hogy korábban futott; tagadása is rendszerint megtartja ezt az előfeltevést. A deiktikus elemeket a beszédhelyzet tölti ki: én, te, itt, most, holnap.
Az udvarias kérés teret hagy az elutasításnak; a társadalmi viszony és kulturális norma befolyásolja. A következtetés visszavonható: egy ironikus állítás szándéka a hangsúly és közös előzmény nélkül félreérthető.
Kidolgozott példa
Elemezd: „Még mindig itt van a táskád?” egy indulásra váró szülőtől!
Szó szerint kérdés a táska jelenlétéről; az itt helydeixis, a még mindig időbeli állapotot is jelez.
Az előfeltevés szerint a táska korábban is ott volt. A közös indulási helyzetben a szándék sürgetés, közvetett felszólítás lehet.
A tényleges hatás külön kérdés: a címzett elviheti a táskát, tiltakozhat vagy nem értheti a célzást. A szándékból nem következik biztos hatás.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Kommunikációs tényezők, funkciók, zaj és nem nyelvi jelek+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
Feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna és közös vonatkozási háttér együtt működik. A kód értelmezhető jelkészlet és kapcsolási szabály, a csatorna az átviteli közeg.
Visszacsatolással a felek ellenőrizhetik a megértést; zaj minden olyan hatás, amely az átvitel vagy értelmezés útját zavarja.
Funkciók és helyzetek
Tájékoztató funkció: „Az óra kilenckor kezdődik.” Érzelmi: „De örülök!”
Felhívó: „Gyere ide!” Kapcsolattartó: „Halló, hallasz?”
Metanyelvi: „Mit jelent az, hogy kohézió?” Poétikai: a közlés formájára irányítja a figyelmet, például hangzásával és párhuzamaival.
Egy üzenet több funkciót is hordozhat; a domináns célt indokolni kell. Személyközi párbeszédben gyors a visszajelzés, tömegközlésben többnyire közvetett vagy késleltetett.
A beszélt és írott mód nem azonos a spontán és tervezett megkülönböztetéssel: egy felolvasott beszéd tervezett, egy chatüzenet írott, de lehet spontán.
Nem nyelvi közlés és hibajavítás
Mimika, tekintet, gesztus, testtartás, térköz, öltözet, képi elrendezés és hangszín is közöl. A bólogatás kultúrától és helyzettől függően értelmezhető; nem minden jel univerzális.
A hangsúly és szünet együttműködhet a szavakkal vagy ellentmondhat nekik. Fizikai zaj például a recsegő mikrofon; szemantikai zavar az ismeretlen szakkifejezés; értelmezési zavar az eltérő háttértudás.
Javításkor a hiányzó részt ismételjük, átfogalmazunk, példát adunk és visszakérdezünk. Befolyásolás önmagában minden meggyőző közlés része; manipulációnál a szándék vagy lényeges információ elrejtése korlátozza a tájékozott döntést.
Kidolgozott példa
Online feleletben megszakad a hang a meghatározás közepén. Hogyan javítsd a közlést?
A csatorna technikai zaját azonosítjuk; a hiányt nem a tanuló tudatlanságának tulajdonítjuk.
A meghatározást teljes mondatban megismételjük, majd rövid példát mondunk vagy leírjuk a kulcsfogalmat.
A címzett saját szavaival visszamondja, mit értett; ez valódi visszacsatolás, a puszta „igen” kevésbé informatív.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Hír, tudósítás, interjú, kommentár és glossza elemzése+
- A fogalmat konkrét nyelvi adatokon alkalmazni.
- A megfigyelés és az értelmezés kapcsolatát indokolni.
A médiaműfajt a közlési cél, forráskezelés, szerkezet és a szerzői értékelés szerepe alapján állapítjuk meg. A valóságosan ellenőrizhető tényállítás is lehet hamis, a vélemény pedig tartalmazhat helyes tényeket; az igazság és a műfaj két külön kérdés.
