Ugrás a tartalomra
Ugrás a tartalomra
Matematika · 8 évfolyamos gimnáziumi felvételi

Tájékozódás

A rácson előbb megtaláljuk a kezdőhelyet, majd az utasításokat egymás után követve keressük meg a célhelyet.

Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →

Alapfogalmak, példákkal

Sor és oszlop

A sor vízszintesen, az oszlop függőlegesen fut a táblázatos rácson. A feliratokat mindig a rajzról olvassuk le.

Példa:

A B2 hely a B oszlop és a 2. sor találkozása, ha így jelölték a rajzot.

Kezdőhely és lépés

A kezdőhelyről a szomszédos helyre lépés számít egy lépésnek. A rajtmező nem megtett lépés.

Példa:

Három mezőt jobbra lépve háromszor lépünk át a következő mezőre.

Útvonal és véghely

Az útvonal a mozgások sorrendje. Minden új utasítást az előző mozgás véghelyéről folytatunk.

Példa:

Kettőt jobbra, majd egyet balra lépve egy mezővel jobbra állunk a kezdőhelytől.

A lecke végére: Útvonalat követsz a rácson, és a nézőpontot végig változatlanul tartod.

Értsd meg az összefüggést!

A jobbra és balra irány mindig valamilyen nézőponthoz tartozik. Egy felülnézeti rácson rendszerint a lap tetejét tekintjük előre vagy felfelé iránynak.

A rajzon álló figura saját jobb oldala más lehet, ezért előbb olvasd el, mihez kell viszonyítani.

Útvonalnál egy lépés egy mezővel vagy rácsközzel való elmozdulást jelent a feladat szerint. A kezdőhelyet jelöld meg, majd minden utasítást külön hajts végre.

Ne számold a rajtmezőt első megtett lépésnek.

A visszafelé követés jó ellenőrzés: az utolsó mozgást fordítod meg először. Két lépés jobbra után a visszaúton két lépés balra kell.

A fordulat és az elmozdulás nem ugyanaz: helyben elfordulva még nem jutottál másik mezőre.

Nézzük meg egy példán!

Útvonal lépésenként

  1. Indulás

    Állj a rajtmezőre, és nézz a lap teteje felé.

  2. Mozgás

    Lépj 2 mezőt jobbra, majd 1 mezőt felfelé.

  3. Ellenőrzés

    Visszaút: 1 lefelé, majd 2 balra.

A jobbra és a balra irányt végig ugyanahhoz a nézőponthoz viszonyítjuk. A visszaútnak a rajtmezőre kell vezetnie.

A legfontosabb szabályok

  • Nézd meg a sorok és oszlopok jelölését.
  • A kezdőmezőt ne számold megtett lépésnek.
  • Minden utasítást az aktuális helyről folytass.

Mintapélda és megoldás lépésről lépésre

Feladat: indulás után 3 mező jobbra, 2 felfelé, majd 1 balra.

1. A vízszintes változás 3−1 = 2 jobbra.

2. Függőlegesen 2 mezővel feljebb jutunk.

3. Összesen 6 lépést tettünk, a véghely a kezdőtől jobbra 2, felfelé 2 mező.

Tipikus hiba: A megtett út és a kezdőhelytől való eltérés nem mindig ugyanannyi.

Részletes magyarázatok és példák

01Sor és oszlop

Egy táblázatos rácson az oszlop lehet A, B, C, a sor 1, 2, 3. A B2 helyet a B oszlop és a 2. sor találkozása adja.

Először olvasd el, melyik jelölés tartozik a sorokhoz.

02Pont megkeresése

Pont keresésekor az első jelöléstől kövesd az oszlopot, a másodiktól a sort. Metszésük a keresett hely.

Ne a betűk vagy számok megszokott sorrendjéből indulj: a rajz feliratai a döntők.

03Jobbra és balra

A „3-at jobbra” három szomszédos mezőn való átlépést jelent. A kezdőmezőt nem számítjuk új lépésnek.

Három jobbra és egy balra eredője két mező jobbra.

04Felfelé és lefelé

Felfelé vagy lefelé lépve a vízszintes helyzet megmarad. Egy útvonalon külön is összeszámolhatod a fel- és lelépéseket.

Két lépés fel, két le ugyanarra a magasságra visz vissza.

05Útvonal követése

Rajzold be egymás után a nyilakat, és minden utasítást a legutóbbi helyről folytass. Az út hossza az összes megtett lépés; a kezdő- és véghely eltérése más mennyiség.

Visszafelé fordított sorrendben és ellentétes irányban haladj.

Lépésről lépésre, részletesen

Négyzetháló, útvonal és negatív számok
  • A szabályt új helyzetben alkalmazni.
  • Megoldást követhető lépésekben leírni és ellenőrizni.

A négyzethálón indulópont, irány és lépésszám együtt határozza meg az útvonalat. Térkép jelmagyarázatát és a nézőpontot előbb tisztázd.

Számegyenesen jobbra nagyobb, balra kisebb szám található; negatív szám a nullánál kisebb helyzetet is jelölhet, például hőmérsékletben.

Irány és útvonal

Rögzítsd, a térkép szerint merre van észak, vagy a négyzethálón melyik irányt nevezzük felfelének. Három lépés jobbra és két lépés felfelé az indulási ponttól számít.

Fordított útvonalon a lépések sorrendjét és irányát is megfordítjuk.

Hőmérséklet és számsorrend

A 0 alatti hőmérsékleteket negatív szám jelöli. −8 °C hidegebb, mint −3 °C; a számegyenesen balrább van. A nulla átlépésekor külön is számolhatsz: −3-ról három fok melegedés nulla, még két fok +2.

Kidolgozott példa

−3 °C-ról 5 fokot melegszik a levegő. Mennyi az új hőmérséklet?

  1. A számegyenesen −3-ról 5-öt jobbra lépünk.

  2. 3 lépés a nulla, további 2 a +2.

  3. Az új hőmérséklet 2 °C.

Ezekre figyelj!
  • A válaszhoz a feladatban kért mennyiség és mértékegység is tartozik.

Próbáld ki önállóan!

Melyik a nagyobb: −7 vagy −2?

Egy újabb kidolgozott példa

Egy mezőről indulva 3 mezőt jobbra, 2-t felfelé, majd 1-et balra lépünk. Hol leszünk az induláshoz képest?

  1. A jobbra három és balra egy mozgás együtt két mezővel visz jobbra.

  2. Függőlegesen csak két mezőt mentünk felfelé.

  3. A végpont az indulóhelytől két mezővel jobbra és kettővel feljebb van. Visszaút: egy jobbra, kettő lefelé, három balra.

Ellenőrizd, hogy megértetted!

1. kérdés

Ha egyet jobbra és utána egyet balra lépsz, elmozdultál-e a rajthelyről?

Megoldás és magyarázat

Nem. Két lépést megtettél, de az ellentétes mozgások után a kiindulóhelyen állsz.

2. kérdés

Két lépés felfelé, majd két lefelé után hol állsz?

Megoldás és magyarázat

A kezdőhelyen. Négy lépést tettél, de az ellentétes mozgások visszavittek ugyanoda.

GYORS ÖSSZEFOGLALÓKezdőhely → irány → lépésszám → új hely.

Most próbáld ki te!

A gyakorlás ehhez a témához és ehhez a felkészülési szinthez kapcsolódik.

Gyakorlás: Tájékozódás