Írásjelek
A mondat végére és a felsorolásba a közlés jelentéséhez illő írásjelet teszünk.
Részletes leckék és gyakorlópéldák (1) →
Alapfogalmak, példákkal
Pont és kérdőjel
A közlő mondatot ponttal, a kérdést kérdőjellel zárjuk.
„Ma kirándulunk.” közlés. „Mikor indulunk?” kérdés.
Felkiáltójel
A felszólítást, erős érzelmet vagy kívánságot rendszerint felkiáltójel zárja. Előbb értsd meg a mondatot.
„Indulj el!” felszólítás. „Bárcsak jönnél!” kívánság.
Felsorolás és megszólítás
Felsorolásban a kötőszó nélkül egymás után álló elemek közé vessző kerül. A megszólítást is vesszővel választjuk el.
„Anna, hozz almát, körtét és szilvát!” Az Anna megszólítás; az utolsó két gyümölcsöt az és kapcsolja össze.
A lecke végére: Az írásjelekkel követhetővé teszed a mondat szándékát és tagolását.
Értsd meg az összefüggést!
A mondatvégi írásjel az olvasót segíti: jelzi a közlés lezárását, kérdést vagy erős érzelmet, felszólítást. Először értsd meg, mit szeretne a beszélő, aztán válaszd ki a jelet.
Nem minden hosszú mondat végére kerül felkiáltójel.
A vessző a mondaton belüli kapcsolatokat és tagolást jelöli. Felsorolásban elkülöníti az elemeket; megszólításnál leválasztja azt, akihez beszélünk.
A vessző nem pusztán ott áll, ahol levegőt veszünk.
Egy pontatlanul kitett vessző a jelentést is megváltoztathatja. Írás után olvasd vissza a mondatot, és kérdezd meg: az olvasó ugyanazt érti-e, amit közölni akartam?
A tagolás és a mondatfajta együtt teszi világossá a szöveget.
Nézzük meg egy példán!
Az írásjel segít érteni
| Mondat | Az írásjel feladata |
|---|---|
| Almát, körtét és szilvát vettünk. | A vessző a felsorolás tagjait választja el. |
| Mikor érkezel? | A kérdőjel kérdést zár. |
| Vigyázz! | A felkiáltójel felszólítást zár. |
A legfontosabb szabályok
- A mondatvégi jelet a közlés szándékához válaszd.
- A megszólítást vesszővel különítsd el.
- Az egyszerű felsorolásban az és előtti vesszőt külön ellenőrizd.
Mintapélda és megoldás lépésről lépésre
„Bence, hozd ide a piros, kék és sárga ceruzát!” A Bence megszólítás; a színek felsorolást alkotnak; a mondat felszólít.
Részletes magyarázatok és példák
01Közlés és kérdés+
Előbb olvasd el a mondatot, és nevezd meg a szándékot. „Ma vonattal utazunk.” közlés, ezért pont zárja.
„Mikor indul a vonat?” időpontra kérdez, ezért kérdőjel kerül a végére. Ugyanazok a szavak más helyzetben más szándékot is kifejezhetnek.
02Felszólítás és kívánság+
A „Hozd ide a füzetet!” cselekvésre szólít fel. A „Bárcsak itt lennél!” kívánság.
Mindkettőt felkiáltójel zárhatja, de a mondatfajtájuk eltér. Az írásjelet a mondat jelentése alapján válaszd, ne fordítva.
03Felsorolás+
A kötőszó nélkül egymás mellett álló felsorolási elemek közé vesszőt teszünk: „almát, körtét, szilvát”. Ha az utolsó két elemet és kapcsolja össze, ebben az egyszerű felsorolásban nincs előttük vessző: „almát, körtét és szilvát”.
04Megszólítás+
A megszólítás megmondja, kihez beszélünk: „Bori, figyelj!” A név után vessző kerül.
Ha a megszólítás a végén áll, elé tesszük a vesszőt: „Figyelj, Bori!” A név helye változik, de a megszólító szerep azonos.
05Visszaolvasás+
Az írásjelek pótlása után olvasd el újra a teljes mondatot. Példa: „Bence, kérsz almát, körtét vagy szilvát?”
Bence a megszólított, a három gyümölcs a felsorolás, és az egész közlés kérdés. Minden jelhez mondd meg, milyen feladata van.
Lépésről lépésre, részletesen
Mondathatár, vessző és egyértelmű közlés+
- Szabályt és szövegbeli bizonyítékot összekapcsolni.
- Saját választ pontosan megfogalmazni.
Az írásjel szerkezetet és közlési szándékot tesz láthatóvá. Mondathatárnál nagy kezdőbetű és megfelelő zárójel kell.
Felsorolásban az egyenrangú elemeket vessző választhatja el; a kötőszó és tagmondat szerepét külön figyeljük.
Felsorolás
„Almát, körtét és szilvát vettem.” Az egyenrangú felsorolt elemeket vessző választja el, az utolsó kettőt itt az és kapcsolja, előtte nincs vessző.
Mondatok javításakor előbb a teljes közléseket különítsd el.
Érthetőség
„Várj, Anna!” megszólítást jelöl. A pont, kérdőjel vagy felkiáltójel a közlés helyzetét alakítja.
Javításkor előbb határozd meg a mondatokat, utána a mondaton belüli tagolást.
Kidolgozott példa
Javítsd: „almát körtét és szilvát vettem”!
Mondat elején nagybetű: Almát.
Felsorolásban Almát, körtét; az és előtt ebben az egyszerű felsorolásban nincs vessző.
A végére pont: „Almát, körtét és szilvát vettem.”
- Az utasítás pontosan megmondja, mit és hány elemet kell megadnod.
Próbáld ki önállóan!
Egy újabb kidolgozott példa
Tedd ki az írásjeleket: „Bence hozd ide a piros kék és sárga ceruzát”!
Bence megszólítás, ezért utána vesszőt teszünk.
A piros, kék és sárga felsorolás első két tagja közé vessző kerül.
A mondat felszólítás: „Bence, hozd ide a piros, kék és sárga ceruzát!”
Ellenőrizd, hogy megértetted!
1. kérdés
Mi kerül a „Mikor indul a vonat” mondat végére?
Megoldás és magyarázat
Kérdőjel, mert a beszélő az indulás idejét kérdezi.
2. kérdés
Tedd ki a jeleket: „Bori kérsz almát körtét vagy szilvát”!
Megoldás és magyarázat
„Bori, kérsz almát, körtét vagy szilvát?” Megszólítás után és a felsorolás első két eleme közé vessző kerül; az egész mondat kérdés.