Tájékoztatás és vélemény
Hír a lényegi ki, mit, mikor, hol és az elérhető hogyan, miért kérdésre tömören válaszol, jelzi a forrást, a fontos adatot előre helyezi. Tudósítás eseményről gyakran helyszíni megfigyeléssel és megszólalókkal ad összefüggő képet.
Interjú kérdés–válasz szerkezetben az alany nézőpontját tárja fel; a kiválasztás és szerkesztés a kérdező döntése. Riport a helyszínt, embereket, folyamatot jelenetekkel is megmutathatja.
Kommentár egy eseményt értelmez és értékel; az érvelését kell ellenőrizni. Glossza rövid, gyakran ironikus, egy jelenség ellentmondását csattanósan mutatja fel.
A publicisztikai cikk tágabb téma elemző-véleményes feldolgozása lehet; a címke helyett a konkrét szöveg működését vizsgáljuk.
Képi és nyelvi befolyás
A cím, kiemelés, képvágás, szín, betűméret és grafikon tengelye irányítja a figyelmet. A „Végre megnyílt a park” értékelő keretet tesz a „Megnyílt a park” tényállítására.
A névtelen „sokan mondják” gyengébb bizonyíték, mint a megnevezett, ellenőrizhető adat. A reklám figyelemfelkeltéssel, érzelmi társítással, ismétléssel, tekintélyre utalással és cselekvésre hívással dolgozhat.
A közlés elemzésében jelöld az állítást, forrását, célközönségét, kihagyott körülményt és az alkalmazott hatáskeltést. Egy fénykép a látható helyzetet rögzíti, az okot önmagában ritkán bizonyítja.
Kidolgozott példa
Írj hírmondatot és kommentármondatot ugyanarról az eseményről: hétfőn új könyvtár nyílt!
Hír: „Hétfőn megnyílt a település új könyvtára; a nyitvatartást az intézmény közzétette.” Az ellenőrizhető eseményt és forrást emeli ki.
Kommentár: „Az új könyvtár akkor válik közösségi térré, ha a diákok délután is használhatják.” Feltételes értékelést és nézőpontot ad.
Az elsőben is ellenőrizni kell az adatokat, a másodikban a következtetés indokát. A két mondat szerepe eltér, nem az egyik automatikus hitelessége.
- Az elnevezés mellé nyelvi bizonyíték és funkció is kell.
- A beszédhelyzetet és a szövegösszefüggést vedd figyelembe.
Próbáld ki önállóan!
Kommunikáció: folyamat, funkció, kultúra és szövegalkotás+
- A beszédhelyzetet konkrét nyelvi és nem nyelvi bizonyítékokból elemezni.
- Ugyanarra a célra megfelelő közlést alkotni, majd a megértést ellenőrizni.
Egy közlés értelmezésekor az üzenet, a résztvevők, a kód, a csatorna, a helyzet és a közös háttér kapcsolatát vizsgáljuk. A visszajelzés megmutathatja, mit értett a címzett, majd a feladó javíthatja a közlést.
A nyelv összetett fogalmak, időbeli viszonyok, indokok és nem jelen lévő dolgok közlésére is alkalmas; a nem nyelvi jel kiegészítheti vagy felülírhatja a szavak értelmezését.
Tényező és folyamat
„Holnap kilenckor a könyvtárban találkozunk. Vissza tudod mondani a helyet?”
A feladó a meghívó, címzett a megszólított, az üzenet találkozási adat és ellenőrző kérés. Kód a magyar nyelv, csatorna lehet beszédhang vagy írásos üzenet; az adott változatot nevezd meg.
A „holnap” a közlés napjához, „a könyvtár” a közös ismerethez kötődik. A címzett „A városi könyvtárnál?” válasza visszacsatolás: felszínre hoz egy lehetséges félreértést.
A zaj lehet fizikai, például megszakadó hang, vagy értelmezési, például eltérő intézményre gondolás. Javításkor a hiányzó tényezőt kell pontosítani.
