Mondatfajták
A mondatot a beszélő szándékából értelmezzük, és ehhez kapcsoljuk a nyelvi formát és a mondatvégi írásjelet.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →
Alapfogalmak, példákkal
Kijelentés és kérdés
A kijelentő mondat közöl valamit, a kérdő mondat információt kér. A közlési helyzetet is figyelembe vesszük.
„Esik az eső.” kijelentő, „Esik az eső?” kérdő mondat.
Kérés, érzelem és kívánság
A felszólító mondat cselekvésre kér vagy utasít. A felkiáltó érzelmet, az óhajtó kívánságot fejez ki.
„Csukd be az ajtót!” felszólító. „Bárcsak kisütne a nap!” óhajtó.
Állítás és tagadás
Az állító vagy tagadó jelleg más szempont, mint a közlési szándék. Tagadó mondat is lehet például kijelentő vagy felszólító.
„Nem esik.” tagadó kijelentés. „Ne indulj el!” tagadó felszólítás.
A lecke végére: A mondatfajtát a beszélő szándéka és a nyelvi jelek alapján határozod meg.
Értsd meg az összefüggést!
A mondat nem csupán információt adhat: kérdezhetünk, kérhetünk, parancsolhatunk, érzelmet vagy kívánságot is kifejezhetünk. A mondatfajta ehhez a beszélői szándékhoz kapcsolódik.
Az írásjel fontos jel, de önmagában nem mindig elég a döntéshez.
A kijelentő mondat közöl, a kérdő választ vár, a felszólító cselekvést kér. A felkiáltó érzelmet, az óhajtó kívánságot fejez ki.
A „Bárcsak” gyakran kívánságra utal; az igealak és a többi szó is segít.
Ugyanaz a téma többféle mondatban szerepelhet. „Süt a nap.” közlés, „Süt a nap?” kérdés, „Bárcsak sütne a nap!” kívánság.
A jelentés és a szándék változik, ezért nem csak a közös szavakat hasonlítjuk össze.
Nézzük meg egy példán!
Öt szándék, öt mondat
| Mondat | Szándék | Mondatfajta |
|---|---|---|
| Süt a nap. | Közlés | Kijelentő |
| Süt a nap? | Kérdés | Kérdő |
| Gyere ki! | Kérés, felszólítás | Felszólító |
| De szép az idő! | Érzelem | Felkiáltó |
| Bárcsak sütne a nap! | Kívánság | Óhajtó |
A legfontosabb szabályok
- Keresd az igemódot és a módosítószót.
- A mondatvégi írásjel fontos, de önmagában nem mindig elég.
- Az indulatszó és a hanglejtés gyakran jelzi az érzelmi többletet.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
Mondat: „Bárcsak hamarabb érkezne a tavasz!”
1. A beszélő kívánságot fejez ki, nem parancsot.
2. Ezt a „bárcsak” és a feltételes módú „érkezne” is jelzi.
3. A mondat óhajtó; a felkiáltójel önmagában nem lett volna elég a döntéshez.
Részletes magyarázatok és példák
01Kijelentő és kérdő mondat+
A kijelentő mondat közöl: „Ma esik.” A kérdő információt kér: „Mikor indulunk?”
Az eldöntendő kérdésre igen vagy nem, a kiegészítendőre egy hiányzó információ válaszol. Mindig a teljes közlést vizsgáld.
02Felszólító, felkiáltó és óhajtó mondat+
Felszólító: „Gyere ide!” Felkiáltó: „De szép ez a kert!”
Óhajtó: „Bárcsak sütne a nap!” Mindhárom végén állhat felkiáltójel, mégis eltérő a közlési cél.
A bárcsak gyakran kívánságra utal.
03Beszélői szándék és igemód+
Az igemód segít a szándék azonosításában: olvas kijelentő, olvasna feltételes, olvass felszólító mód. A mondatfajta és igemód nem ugyanaz a fogalom.
A „Bejönnél?” kérdő formában kérést is közvetíthet.
04Mondatvégi írásjelek+
A pont rendszerint kijelentést zár, a kérdőjel kérdést, a felkiáltójel erős érzelmet, kívánságot vagy felszólítást. „Ne indulj el!” felszólító, bár felkiáltójel áll a végén.
Az írásjelet a jelentésből indokold.
05Állító és tagadó mondatok+
Állító mondat: „Eljött.” Tagadó: „Nem jött el.”
A tagadás megváltoztatja az állítás igazságfeltételét. Felszólítás tagadó alakjában rendszerint ne áll: „Ne gyere későn!”
A mondatfajta ettől felszólító marad.
Lépésről lépésre, részletesen
Mondatfajták és mondatvégi írásjelek+
- Szabályt és szövegbeli bizonyítékot összekapcsolni.
- Saját választ pontosan megfogalmazni.
A közlés célja szerint kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatot különítünk el. A szándékot a teljes mondatból és helyzetből értelmezzük; egy kérdés udvarias kérésként is működhet.
Alak és írásjel
Kijelentés végén rendszerint pont, kérdésnél kérdőjel, felkiáltásnál, felszólításnál és óhajnál felkiáltójel áll. A „Bárcsak kisütne a nap!” kívánságot, a „Nyisd ki!” felszólítást közöl.
Az idézett és összetett közlés írásjele külön szerkezeti figyelmet kíván felsőbb évfolyamon.
Átalakítás
Azonos tárgyról több célú mondat alkotható: „Esik az eső.”, „Esik az eső?”, „Bárcsak elállna az eső!” Az átalakítás nem csupán a végjel cseréje, az igealak és szóhasználat is változhat.
Kidolgozott példa
Alkoss felszólító és óhajtó mondatot a „csend” témájából!
Felszólító: „Maradjatok csendben!”
Óhajtó: „Bárcsak csend lenne!”
Mindkettő végén felkiáltójel, de egyik cselekvést kér, másik kívánságot fogalmaz meg.
- Az utasítás pontosan megmondja, mit és hány elemet kell megadnod.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Határozd meg: „Csukd be az ablakot!” és „De hideg van!”
Az első cselekvést kér: valaki csukja be az ablakot. Felszólító mondat.
A második erős érzelmi közlést fejez ki a hidegről. Felkiáltó mondat.
Mindkettő végén felkiáltójel van, mégis eltérő a beszélő szándéka.
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
Milyen mondat a „Bárcsak sikerülne a feladat!”?
Megoldás és magyarázat
Óhajtó mondat: kívánságot fejez ki, nem utasítást ad.
2. kérdés
A „Bárcsak elállna az eső!” felszólító mondat, mert felkiáltójel van a végén?
Megoldás és magyarázat
Nem, óhajtó: kívánságot fejez ki. Az írásjel önmagában nem dönti el a mondatfajtát.