Cél és hat funkció
Tájékoztató: „A találkozó kilenckor kezdődik.” Kifejező: „Örülök, hogy jössz!”
Felhívó: „Kérlek, érkezz pontosan!” Kapcsolattartó: „Hallod, amit mondok?”
Metanyelvi: „A találkozó itt közös megbeszélést jelent.” Poétikai: „Könyv mellé könyv, gondolat mellé gondolat.”
A poétikai funkció a megformálásra irányítja a figyelmet, nem kizárólag versben fordul elő. Egy reklám tájékoztathat és felszólíthat egyszerre; a domináns funkciót a közlési cél és a szöveg bizonyítja.
A kérdő mondat is lehet kérés: a nyelvtani mondatfajta nem dönti el egyedül a funkciót.
Közlésmód és szerkezet
Párbeszédben a váltások és visszakérdezések a megértést segítik. Történetmondásban időrend, szereplők és eseménykapcsolat építi az áttekinthetőséget.
Levélben megszólítás, cél, kifejtés és elköszönés igazodik a címzetthez. Rövid üzenetben a cselekvéshez szükséges idő és hely fontos; feljegyzésben a későbbi visszakereshetőség miatt pontos cím és adat segít.
A „Szia!” és „Tisztelt Tanárnő!” a viszonyhoz és műfajhoz illő köszönés, illetve megszólítás. A hangzó ünnepi beszéd előre tervezett lehet, az írott chat spontán; a közeg nem határozza meg automatikusan az előkészítettséget.
Nyelvi és vizuális jel együtt
Mimika, gesztus, tekintet, test- és fejtartás, térköz, külső megjelenés és csend is része lehet a helyzetnek. A hangszín a beszédhez kapcsolódó nem szóbeli kifejezőeszköz.
Egy lefelé mutató nyíl önmagában irányt jelölhet; a „Bejárat” felirattal együtt a konkrét útvonalat pontosítja. A mosolygó arc nem mindig egyetértés, a csend lehet gondolkodás, tiltakozás vagy technikai hiba.
Az értelmezést a helyzet támasztja alá, nem egyetlen jelhez kapcsolt sztereotípia.
Kultúra, általánosság és tudományok
Az emberi társadalmakban a kommunikáció általánosan jelen van, de ebből nem következik minden jel azonos jelentése. Ugyanaz a társas közelség vagy megszólítás különböző normákhoz kapcsolódhat; egy kultúrán belül is számít a helyzet, a kor és a résztvevők viszonya.
Folklórban az ünnepi viselet és rítus a helyi közösségi tudáshoz kötött; utcai tájékozódásnál a közlekedési jel szabályozott; elektronikus közlésben az emoji és az idézés az adott csoport használatától is függ. Konkrét elemzésnél a megfigyelt normát nevezd meg, ne állíts egész népekről kivétel nélküli viselkedést.
A nyelvészet az üzenet nyelvi formáját, a pszichológia a megértés és figyelem folyamatát, a szociológia a társas szerepet, az információelmélet az átvitel és a zaj viszonyát vizsgálhatja. Az interdiszciplinaritás közös kérdés több módszerrel való vizsgálata.
Kidolgozott példa
Egy tanuló ezt írja a csoportchatbe: „Holnap ugyanott. Jó lesz! 👋” A társak nem tudják biztosan a helyet és az időt.
Elemezd és javítsd!
Feladó a tanuló, címzett a csoport; csatorna a digitális írás, kód a magyar nyelv és a használt emoji. Az üzenet szervezés és érzelemkifejezés.
A „holnap” és „ugyanott” háttértudást feltételez. Hiányzik a konkrét idő; az emoji nem pótolja az adatot.
A zavar itt nem feltétlenül technikai.
Javított üzenet: „Október 12-én 9 órakor a városi könyvtár főbejáratánál találkozunk. Kérlek, jelezzetek vissza, hogy megvan-e a hely és az idő!”
Ez mintaszöveg, nem tényleges időpontfoglalás.
Az „Örülök a találkozónak!” kifejező, a „Kérlek…” felhívó funkciójú. Saját szavas visszaigazolásból ellenőrizhető a megértés; a javítás a műfaj rövidségét is megőrzi.
- A feltételezett szándékot bizonyítékkal és kontextussal indokold.
- Az írott–szóbeli, közvetlen–közvetett és spontán–tervezett megkülönböztetés külön szempont.
- A tényállítás ellenőrizhetősége nem bizonyítja az állítás igazságát.
Próbáld ki önállóan!
Pragmatika: beszédaktus, együttműködés és félreértés javítása+
- A beszédhelyzetet konkrét nyelvi és nem nyelvi bizonyítékokból elemezni.
- Ugyanarra a célra megfelelő közlést alkotni, majd a megértést ellenőrizni.
A mondat szó szerinti tartalma, a beszélő által végzett cselekvés és a kiváltott hatás külön elemezhető. Egy közlés szándékát a beszédhelyzetből és a nyelvi bizonyítékból következtetjük ki; a következtetés módosítható, ha új adat érkezik.
Beszédaktusok és feltételek
„Megígérem, hogy visszahozom” ígéret; „Kérlek, hozd vissza” kérés; „Köszönöm” köszönet; „Sajnálom a késést” bocsánatkérés. A „Ki tudod nyitni?” szó szerint képességre kérdez, egy zárt ajtónál kérésként működhet; orvosi vizsgálatban valódi képességkérdés is lehet.
A kimondott mondat, a vele végzett aktus és a címzett reakciója nem azonos: a kérés attól még kérés, hogy nem teljesítik. Az ígéretet a beszélő saját jövőbeli cselekvésére vonatkozó vállalása különbözteti meg a puszta jóslattól.
Együttműködés és következtetés
A mennyiség elve szerint a célhoz szükséges, nem túl kevés és nem fölöslegesen sok információt adjuk. A minőség elve az igaznak tartott, indokolható közlést kéri; a relevancia az adott kérdéshez kapcsolódást; a mód az érthető, rendezett megfogalmazást.
„Mikor kezdődik?” – „Kilenckor a nagyteremben” célhoz illő. „Valamikor” túl kevés lehet; a témához nem kapcsolódó reklám relevanciát sért.
Tudatos, felismerhető eltérés célzást vagy iróniát hordozhat: „Remek idő!” viharban. Nem minden eltérés hazugság, és az irónia sem bizonyítható hangszín vagy helyzet nélkül.
Udvariasság, elvárás és megfelelés
A „Küldd el!” és „El tudnád küldeni, ha ráérsz?” közös kérést különböző erősséggel és viszonyban fogalmazza meg. A hivatalos levél megszólítása, a társalgás váltásrendje és a közös háttér elvárásokat teremt.
A norma helyzethez és közösséghez kötött; az eltérésből nem következik automatikusan rosszindulat. Megfeleléskor a címzett teljesítheti a szerephez kötött elvárást, de kényszer alatt adott igen nem feltétlenül valódi egyetértés.
A félreértést semleges visszakérdezéssel javítjuk: „A mai vagy a holnapi változatra gondolsz?”
Meggyőzés és rejtett befolyásolás
Indokolt meggyőzésnél a cél és az érv megítélhető: „Az eső miatt vigyél ernyőt.” A „Ha nem csatlakozol, nem is vagy a barátunk” hamis választási kényszert és csoportnyomást alkalmaz.
A „Már megint elkéstél” korábbi késéseket előfeltételez; ezt szükség esetén ellenőrizni kell. Manipulatív megoldás lehet az érdemi feltételek elrejtése vagy a döntés sürgetése indok nélkül.
A rejtett befolyásolás lehetőségét konkrét szövegelemmel bizonyítsd; a hatást és a tényleges szándékot ne azonosítsd automatikusan.
Kidolgozott példa
„Csak az igazán segítőkész osztálytársak küldik el azonnal a jegyzeteiket. Te segítőkész vagy, ugye?”
Elemezd, majd fogalmazd át együttműködő kéréssé!
A mondat közvetett kérést és erkölcsi minősítést kapcsol össze; az „azonnal” sürgetést ad.
A segítőkészséget egyetlen konkrét viselkedéssel azonosítja, és az elutasítást negatív csoportminősítéssel fenyegeti. Ez nem tisztességesen bemutatott érv.
Átfogalmazás: „Hiányoztam az óráról. El tudnád küldeni a jegyzeteidet, amikor ráérsz?
Ha most nem tudod, mást is megkérdezek.”
Megnevezzük a célt és okot, pontosítjuk a kérést, és meghagyjuk a címzett döntési lehetőségét. A teljesítés külön a közlés hatása, nem az aktus definíciója.
- A feltételezett szándékot bizonyítékkal és kontextussal indokold.
- Az írott–szóbeli, közvetlen–közvetett és spontán–tervezett megkülönböztetés külön szempont.
- A tényállítás ellenőrizhetősége nem bizonyítja az állítás igazságát.
Próbáld ki önállóan!
Médiaközlés: műfaj, tény, vélemény és reklám elemzése+
- A beszédhelyzetet konkrét nyelvi és nem nyelvi bizonyítékokból elemezni.
- Ugyanarra a célra megfelelő közlést alkotni, majd a megértést ellenőrizni.
Médiaközlésben együtt vizsgáljuk a közlő célt, a műfajt, a terjesztést és a nyelvi-képi bizonyítékot. A tényállítás elvileg ellenőrizhető, de ettől még lehet hibás.
A vélemény értékel, értelmez vagy állást foglalhat; érvei és adatainak hitelessége külön ellenőrizhető.
Kommunikációs típus és csatorna
Személyes kommunikáció például két ember beszélgetése; csoportos egy szervezett csoport megbeszélése; nyilvános egy közönség előtt tartott előadás; tömegkommunikáció technikai közvetítéssel sok, a közlő által nem egyenként ismert befogadót ér el. A határ a helyzettől függ: egy levél magánközlés, egy nyilvános hírportál tömegközlés lehet.
Ugyanazon internetes felületen privát üzenet, zárt csoportvita és nyilvános közlés is folyhat. A csatorna megnevezése önmagában nem adja meg a címzettek körét.
Írott és elektronikus tömegközlés
A nyomtatott napilap egy kiadásban rögzített, térben tördelhető anyagot ad; javítása gyakran későbbi közlésben történik. Rádióban hang, tévében mozgókép és hang együtt működik, és az adás időrendje számít.
A webcikk írott és elektronikus is: frissíthető, hiperhivatkozást, képet és hozzászólást kapcsolhat, de ezek megléte nem kötelező és nem biztosít hitelességet. Elektronikus közlés lehet előre rögzített vagy élő; a komment nem feltétlenül azonnali visszajelzés a szerzőnek.
Ezért az írott és elektronikus nem két kizáró halmaz.
Műfaj és domináns cél
Hír: tömör, alapvető eseményadatok; tudósítás: esemény és körülmények részletesebb helyszíni bemutatása; riport: megfigyelés, háttér és megszólalók összekapcsolása; interjú: kérdés–válasz alapján kibontott információ vagy személyes álláspont. Kommentár és vezércikk értelmez, állást foglal; kritika meghatározott műről vagy teljesítményről értékel; glossza rövid, gyakran ironikus vélemény.
A műfajok keveredhetnek. Egy interjúalany véleményének idézése tény lehet az elhangzásról, miközben az idézett értékelés továbbra is vélemény.
A szövegben ezt jelölni kell.
Tény, szándék, nyelv és kép
„A mintakönyvtár 18 órakor zár” ellenőrizhető tényállítás a példában. „A legjobb könyvtár” értékítélet mérce nélkül.
A cím, jelző, képkivágás, képaláírás, betűméret és sorrend figyelmet irányít; egy tömeget mutató szűk kivágás a teljes rendezvény méretét nem bizonyítja. Az üzenet célját a konkrét választás és kontextus alapján nevezzük meg: tájékoztatás, szórakoztatás, meggyőzés, figyelemfelkeltés vagy cselekvésre hívás is lehet.
A feltételezett hatás különbözik a ténylegesen mért hatástól.
Reklám és kritikus olvasás
A reklám gyakran figyelmet kelt, szükségletet vagy vonzó életképet kapcsol termékhez, majd választásra és vásárlásra hív. Hatáseszköz lehet ismétlés, ritmus, érzelmi kép, tekintélyre hivatkozás és sürgetés.
„Csak ma féláron!” esetén ellenőrizendő a korábbi összehasonlító ár, a feltétel és a határidő; az olcsóbb jelző önmagában nem bizonyít kedvezményt. A fizetett ajánlás érdekét a közlés értékelésekor figyelembe vesszük.
Ellenőrzéshez szerzőt, dátumot, eredeti adatot és módszert keresünk; sok másolt megosztás nem több független adat.
Kidolgozott példa
Egy mintawebcikk címe: „Rekord siker: mindenki ezt a könyvtárat szereti!” A szöveg szerint 120 válaszoló közül 90 ajánlaná; nincs adat a kérdezés módjáról.
A képen mosolygó látogatók látszanak. Elemezd!
A 90/120=75% a megadott válaszolókra vonatkozik, és ellenőrizendő tényállítás. Nem minden városi lakosra és még nem minden könyvtárhasználóra.
A „mindenki” túláltalánosítás, a „rekord” összehasonlító adat nélkül nincs bizonyítva. A pozitív kép és cím meggyőző keretet adhat.
Kérdés, hogyan választották a válaszolókat, mi volt a pontos kérdés, mikor mérték, és volt-e fizetett érdek. Az elektronikus közzététel önmagában nem minőségi garancia.
Tárgyszerű javított cím: „A megkérdezett 120 látogató háromnegyede ajánlaná a könyvtárat.” A kép közlésének körülményét és a mérés korlátját is ismertetjük.
- A feltételezett szándékot bizonyítékkal és kontextussal indokold.
- Az írott–szóbeli, közvetlen–közvetett és spontán–tervezett megkülönböztetés külön szempont.
- A tényállítás ellenőrizhetősége nem bizonyítja az állítás igazságát.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
A zsúfolt buszon valaki azt mondja: „Itt leszállnék.” Mit tesz a közléssel?
Szó szerint a leszállás szándékát jelzi.
A helyzetben egyúttal azt kéri az útban állóktól, hogy engedjék elhaladni: közvetett kérés.
A funkciót a buszhelyzet és a megszólítottak lehetséges cselekvése indokolja.
Emelt szinten menj tovább!
A beszédaktusban külön vizsgáld a kimondott tartalmat, a beszélő szándékát és a hallgatóra gyakorolt hatást. Az implikatúra következtetett tartalom, ezért a kontextus módosíthatja.
A deixis pontos referenciájához az idő, hely és személy is kell. A „majd megcsinálom” lehet ígéret vagy elhárítás; a mondatforma önmagában nem dönti el.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
Minden kérdő mondat kizárólag információt kér?
Megoldás és magyarázat
Nem. Lehet közvetett kérés vagy más beszédcselekvés is; a helyzet és a megfogalmazás együtt dönt.
2. kérdés
A „Hideg van itt” mondat minden helyzetben az ablak becsukására kér?
Megoldás és magyarázat
Nem. Lehet egyszerű tényközlés vagy közvetett kérés.
A nyitott ablak, résztvevők és előzmények alapján következtetünk a szándékra.
3. kérdés
Miért nem tudjuk kontextus nélkül pontosan értelmezni: „Holnap itt találkozunk”?
Megoldás és magyarázat
A holnap a közlés napjához, az itt a közlés helyéhez, a többes szám a résztvevőkhöz kötődik. A nyelvtani forma érthető, de a konkrét időt, helyet és személyeket a beszédhelyzet rögzíti.